When I met you... [ Devin Dressman FF] • BEFEJEZETT •

12 ✶

* Sean szemszöge *

Mióta a lányok elmentek azóta felborult nálunk és bennem minden. Sokat gondolok Eneryre, de a sok próbálás hamar kiveri a fejemből őt. Hamarosan megjelenik az új klipünk is ami Drink U Slow című dalunknak lesz.

- Elszúrtam - ültem le a kanapéra.
- Eléggé és igyekezz - veregette a vállamat Jaden.

- Miért ? - húztam fel a szemöldökömet.

- Devin és Lukas vagy egy olyan személy akiről nem is gondolnánk elvegye tőled - mutatott rám Jaden.

* Daenerys szemszöge *

Amikor kinyitottam a szemeimet akkor észre vettem hogy Lukas szobájában aludtam, de ő már sehol, ezért visszadőltem az ágyba. Már majdnem vissza aludtam volna, de hirtelen megjelent Lukas egy hatalmas tálca reggelivel. Minden finomsággal tele volt, mint például csoki öntetes grofri, joghurt gyümölcsökkel, narancslével és teával.

- Köszönöm szépen - adtam egy puszit a bal oldalra.

- Hogy aludtál? - mosolygott rám a szőke fiú

- Nagyszerűen és nagyon puha az ágyad - nevettem, majd ő szintén csatlakozott.

- Nem bánnám, ha minden reggel mellettem ébrednél - adott egy puszit

- Sikerült gondolkodnod az este? - folytatta

- Igen és rájöttem hogy nem szeretem Seant - hagyott alább a jó kedvem

- Ő szeret téged, ezért nem kéne elhamarkodottan döntened - simogatta a kezem

- Kurva se akarok lenni és fiatal is még egy igazi kapcsolathoz - szorítottam meg Lukas kezét.

- Sosem leszel az - mondta, majd felállt és kiment.

Visszadőltem az ágyba és gondolkodtam tovább.  Néhány perc múlva két kar ölelt át engem.

- Mit csinálunk ma? - bújtam hozzá

- Mondjuk megismered a szüleimet - adott egy puszit.

- Biztosan jó ötlet?

- Persze, ne aggódj, mert annak ellenére hogy sokat dolgoznak még kedvesek - nevetett a szőke fiú

- Ebédre haza érnek és mennek is vissza - mondta, majd felült.

- Gyere öltözz fel - mosolygott pimaszul

- Nem itt fogok - mosolyogva sétáltam át a szembe lévő szobába.

Felvettem egy farmert és egy kockás inget, mert imádom őket. A hajamat laza kontyba kötöttem, majd felvittem egy minimális sminket. Hamar elrepülhetett az idő, mert meghallottam lent a hangjukat. Kicsit izgultam, mivel mégis egy idegen vagyok és semmi több.

- Anya, apa ő itt az egyik csoporttársam. Szintén énekelni tanul - kamuzott egy kicsit Lukas.

- Örülök drágaságom. Birgit vagyok - kaptam két puszit.

- Én pedig Michael - mosolygott az apukája.
Gyorsan megebédeltünk, majd ők vissza mentek dolgozni és én pedig vissza mentem a srácokhoz.

- Enery hogy-hogy itt vagy? - nézett rám meglepetten Julian.

- Nagyon hiányoztok, ezért úgy döntöttem hogy vissza jövök - öleltem meg a fiút.

- Örülök, de Sean nincs itthon - vakargatta a fejét.

- Hol van? - kerekedtek ki a szemeim.

- Egy lánnyal randizik - nézett szomorúan Julian.

- Megvárom - ültem le a kanapéra.