A lodusban

391 15 0
                                    

-Sotakozó- hangzott a Doctore kiáltása. Màr csaknem egy hete vagyok itt és megtanultam mindent az itt élőkről. Van két csoport ebben a pöcegödörben akik nem nézmek jó szemmel és akiket hidegen hagy mi lesz velem mert csak a saját életbe maradásuk a fontos. Meg kell valjam ez a csoport jobban bejön. A nem kedvelem Ariellát mer lány, csapat vezetője egy fasz Hispán Kastor egy öntelt pöcs teljesen el van szállva magától, bár azt mondják még senki sem tudta legyőzni és sajnos meg kell hagyni nem ő a legrosszab a lodusba. Az ő társai Aeggus azt mondják rá zsidó származású, de már itt született ő is egy kis pöcs bár közel se olyan jó harcos mint Kastor, meg Draken valami trák geci ő igazából csak azért van velük hogy legyen aki megvédi a seggét mert egyáltalán nem ért a kardforgatáshoz. Ennyi is az utálóim társasága bár az a baj, hogy ők azok akiket a legnagyobb figyelem övez. A többiek mind középszíntű vagy annál gyengébb harcosok. Kivéve egy valakit.
Van egy Markus nevű tag egész  kedves mindig próbál segíteni, de nem merek bízni benne. Még senkibe nem merek. Bár van egy szolgalólány Hilaria benne kezdek bízni egy kicsit, ő lát el minden féle információval a többiekről és ha úgy adódik segít. Nem lennék a helyébe mert sajnos mindig neki kell itt lennie és ezek a vadállatok rengetegszer szólnak ba nekik. Akárhogy is van én egyre inkább próbálok a saját erőimből tovább jutni mindig csak a következő napra, de Adonis sokat tesz értem talán kicsit többet mint kéne. Ez nem nagy gond, de ugye a vízhang amit kelthet az igenis érdekel.
-Gyerünk lusta lajharok mozgás- a Doctore hangja ébreszt fel a gondolatmenetemből. Ma valami erőléti féleséget csináltunk nagyon elfáradtam és ehez meg hozzá jön hogy ezen a héten minden nap csak jobban kimerülök. Ráadásul még ma van egy délutáni edzés is, amikor párokba állunk és úgy gyakorlunk különböző típusú védő és támadó lépéseket.
Mint ilyenkor általában Hektorral egy adósrabszolgából lett gladiátorral kellet párbaálnom mert ugyanolyan a harcmodorunk két kardal harcolunk. Felém dobott két rudist amit sikeresen elejtettem.
-Farancba- szitkozódtam. Ez az egy újabb lehetőség, hogy beszóljanak. Ezt senki soha nem hadjad ki.
- A kis hercegnőnek netán valami baja van? -kérdezte fenhangon gúnyosan úgy, hogy mindenki kinevetett. Igen ez sajnos hozzá tartozik a mindennapjaimhoz. Ezért akarok minél hamarabb dicsőséget szerezni. Nem nagyon érdekelt,csak azt akartam, hogy beverjem azt a ronda képüket. Felvettem a rudisokat és támadóállásba áltam. Hárítottam az ütéseit de nem hátráltam, figyeltem a mozgását volt egy kis hiba a ball lendítésében ezért mikor felemelte, hogy lesújtson kihasználtam és a védtelen oldalála ütöttem. Fogát szívva lendült, hogy megtorolja az előző cselekedetem de én kiléptem előle és a határa vertem. Mostmár a haragtól ittasam nem látott semmit és egyszerűen nekem akart ugrani de nemes egyszerűséggel feltartottam a kardom és hagytam, hogy nekifusson. Sikerült is és zihálva dühtől ittasan ált a rudis hegye előtt-Mi van egy ilyen gladiátor nem tud legyőzni egy kislányt? -kérdeztem diadaltól ittasan egy félmosollyal. -Mára már elég lesz pakoljatok el és menyetek kajálni- utasított minket a doctore. Mikor felnéztem láttam, hogy a dominus engem néz és egy, elismerő mosoly van a a szája sarkában . Elpakoltam és közben azon gondolkoztam, hogy mennyire utálok itt mindenkit Adonison és Hilarian kívül ami furcsa mert Adonist utálnom kellene. Mikor elkezdtem volna enni a szegényes kásámat láttam, hogy Hilaria ott áll az ajtóban és int, hogy menjek. Megettem egy falatot, feláltam és követtem. Mikor megérkeztem ő nem jött be.-Dominus- köszöntem neki főhajtással.-Ariella- intett, hogy jöljek beljebb és így is tettem.- Körülbelül két hét múlva lesz a szüreti és aratási viadal. Készen állsz arra, hogy homokra lépj? -kérdezte szinte parancsoló hangon.-Ha a dominus úgy látja, hogy készen állok akkor szivesen a homokra lélek, hogy dicsőséget szerezzek uram házának.-Feleltem egy óriási gombóccal a torkba. -Jövőhéten lesz a beiktatása az új gladiátoroknak. Ha nyersz az arénába mész ha nem a verembe vagy,a bányákba. - mondta - elmehetsz - imtett - Dominus - Hajoltam meg és tovasiattem. Nem akarok a verembe menni az egy szörnyű hely ahol minden a puszta szerencsén múlik, azon hogy ki az ellenfed, hogy mi a fegyvered szörnyű egy hely. A bányákba meg csak halálra dolgoztatnának. Mindent megy kell tennem, hogy nyerjek a viadalon. Este nem tudtam aludni az éhségtől és azon rimánkodtam bárcsak lenne valamim, mikor mintha az istenek meghalgadták volna az imáim két alma gurult be a rácsok között. -Köszönöm- mondtam hangosan megettem őket majd lefeküdtem és, kezdtem az új hetet. Minden nap másik ellenfelet kaptam akit általában legyőztem, mindenkinek kiismertem a harcmodorát. A beiktatás napján magabiztosan keltem fel és vártam, hogy ki lesz az ellenfelem. Előttem már mindenki volt. Mikor a dominus rámnézett akkor hatalmasat nyeltem.- Ariella és.....

~Itt egy új rész jó olvasását ~

Vérvörös csillag {Befejezett}Nơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ