A balerina //BEFEJEZETT//

I. fejezet

A nevem Stephanie Green. 14 éves vagyok és idén fejeztem be az általánost. Reggel az ébresztőm keltett. Sietek. Gyorsan megmosakszok, felöltözök majd kilépek a szobámból és lemegyek a konyhába reggelizni. A szüleim dolgoznak de én nyári szünet lévén otthon vagyok. Reggeli közben gondolkodok. Furcsa belegondolni, hogy most fejeztem be a 8.-at. Mégis ez a furcsaság egyszerre jó és hátborzongató. Ugyanis jelentkeztem a New York-i Művészképzőbe. A régi sulimból még nem iratkoztam ki, arra várok , hogy megkapjam azt a levelet amit régóta várok. Amiért furdal a kíváncsiság. Hogy felvettek-e a Művészképzőbe vagy sem. Ezen agyaltam amikor megcsörrent a telefonom. A legjobb barátnőm az Laura.

- Szia Laura. - köszönök a vonal másik végében ülő ( vagy álló) barátnőmnek

- Szia Steph!- visít a telefonba Laura- Képzeld felvettek!! Felvettek a Művészképzőbe!!- mondja a barátnőm. Igen ő is jelentkezett a Művészképzőbe ének és tánc szakra mint én.

- Gratulálok! Mikor kaptad a levelet?- kérdezem

- Most az előbb! Ó te jó ég!! Steph én ezt nem hiszem el!! Mint egy valóra vált álom!!- itt pedig megállt én meg újra hallok....... Legalábbis remélem.

- Téged felvettek már?- mondja Laura sokkal halkabban. Igen minden bizonnyal hallok, de tuti, hogy halláskárosodást szenvedtem.

- Nem, még nem kaptam levelet. De remélem. Ha nem akkor maradok.- mondom.

- Rendben. Én megyek, holnap átmegyek hozzátok. Szia!- köszönt el majd le is tette. Délután kimentem megnéztem a postaládát. Csak egy levél volt benne és azon is az én nevem állt. Megnéztem, hogy ki a feladó. New York- i Művészképző Szakiskola. Ez állt rajta. Bementem a lakásba és remegő kézzel kibontottam a borítékot. Elolvastam és örömömben lerogytam a földre. Felvettek. Azonnal hívtam a szüleimet, akik boldogan mondták, hogy ha hazajönnek elmegyünk valahova megünnepelni ezt a napot.

Felmentem a szobámba és a laptopomat bekapcsolva küldtem egy e-mailt a nővéremnek, Melanie- nak. A tesóm külföldön dolgozik és csak félévente ha egyszer látogat haza. De jó is ez a dolog! Pfff. Miután a levéllel végeztem, elküldtem és leültem rajzolni. Na nem mintha valami nagy rajzos lennék, de amit tudok azt igyekszek a legjobban csinálni. Miközben rajzoltam, gondolkoztam. Most vettek fel a Művészképzőbe, de akarom én ezt? 50 évesen nem leszek képes rendes forgásokat, ugrásokat véghezvinni. Eldöntöttem alig 7 évesen, hogy táncos leszek. Azóta balettozok. De nem gondoltam arra, hogy mi lesz velem ha lesérülök vagy megöregszem. Vagy talán mégis! Igen! Hiszen jó tanuló vagyok akár tanár is lehet belőlem! Na ja! Majd ha fagy! Táncos leszek és PONT!! A gondolatmenetemből a csengő szakított ki. Lementem az emeletről (ahol a szobám van) és kinéztem az ablakon. Anyuék. Amikor beengedtem őket a nyakamba ugrottak és agyon pusziltak.

- Gratulálok Kincsem! Nagyon büszkék vagyunk rád!- mondta majd apuval bementek lepakolni a cuccukat. Közben engem csak bámult az a 20-30 ember aki az utcán volt és látta anyu örömködését. Áááá nem volt ciki! .... Ja de, az volt.

Hirtelen egy nagyon gúnyos és (számomra) irritáló hangot hallottak a hátam mögül

- Jaj! A kicsi Stephanie- t felvették a Művészképzőbe?! Gratulálok akkor újra osztálytársak leszünk! Légyszi majd korrepetálj engem balettból!- mondta majd röhögve tovább állt a haverjaival. Ez a srác a szomszédom. Taylor Black. Sose bírtam és ez kölcsönös. Vagyis de. Még alsóban. Általánosban egy osztályba jártunk és alsóban barátok voltunk. De egyszer hallottam amint kibeszél a barátaival. Ami önmagában nem is
lett volna baj,de mindennek összehordott. Azóta ilyen a ,,viszonyunk". És igen azóta beszólogat amit (mint mindig) elengedtem a fülem mellett.

- Indulhatunk Kincsem?
- Igen apu! De hová megyünk?
- A moziba utána pedig elmegyünk vacsorázni.- mondta anyu. A film amúgy nagyon jó volt. Az Éhezők Viadalát néztük ami a kedvencem. A film után beültünk egy közeli étterembe kajálni majd haza mentünk. Otthon ránéztem az órámra.23:31. Hoppá aludni kéne ha holnap jön Laura! Mielőtt elaludtam Tayloron járt az eszem. Magam sem tudom miért. Inkább csak azon, hogy úgy bánik velem mint a barátnője. Igen Taylor-nak barátnője van. Az a tipikus pláza cica fajta lány. Mélyen kivágott felsők + mini szoknyák és shortok + erős smink, festett haj, fekete körmök = Rebecca Holt. Ja és vagyok én: rendes pólók,negyed- fél- háromnegyedes ujjú pólók+ pár trikó + térdig érő szoknyák + farmerek, leggingsek, harisnya zoknik+ balerinacipők és edzőcipők+ fekete haj, kék szem meg szemüveg (sajna de kell). A csaj amúgy olyan hangnemben beszél velem mintha én lennék a senki ő meg A valaki. Ráadásul őt is felvették a Művészképzőbe, osztálytársak vagyunk és még az iker tesója (Cameron Holt) is velem lesz egy osztályban. Ezt a levélből tudom amit küldtek. Itt a névsor :       

Anthony Adams

Taylor Black 

Stephanie Green

Cameron Holt

Rebecca Holt

Laura White

Ok. Az osztálylétszám 6. Laura az osztálytársam. 3- an már utálnak az osztályból. De jó! Hát szeptemberben megint kezdődik a piszkálás. Hát ja. Ilyen gondolatokkal aludtam el.