Kellesz Nekem

10

Az utolsó emlékem az volt hogy valaki elkap és egy tömény szagú rongyot fog a számhoz és mond valamit. Ennyire emlékszem.

Kezdek ébredezni hallom a tenger morajlását a szél az arcomat símogatja,majd észbe kapok hogy mit keresek én egy tengernél.?
Villámsebességgel pattannak ki a szemeim majd felkönyökölök az ágyon. Egy hatalmas ablak fogad ahonnan tényleg a tenger látszik. De és,hogy kerülök ide? Miután abbahagyom a gondolkozást és észhez térek kimászok az ágyból és elsétálok a fürdőbe. Ami ott fogad vagyis pontosabban a tükörbe az valami brutális. A hajam szanaszét, karikás szemek, sápadt arc és egy ing. Egy férfi ing. Egy ideig még gondolkozok de ekkor egy hang csapja meg a fülem és ilyedtembe hátra fordulok. Egy ismerős arcor vélek felfedezni mélyen a szemeibe nézek majd beugrik minden. Az esküvő,Paul és Roze, a csókuk, ahogy futok menekülök a problémák elöl. Majd beugrik amikor elájultam. Paul volt az. Paul "rabolt el".

-A ruháid kint vannak az előtérben. Reggeli az asztalnál. Majd gyere ha felöltöztél.

Én bólítottam majd kimentem az előtérbe a ruhákért. Visszamentem a fürdőbe majd felöltöztem. A ruhám egy babarózsaszín színü földig érő ruha. A hajamat megfésültem és mivel nem volt nálam smink ezért csak arcot mostam de semmivel nem lett jobb.

Kimentem a fürdőböl és a konyha felé vettem az irányt. Az asztal tele volt kajával. Paul már az asztalnál ült. Én direkt nem mellé ültem le hanem az aszal másik végébe ahol a gyümölcsök voltak. Éreztem magamon a szúrós tekintetét. De nem néztem fel rá hanem csipegettem tovább a szöllőt. Majd egy kis idő múlva megszólaltam.

-Mikor indulunk haza?
Felnéztem és láttam hogy megállt a kaja a szájában az állkapcsa megfeszült majd megszólalt.

-Még csak most jöttünk és te máris haza akarsz menni?-oridította. Meglepődtem. Eddig még nem láttam ennyire idegesnek.

-Most miba faszért kell kiabálni? Csak egy kérdés volt!
Ordítottam én is.

-Te velem ne beszélj ijen hangnemben!

-Miért mi lesz bazmeg?

-Ne beszélj csünyán!-az erek megduzzadtak a nyakán a kést és a villát annyira szorította már hogy fehér lett az ujja az állkapcsa meg megfeszült.

-Vagy különben mi lesz hmmm... megversz?

Eldobta az evőeszközöket majd közeledni kezdett felém. Én amilyen gyorsan csak tudtam felálltam az asztaltól és futni kezdtem a szobába. Becsuktam magam mögött de nem tudtam bezárni mivel nen volt benne a zárba a kulcs. Tartani az ajtót meg már nem sokáig tudtam mivel Paul sokkal erősebb nálam. Gyorsan elengedtem az ajtót majd futni kezdetm a fürdő felé remélve hogy időben oda érek de sajnos nem. Amikor már majdnem bent volatam elkapta a derekam és a vallára emelt mint egy krumplis zságot.

Elvitt az ágyig majd ledobott rá és fölém mászott. A kezeimet durván a fejen fölé fogta. Majd mélyen a szemembe nézett. Egy darabig még néztük egymást ez idő alatt lágyultak az arcvonásai. A szemeibe könny gyűlt majd megszólalt.

-Nem akarlak elveszíteni.SZERETLEK. Kérlek ne haggy el.

A végén elsírta magát. Muszály volt megölelnem őt mivel nem tudok rá egyszerűen haragudni még akkor se ha megcsalt. Halálosan BELESZERETTEM  ebbe az emberbe. ❤
'----------------------------------------------------'

Itt a következő rész. Sok kimaradás után meghoztam az ismét ratyi részt. A helyesírási hibákért elnézést este van és telefonról írtam.😘💕