Az őrület határán

4.Rész

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
- Miss Anderson, tudom, hogy nehéz, de erősnek kell lennie - nézett rám a másik egyenruhás, aki valószínűleg gyámügyes, vagy valami olyasmi.

Az autóhoz mentünk. A csomagomat elvették és berakták a csomagtartóba, majd elindultunk...
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Csak az elsuhanó esti tájat néztem az ablakon keresztül, miközben a könnyeimmel küzdöttem. Hogy jutottam el idáig? Mit fogok kezdeni egyedül?

Az árvaház, mint kiderült a város központjától nem messze található. Nem is utaztunk olyan sokat.

Egy hatalmas intézmény előtt álltunk meg, ami körülbelül 3 méter magas beton fallal volt körbe kerítve. Kész börtön. Maga az épület három emeletes volt, fehér színű falai és barna ablakai voltak. Egy másik épület is volt mellette. Egy-két szobába még fel volt kapcsolva a világítás és mozgolódást lehetett látni, pedig már elég késő volt.

Mikor kiszálltunk és a kezembe adták a csomagomat, a bejárathoz kísértek. Elmondták, hogy merre találom az irodát, ahol beszélnem kell az árvaház vezetőjével, egyedül, mivel a rendőrnek és a gyámügyesnek menniük kellett. Lassan betipegtem a bejárati ajtón, majd egy nagyobb előtérben vagy aulában találtam magam. A falak krém színűek voltak, ahogy a járólap is, fehér fotelek és kis asztalok voltak elhelyezve. Egyáltalán nem úgy nézett ki, mint egy árvaház. Jobbra vettem az irányt majd a második ajtót kerestem meg, épp úgy ahogy a gyámügyes útba igazított. Megálltam az ajtó előtt, vettem egy mély levegőt és bekopogtam.

- Szabad! - kiáltotta egy női hang.

Lassan lenyomtam a kilincset és beléptem. Egy kissebb szoba tárult elém, piros fal és velem szemben egy hosszú íróasztal mögött ülő nő. Negyvenes éveiben járó, kedves arcú hölgy volt. Sötét haját kontyba tűzte és elegáns fekete blézer volt rajta.

- Szia, biztosan Mia Anderson vagy. Én Mrs Hemmers vagyok, az árvaház igazgatója. Ha nem gond, akkor tegeznélek - nézett rám egy enyhe mosollyal.

- Jó estét! Igen, én vagyok. Ahogy szeretné Mrs Hemmers - mondtam halkan.

- Ülj csak le - mutatott a vele szemben lévő székre - hallottam mi történt és őszinte részvétem az anyukád miatt.

Egy könnycsepp gördült végig az arcomon, amit gyorsan le is töröltem, de Mrs Hemmers így is észrevette.

- Az elkövetkező pár hét nagyon nehéz lesz, de hidd el itt jó kezekben leszel. Van pár pszichológusunk is ha szükséges. Na de térjünk rá a lényegre. Elkérhetném a papírjaidat? Utána pedig elmondom a fontosabb tudnivalókat és megmutatom a szobádat, hogy mielőbb letudj pihenni. Biztosan hosszú napod volt.

Bólintottam, majd elkezdtem a bőröndömben kutakodni. Előhalásztam az összes papíromat és a nő felé nyújtottam.

Elvégezte a szükséges intézkedéseket, beírt a számítógépbe és ellenőrzött minden adatot. Ezután egy térképet nyújtott felém az iskoláról, amit elvettem és komoly arckifejezéssel nézett rám.

- Az árvaház két részből áll. Ahol most vagyunk az a szállás, az étterem és az aulák, ahová a gyerekek szabadidejükben vagy esténként leülnek és beszélgetnek. A másik épület közvetlen mellettünk van és egy zárt üveg folyosó vezet át oda, az az árvaház saját iskolája. Ebből már ki lehet következtetni, hogy most már ide fogsz iskolába járni és nem oda, ahová eddig is. A tanárok mindent megfognak tenni, hogy bepótold a lemaradást. Akik ide kerülnek kapnak három nap haladékot, hogy megbarátkozzanak a helyzettel és a körülményekkel. Szóval neked csak szerdától kell iskolába járnod. A következő - itt még komolyabban nézett rám - nem mindha feltételezném rólad, de itt nem tűrünk el semmi féle italt, dohányt és kábítószert. Akinél bármelyik is megtalálható azt a személyt tovább adjuk az Állami Fiatalkorúak Intézetébe. Nálunk a 14 éven felüli gyerekek 2-3 személyes szobákban vannak elhelyezve. Neked egy szobatársad lesz. Egy nagyon aranyos, visszahúzódó lány, szerintem jól kijöttök majd. A kijárás és a vendégfogadás nálunk úgy működik, hogy mindenkinek van 15 kimenője egy hónapban. Ezeket csak úgy használhatod fel, hogy távozás előtt legalább 2 órával jelezned kell, hogy hová mész és meddig maradsz. Persze ha jársz valami edzésre a városba akkor azok nem számítanak bele a havi 15-be. Ha vendéget szeretnél fogadni, akkor egy nappal előtte kell jelezned. Ez lehet, hogy most még zavaros, de hidd el pár hónap és megszokod. Nagyjából ezek a fontosabb dolgok, ennyi az, amit tudnod kell. Ha pedig valami kérdés felmerül benned nyugodtan keress meg, itt mindig megtalálsz.

- Rendben, köszönöm - mondtam szűk szavúan.

- És akkor meg is mutatnám a szobádat.

Bólintottam.

Mrs Hemmers felállt az asztaltól és mellém sétált. Kinyitotta az ajtót és előre engedett. Megköszöntem, majd kiléptem az irodából. Végig mentünk a hosszú folyosón, egészen vissza a nagy auláig, amit egyszer már láttam. Mrs Hemmers a lift felé mutatott, majd be is szálltunk. Megnyomta a hármas gombot és vártunk, hogy felérjünk...

Kérlek komizz, hogy tudjam tetszik-e és folytassam-e?