4

137 2 1
                                    

Összeszedtem magam. Már amennyire tudtam. Felálltam a földröl. A zsebemből előhalásztam a telefonom. Felhívtam Emm-et, hogy hazamentem mert rosszul vagyok szóljon ha jöjjek érte. Persze bevette amit hazudtam. Utálok hazudni de az igazat akkor sem mondhattam el neki. Letettem a telefont és visszamélyesztettem a zsebembe. Majd kinyitottam a kocsiajtót de ekkor valaki visszacsapta. Mérges fejjel fordúltam meg. Paul volt az.
-Láttalm amikor elbújtál és azt is,hogy cigiztél.
-Oké.-válaszoltam flegmán majd beültem a kocsiba. Beindítottam és elhajtottam a suli parkolójábol. A visszapillantóból láttam ahogy Paul a kocsim után néz.

Egy nyugis helyre vágytam.
Ezért elmentem a közeli strandra.
Kerestem egy parkolóhelyet.
A kesztyűtartóba nyúltam.
Kivettem belőle a cigisdobozt majd kiszálltam a kocsiból és bezártam.
Elindultam a part felé.
Közben rágyújtottam.
Leűltem a forró homokba és néztem a vidáman futkározó gyerekeket. A szerelmeseket ahogy képeker készítenek és boldogan sétálnak. Csak én vagyok ilyen szerencsétlen, hogy senkim sincs???
Tettem fel magamnak a kérdést.

Gondolkoztam még egy kicsit és arra lettem figyelmes hogy a cigisdobozban már csak egy szál van.
Remek. Fogtam magam elmentem egy közeli cigisboltba majd vettem egy ugyanolyan cigit.
Kifizettem és mentem vissza a helyemre. Azt az egy szálat kivettem és meggyújtottam majd a másik doboz cigit kibontottam és a zaskót meg a dobozt kidobtam. Leültem a homokba ahol eddig is ültem. Elszívtam a cigit és éreztem, hogy valami rezeg a zsebemben.
A kijelzőre néztem. Emm nevét láttam meg. Felvettem.
-Szia. Értem tudnál jönni de jönnek velem páran és elkéne minket vinni egy buliba.
-Persze értd/értetek megyek.
-de milyen buliba mentek.
-Te is jössz csak úgy mondom.-egyébként Nash hívott, hogy tart egy bulit és azt viszünk akit akarunk.
-Értem de nekem nins kedvem menni.
-Nem érdekel akkor is jössz. Nevette el magám Emm. Ezen és is nevettem.
-Jólvan indukol majd kinyomtam.
Egyébként tisztázzuk. Nash ő az akivel mendent meg tudok beszélni mint Emmával.
Ő az egyetlen fiú akivel jóban vagyok az osztályból.

Már kanyarodtam be a suli parkolóba amikor megláttam Emm-et meg egy pár lányt meg egy ismerős fiút. Elgondolkoztam hogy ennyien nem férünk be.
Megálltam elöttük leeresztettem az ablakot és Emm behajólt.

-Két kocsival megyünk
Ide hozzánk: Lin, Noel én és Paul jövünk. Amikor meghallottam az utolsó nevet kikerekedtek a szemeim.
Már nyitni akartam a szám de ekkot kinyílt a hátsó ajtó. Elsönek egy fiú gondolom Noel, majd egy lány Lin és végül Paul. Egyszerre köszöntek közben Emm is beszállt.
Lesokkoltan köszöntem.
-Sziasztok.
Emmre néztem mérgesen.
-Most mi van.-röhögött közben széttárta kédön a kezét.
Megráztam a fejem
-Semmi.
-Na akkor indulunk vagy mi lesz?
Kérdezte.

Kihajtottam a suli parkolóbol és Emm közben navigállt. Egy kisbolthoz értünk.
-Veszek valamit. Mindjárt jövök.
Kiszállt én meg itt maradtam ezzel a 3 ismeretlennel a kocsimban.
A zsebemben megéreztem a cigisdobozt majd gyorsan beraktam a kesztyűtartóba hogy ne vegyék észre hogy mi van a kezemben. A visszapillantóba megláttam Paul szemeit ahogy engem figyel. Elővettem a mérges fejem majd így néztük egymást amíg Emm vissza nem jött.
-Mehetünk. Közben bekötötte magát.

Emm navigállt hogy merre kell mennem. Hamar odaértünk Nash házához. A többiek kiszálltak csak én és Emm maradtunk bent. Felémfordult és elkezdte.
-Miért vagy ilyen kedvetlen mostanába.
-Nem tudom. Rántottam meg a válla.
-Akkor gyere bulizni.
-Menj csak előre én még elintézek egy telefont.
Hazudtam.
Amint kisszállt és távolodott rátapostam a gázra. A visszapillantóban láttam ahogy kiszalad az utcára és nézi a távolodó kocsit.
Csalódott bennem.
Elkezdett folyni a könnyem és nem láttam semmit. Még mindig abban az utcában jártam egy kereszteződéshez értem. Nem néztem kötül ezért elindultam.
Kár volt. Ugyanis egy kamion jött a kocsimba nagy sebességgel. A fejem az ablaknak csapódott majd vissza. Éreztem ahogy a kocsi forog. Hol a tetejére hol a kerekekre. Egyszer csak megállt a pörgésben. Az autó fejjel lefele volt. Nem láttam semmit. Homályos volt minden. A bordáim iszonyatosan fájtak hátmég a fejem.. majd egyszer csak minden elsötétült.

Kellesz NekemWhere stories live. Discover now