Let's be friends

Hat. Otthon

A konyhában állva kicsit megijedtem. Tulajdonképpen a főzési tudományom elég silány.  Melegszendvics és virsli amit magamtól csinálni tudok.

-Na, Gordon Ramsay,mit fogunk enni?-kérdezte az egyik bárszéken ülő Yan An.
-Csönd,gondolkodnom kell!-néztem rá szúrósan-Mit gondolsz egy jó kis zacskós levesről?
-Szuper,amíg ehető,jó lesz!-nézett rám-habár ha kinyúlok,magadra vess. Nem lesz fotókönyved.-húzogatta a vállat.
-Ne aggódj,akkora mázlid nincs.-néztem vissza rá,miután kihalásztam a szekrényből a két zacskó tésztát.

Három perc alatt el is készült a csoda.
Csönd volt az asztalnál,de nem a kínos,ciki csend, inkább a nyugodt harmónikus, aminek nagyon örültem.

- Én mosogatok-vette ki a kezemből a tányért,mielőtt felállhattam volna.-ez a legkevesebb amit tehetek.-mosolygott majd el is iszkolt a konyhába.
-Megyek fürdeni!-kiáltottam oda neki.
A szekrényem előtt tanácstalan voltam. Álltalában egy bugyiban meg kis topban szoktam aludni,de egy fiú előtt még sem akarok abban járkálni. Végül egy vékonyka melegítő nadrág és egy régi póló mellett voksoltam.
Mielőtt elmentem fürdeni ránéztem a fiúra az ajtóból,épp a kanapén elnyúlva nézett ki az ablakon és úgy látszott,valamin nagyon el van gondolkodva,nem akartam zavarni ezért inkább gyorsan elszaladtam a fürdőbe.
Mielőtt beálltam volna a zuhany alá,háromszor is leellenőriztem,hogy az ajtó tényleg be van e zárva. Furcsa volt a tudat,hogy egy fiú van a lakásban.

Egy kpop idol. Yan An.

Még jó,hogy engedtem a vizet,így talán nem hallotta a hirtelen rám törő fangirl perceket. Legalábbis nagyon remélem.

A víz teljesen felfrissített és kicsit meg is nyugtatott. Szerintem tíz percig csak áztattam magam benne,egyedül azért szálltam ki,mert már kezdett hülni és lusta voltam meleg vizet engedni hozzá. Túl messze volt a csap..
Mikor elkészültem a fiú még mindig ugyan abban a pózban feküdt hunyott szemmel. Pár másodpercig végig csodálhattam gyönyörű és majdhogynem tökéletes arcát. Hogy lehet valaki fiú létére ennyire szép? Ezt a költői kérdést a kpop pályafutásom alatt,úgy kétnaponta felteszem,de sose kapok rá választ.
-Kinyithatom a szemem,vagy szeretnél még nézni?- A hangjára összerezzentem,hirtelen ért, az arcom pedig vagy nyolcvanhét árnyalattal pirosabb lett. De ciki.
-Azt hittem már alszol-vonogattam a vállam és inkább az ablakot kezdtem pásztázni.
Mehetsz fürdeni ha gondolod,-dobtam neki egy törülközőt amit még korábban vettem ki.-a csapnál van egy bontatlan fogkefe,az a tiéd.
-Rendben,köszi.-azzal felpattant és elviharzott a fürdőbe.
Épp a törülközőmet terítettem a radiátorra,amikor eszeübe jutott valami.
A fürdőben a wc-vel szemben van egy radiátor,aminek a hőszabályzóján lóg általában pár melltartóm.

-YAN AN!-ordítottam ahogy csak tudtam,majd gondolkodás nélkül benyitottam a fürdőbe.
A fiú egy szál alsóban állt a helyiség közepén. Magamban köszönetet montam az égnek,hogy legalább az még rajta volt.
A szememmel gyorsan végigmértem őt,a lányok néha perverzebbek a fiúknál,ezt mindenki tudja,ugye?!
Maga a testfelépítése pont az ideálom,hosszú lábak,karok. Nem voltak kockái vagy nagyon izmos válla,de látszott rajtuk,hogy dolgoztatva vannak. Imádtam minden porcikáját. Mire felocsúdtam a döbbenetből,rájöttem,hogy egyébként miért is vagyok itt.
-Nagyon sajnálom!-hajlongtam mint valami őrült-de valamit vagyis valamiket itt hagytam. Hehehe~
Próbáltam a szemkontaktust fenntartva a radiátorhoz sétálni és észrevétlen a hátam mögé rejteni a csodás fehérneműim.
-Ohooo-nevetett egyett.-ezzel már elkéstél.-legyintett.- Az a párducmintás a kedvencem,de ha megbocsájtasz lezuhanyoznék,vagy maradhatsz is ha szeretnél,engem nem zavar.-kacsintott egyet és a fürdő felé fordult majd ujjait beakasztotta alsógatyája korcába.
-És én még azt hittem,te nem vagy perverz! Istenem,mekkorát tévedtem!-hitetlenkedtem és ezzel együtt az ajtót is becsuktam.

Épp a nappaliban rendezgettem az ágyam,amikor kinyílt az ajtó és egy félmeztelen Yan An lépett be rajta. Hirtelen a nyálam is félrenyeltem,mikor rájöttem,hogy csupán egy falat törülköző takar el derekától lefelé.
-Veled meg mi a jó isten van ember?!-sikítoztam.
-Mi?-vakargatta a tarkóját.
-Abba a sok dorámában mindenki olyan prűd és félénk. Bezzeg te itt flangálsz egy szál törcsiben!
-Heey,én vagyok a Pentagon kínai hercege,rémlik?? I am from China. Nem Korea,ezt jegyezd meg.-sóhajtott-Amúgy a pizsamám a bőröndömben maradt,ne haragudj.
-Csak menj már,mielőtt lefotózlak és kiposztollak Twiterre.

Nem szólt semmit,csak kisétált a szobából. Igazából nem értem miért jött be,a szobám a bőröndjével pont a másik irányban van.
Érdekes..

Kis idő elteltével megint felbukkant az ajtóban.
-Mit csinálsz?-kíváncsiskodott.
-Csak egy filmet keresek,amit nézni tudnék. Van kedved csatlakozni?
Pár percig hezitált,de végül igent mondott.
-Figyelj,nem akarok rámenősködni vagy valami,de nem mehetnénk be az én szobámba filmezni? Ezen az ágyon nem férünk el ketten.
-Persze,gyere!-vette kezébe a laptopot és már el is tűnt.
A takarómat magamköré csavartam és a szobám felé vettem az irányt.

Érdekes napok elébe nézünk..

  

Sziasztok ! c:
Nagyon sajnálom ezt a nagy kimaradást,de nagyon sok dolgom volt és nem matadt időm az írásra, mostantól ígérem gyakrabban jönnek a részek!

Ha tetszett a rész vote vagy komment,minden visszajelzésnek örülök!
Köszönöm xoxo