Segítség, félvér lettem!

Napagyú gyerekek íjászbemutatója

-Szóval-kezdem bizonytalanul és kicsit összezavarodva-Mi mind Istenek leszármazottjai vagyunk? A szörnyek pedig előszeretettel esznek meg minket?
Mr. Kheiron bólogatva adot igazat nekem,miközben egy lila,leopárd mintás inges fickó morogva hozzátette:
-Drága Rei-Rebecca-Tök mindegy...Szóval drága Rebecca,te nem vagy igazi félvér. Ahogyan Max se.
-Matt vagyok,és miért mondja ezt? Hiszen ha nem lennénk félvérek,akkor mi keresni valónk lenne itt?
-Gondolom nem bírtak ki titeket otthon,és csak ide tudtak berakni benneteket a nyárra.-mondja morrogva és felbont egy diétás kólát. De Matt ennyivel nem elégszik meg.
-Ha maga a bor isten,akkor miért iszik diétás kólát?-érzem,hogy ettől a sráctól fogunk mi mindig csúnyán kikapni...Mr.D arca megrándul a kérdés hallatán,látszik rajta,hogy érzékeny témára tapintott rá idióta bátyám. Kihúzza magát,és így szól.
-Volt egy kis nézeteltérésünk Zeusszal. Ezért büntetésül nem ihatok alkoholt,illetve ebbe a szánalmas táborban kell tengetnem halhatatlan napjaimat.-Matt szíve szerint tenne föl még kérdést,de gyorsan megelőzöm.
-Hol vannak a szüleink?-ugyanis miután mi bejöttünk a "Nagy házként"emlegetett épületbe,anyáék eltűntek. Mr.D közönyösen hol rám,hol bátyámra néz.
-Fogalmam sincs. Addig jó amíg nincsenek itt. Percy Jackson ennyi idősen több fejfájást okozott nekem,és a többi istennek mint a táborban lévő félvér összesen.-Mr.Kheiron megköszörüli torkát,és így szól.
-Édesapátok és édesanyátok lementek a kenuzó tóhoz kicsit beszélgetni. Régen jártak már itt,és jól esik nekik visszaemlékezni pár dologra. Viszont nektek nincs mitől félni. Itt nagyobb biztonságba vagytok,mint bárhol máshol.-A bor istene,aki jelenleg a diétás kóla istene,felmordul.
-Nem hiszem,hogy bármi bajuk lenne a külvilágban. Ez pedig annak tudható be,hogy nem félvérek.
-Ez nem teljesen igaz kedves Dionüszosz. Ők még talán "veszélyesebbek" mint az átlagos félvérek.-Az említett isten,aki idő közben már a harmadik kóláját fogyasztja így szól.
-Veszélyesek? Ezt mégis,hogy érted?-Mr.Kheiron idegesen elkezd a hátsó patáival "dobolni" a parkettán. Végül türelmetlenül felállok,székem a nagy lendülettől felborul. Mindenki riadtan néz felém.
-Kezd elegem lenni abból,hogy levegőnek néznek minket! Ha jól tudom,ez rólunk szól,úgyhogy kérem válaszoljanak!-Matt fejét fogja,közben ezt suttogja "Becca! Tedd vissza a segged a székre". Hát...már késő bánat.
-Pont ugyan olyan pimasz,mint az apja. Szívem szerint most egy szánalmas delfinné változtatnálak,de túl lusta vagyok hozzá.-Hogy mi? Miért pont delfin?
-Megértem idegeskedésedett Rebecca-kezdi az öreg kentaur-de még nincs itt az ideje annak,hogy beavassalak titeket.-Halk kopogás hallatszik az ajtón,majd a szüleink lépnek be rajta. Anya arcán halvány pír látszik,míg apa szemei élénken csillognak,pont mint egy gyereknek.
-Na,mit gondoltok?-kérdi anya,kicsit félénken. Matt annál magabiztosabban válaszol.
-Ez egyszerűen FANTASZTIKUS! Mindig is egy lúzernek tartottam magam,de most kiderült,hogy-itt Mr.D a szavába vág-Hogy még most is az vagy!-Matt arcáról eltűnik a mosoly,és rajtam kívül mindenki mogorva pillantásokkal illeti az Istent.
De most komolyan! Ez baromi viccesen jött ki. Nevetésemet köhögéssel leplezem.
-Khmm...Matt nevében is mondhatom,hogy ez egyszerre ijesztő és izgalmas is. Viszont azt nem értem,hogy ezt miért nem mondtátok hamarabb?
-Mert a szagotok felerősödött volna. Így is veszélyt jelentettünk rátok,hiszen mind a ketten "erős" istenek leszármazottjai vagyunk.-feleli anya készségesen.
-Na várjunk csak! Szoktam fürdeni,oké?
-Két hetente?-vakkant bele Mr.D. Oké. Annyira mégse vicces mikor beoltanak...
-Az aurádra értettem kicsim.-feleli anya türelmesen. Matt apa felé fordul,pont mint mikor rossz fát tett a tűzre,és így szól.
-Akkor most jön az a rész mikor hazamentek és minket itt hagytok?-hangja szomorkás. A torkomba gombóc nő,ami nem akar megszűnni.
Mr.Kheiron köhint egyet.
-Matt,ez a tábor megtanít titeket küzdeni és ehhez a szüleitek nem kellenek. Rááldásul új embereket ismerhetsz meg! Olyanokat mint amilyenek ti is vagytok!
Ó,bárcsak ennyiből állna a tábori létünk!
                                 ****
Miután könnyes búcsút vettünk szüleinktől,(nem viccelek,Matt tényleg bekönnyezet) Mr. Kheironnal az élen,elindultunk az íjászkodó gyerekek felé.
Mindenki egyenpólóban feszít,melyen egy pegazus és a "Félvér tábor" felírat látható.
A lányok mutogatva összesúgnak a hátunk mögött,két fiú pedig látványosan végigmér engem. Zavaromban a göndör,fekete tincseimet babrálom. Matt pedig mindent megkérdez.
-És az ott mi?
-A mászófalunk,Matt.
-Na és az?-Rámutat egy istálló féleségre.
-Ott laknak a pegazusaink.-Pegazusok? Ha ez így megy tovább,lassan a hét törpe is felbukkan.
-Úúú,és azok ott mik? Biztosan természetfelett erővel bírnak!
-Azok ott az illemhelyek,Matt.-Matt arca vörössé válik,és bólogatva hozzáteszi:
-Nincs több kérdésem,Mr.Kheiron.

Csöndben haladunk,mikor valami süvítve száguld el a fülem mellett.
Ijedtemben a puha fűre esek. Egy magas,napbarnított fiú és egy nála kicsit alacsonyabb lány szalad felénk.
-Mindenki rendben van?-Kérdi a fiú,miközben a lány elrobog mellettem a bokrok felé.
-Christopher Taylor! Hányszor mondjam még el,hogy mielőtt lősz,célozz!-Lentről figyelve az eseményeket,arra jutottam,hogy nem szeretnék Christopher helyében lenni.
-MEGVAN!-ordítja a lány,és diadalmasan egy csillogó vesszőt lóbál. Eközben Matt oda-vissza kapkodja a fejét. És erre az alakra vagyok utalva...
-Ó,jól vagy?-kérdi Christopher,és kezet nyújt nekem. Elfogadom,és felkelek.
-Persze. Nálam ez mindennapos. Egy vadidegen le akar lőni.-Nevetve megrázza a fejét,és így szól:
-Nos,ezt sajnálattal hallom. Remélem nem haragszol rám ezért a kis...bakiért.-szemei karamella barnák,haja pedig arany szőke. Egészen jóképű,habár az egója is kellően  magas lehet.
-Kalliopé,kérlek gyere ide! Had mutassalak be téged valakiknek.-Mr.Kheiron vállon ragad engem és Mattet.
-Oh,helló. Biztosan újak vagytok! Bocsi csajszi az előbbikért. Remélem nem ijedtél meg!-Kacsintva vállba boxol,én pedig szisszegve engedem ki a levegőt.
Matt lassan végigméri.
-Kalliopé...mint az egyik múzsa?-Chris füttyent egyet.
-Bezony. De mindenki csak Kalinak hívja. Viszont a ti neveteket még nem tudjuk.-mondja,és vakítóan fehér fogait felém villantja.
-Rebecca Jackson. Ő pedig a bátyám,Matt.-biccent egyet,és folytatja.
-Ti is a Hetek egyikének a gyerekei vagytok,igaz? Beth és Dorothy majd kiugrik a bőréből ha ezt megtudja.-értetlenül nézünk hol Mr. Kheironra,hol Chrisre és Kalliopéra.
-Óóóó...Ti még nem is tudjátok,hogy vannak hozzátok hasonlóak?-megrázzuk a fejünket.
-Akkor itt az ideje,hogy megismerjétek őket! Chris,kérlek kísérd el őket a műhelybe. De semmi kitérő,megértettél?-Kentaur bácsi szigorúan összevont szemöldökének senki se tudd nemet mondani.
-Hát ha muszály...Na gyertek,bemutatlak titeket pár félvérnek.

Innentől kezdődik csak az igazi móka.
  

Köszönöm a figyelmet,és ne felejts kommentet hagyni 😊
Várlak a következő résznél,addig is puszi ❤