Segítség, félvér lettem!

Felfegyvereznek

Beérve a Nagy házba melegség tölt el.
Utoljára ilyet otthon éreztem. Mikor anyával meg apával együtt csináltunk vacsorát. Mikor még Matt elfogadott és nem utált.
Csak most tudatosul bennem, hogy baromira hiányoznak a szüleim. És ez fáj. Fel se tűnt a sok izgalom közepette.
Mr. Kheirón kocsija nyekeregve halad, én pedig csöndben követem. Akárhogy nézem, de sehogy se tudom elképzelni, hogy hogyan tudta betuszkolni lótestét ebbe a pici kerekesszékben. Konyhába vezet, ahol egy alacsony lány sürgölődik.
De hisz ez...
-Nézd ki jött el hozzánk Shirley.-mondja mosolyogva Mr. Kheirón. Kis barátnőm nyári ruhába, és fonott hajjal áll, kezében tea gőzölög. Mosolya beragyogja a helyiséget.
-Szia Becca.-köszön én pedig csak bólintok, miközben leülök az asztalhoz, végig két agancsát és kicsi, bambi füleit nézem. Shirleynek feltűnik, és zavarában elpirul. Zölden?!
-Nos, most már értem, hogy miért hordtál mindig kalapot.- felkacag erre a kijelentésre.
-Hát, részben ezért is. Igazából a Köd mindent eltakar a halandók szeme elől. De jobb félni, mint megijedni. És imádom a kalapokat.-hadarja el, és levesz három csészét, majd teát tölt.
-Rebecca-kezdi Mr. Kheirón-Tudom, hogy miért vagy most itt. Félsz, bizonytalan vagy. Nem tudod, hogy mi történik veled, igaz?
Bólintok, és kortyolok egyet a teámba.
-Az apád Poszeidón fia. Anyád Athéné leánya. Ezek elegyeként egy erős és veszélyes félvérnek számítasz. Okos vagy, ravasz és tudod irányítani a vizet. Amit láttunk is.-teszi hozzá, és elpirulok.
-Sajnálom amiért kilyukasztottam, és vízzel árasztottam el az ebédlőt. De mindig ez történik velem mikor ideges leszek.
Ahogy ezt kimondom, Shirley úgy pattan fel, mint ha áram csapott volna belé.
-Igaza van! Ú, hogy én milyen buta vagyok! Mr. Kheirón, nem mondtam magának a pompom lányos incidenst, igaz?
Mr. Kheirón fejét csóválja.
Shirley elmeséli az esetet. Azt ahogyan felrobbant miattam egy tucat víz, és azt is, hogy utána legyengültem. Eközben Mr. Kheirón csöndben figyel, gondolkodik, néha hümmög egyet. Én pedig várom, hogy elhordjon egy genetikai szemétnek.
Hogy is mondta Rose?
Selejt.
Mikor Shirley befejezi kis meséjét, nagyot kortyol kihűlt teájába. Mr. Kheirón felém fordul, és így szól.
-Ezeket tapasztaltad már a bátyádon is? Hirtelen harag, esetleg a vizet képes irányítani? Bármilyen halmazállapotban?
Fejemmel nemet intek, és elszomorodok.
-Valószínűleg ezért utál. Eddig mindig ő volt a követendő példa. Ő volt anya és apa szeme fénye. Most pedig tudok valamit, amit ő nem, és megutált.-Shirley kerüli a tekintetem. Szeret, de Mattat jobban...Megtudom érteni.
-Mr. Kheirón...Ezt a képességet el tudja bennem fojtani? Inkább legyek hétköznapi, csak újra legyen béke köztem és Matt között.-Meglepettség látszik az arcán.
-Rebecca, látom nem világos teljesen.
Apád egy nagyon erős isten fia. Ez a génedbe van. Nem lehet csak úgy elfojtani. Tekints rá úgy, mint a vízre. Azt se tudod sokáig kordában tartani. Egyszer csak kitör, és mindent elsodor.
Ezt szeretnénk megelőzni azzal, hogy holnap te és Matt tréningezést kaptok.
Megnézzük mihez értettek, melyik fegyver áll rá jobban a kezetekre.-
Bólintok. Érzem, hogy keserves napok, hetek talán hónapok várnak rám. Hiszen eddig csak pusztítottam, mi lesz ha fegyver kerül a kezembe? És mi lesz ha valamiben megint "jobb" leszek Mattnél? Nem akarom, hogy ennél is jobban utáljon.
Megköszörülöm a torkom, és így szólok:
-Köszönöm Mr. Kheirón. Azt hiszem ideje aludnom. Jóéjt.-mondom, majd kilépve az éjszakába a Hermész kabin felé vezet az utam.
                                 ***
A reggelem fele olyan jó volt, mint az előző estém. Miközben az ebédlő felé indulok, Matt végig csöndben jön mellettem néha szikrákat szór felém. Karjánál fogva az egyik kabin mögé rángatom.
-Nézd, sajnálom. Oké? Ess túl a féltékenységen, és legalább te állj velem szóba!-ugrok neki. Diplomatikusan megigazítja szemüvegét, és így szól.
-Nem vagyok rád féltékeny. Az istenekre, szállj vissza a földre Dráma királylány!-köpi oda nekem. Mekkora egy tuskó! Épp képen akarom törölni, mikor a fák közül Shirley jön elő. Virágokból és indákból font ruhája lágyan leng. Látszólag meglepődött.
-Ó, hello. Ömh...ugye nincs baj? Jól áll a narancs Matt...Azt hiszem megyek.-darálja el ezeket egyszerre és már fut is a pavilon felé.
-Gyere te nagy csecsemő, reggelizzünk meg.-mondom, miközben Matt dühöse motyog az orra alatt.

Az ebédlő közepén tátongó lyukat körbekerítették, így senki se tudd beleesni. Ahogy odaérünk, mindenki minket bámul. A defektes Jackson kölkök...
Chris elmegy mellettünk és ezt mondja.
-Szép kis dekor, Becca. Kicsit életveszélyes, de kreatív.-Kaliopé vállba öklözi testvérét.
-Fogd be, így is rosszul érzi magát szegény! Rá se ránts csajszi, Chris egy bunkó.
-De legalább jóképű vagyok közben-feleli Apollón fia. Kaliopé nevetve húzza odébb öntelt bátyját. Mr. Kheirón és Mr.D csöndre int mindenkit, és mi elfoglaljuk a helyünket az asztalunknál.
Az Aphrodités lányok méregetve ülnek arrébb egy asztallal, közben sutyorognak. Alig várom a pletykákat amik rólam és Mattről fognak szólni.
Miután ismertetve lett a napirend, finom reggeli tárul az asztalra. Adagom nagy részét pedig Poszeidónnak áldozom.
-Poszeidón..kérlek, Mattnak is adj valamilyen képességet! Vagy vedd el tőlem az enyémet...
Matt felém fordul mikor visszaérek az asztalhoz.
-Mr. Kheirón üzeni, hogy reggeli után keressük fel. Azt mondta mától kiképzést kapunk.-bólintok és rettegve várom a fejleményeket.

-Volt már dolgotok karddal, pajzzsal vagy valamilyen fegyverrel?-kérdi Mr. Kheirón, miközben egy fészer szerű dologhoz tartunk. Nemet intünk a fejünkkel. Azt hiszem ez evidens. Más barbit kap karácsonyra. Én kardot meg pajzsot. Príma.
Odabent fém, és állott szag fogad. Nem sűrűn nyitogatják az ajtót.
-Rendben. Most pedig válogassatok. Ami a kezetekre áll, az lesz a jó fegyver.
Matt lázasan kezd el kutatni, én annál kevésbbé. Végül találok egy érdekes nyelű kardot. Hullámok ölelik körbe, és egy igazgyöngy van a markolatába rakva. Suhintok párat a levegőbe, miközben bizsergés jár át. Érzem, hogy kész vagyok legyőzni bárkit. Matt eközben talált egy tegez vesszőt és egy kicsit csálé számszeríjjat. Mr. Kheirón bologatva hümmög.
-Sejtettem, hogy jobban fog érdekelni, mint mondjuk egy kard. A kis horpadást meg majd rendbeszedi Beth. Biztos örömmel vállalja majd-kacsint rá bátyámra, aki mostanra vörös mint a paradicsom.
-Akkor most már gyakorolhatunk?-kérdem izgatottan.
-Természetesen Rebecca. Megmutatom a kiképzőtöket.
Ahogy kiérünk a gyakorlópályára, csodálatos érzés fog el. A levegőt izzadság és vér szaga járja át, amitől hánynom kéne, de helyette elfog a vágy, hogy harcoljak.
Egy csapat íjászhoz sétálunk, és maga Mr. Beképzelt Napagyú Chris sétál hozzánk. Csak őt ne...
-Rebecca, Matt. Chris lesz a ti edzőtök, persze én is tanítok pár új dolgot. Matt, mi kezdhetnénk egy kis íjászkodással. Ti ketten-mutat ránk-a  kardforgatást alapjait veszitek át.
-Könnyű lesz, mint ellopni egy zacskó cukrot egy babától-súgja a fülembe selymes hangon.
-Az a Hermészesek dolga Chris.-vágok vissza.

Vége is lenne ennek a résznek, nagyon remélem, hogy tetszett! Sajnálom amiért ilyen lassan írok, de igyekszek minőségi munkát kiadni a mancsaim alól. :3 Ti vagytok a legjobbak!
Puszii <3