Kellesz Nekem

5

Elsötétült minden.
Majd fehér lett.
Egy fehér padlón feküdtem. Feltápászkodtam körülnéztem és megláttam egy fehér köpenyes alakot.
-Maga kicsoda-kérdeztem tőle majd gyorsan megfodult.
Közeledett felém majd elöttem egy 5 lépésnyire megállt.
-Én vagyok az aki megteremtett és nem hagyja hogy pont most halj meg. Most szépen visszamész és felébredsz. Vagy látni akarod az hogy a barátnőd és a barátos szenved miattad.
-1 mi történt velem.
-Autóbaleseted volt. Agyrázkódásk kaptál a tüdöd bevérzett és az egyik csigojád elmozdult a helyéről.
-2 milyen barátról beszélsz. A barátnőmet azt tudom de...
-Hát Paul. Szeret téged. Az első naptól fogva amikor is beléptél az ajtón belédszeretett.
Nagy szemekkel meredtem rá. Ez nem lehet. Paul szeret??
-3 és mégis hogyan menjek vissza.
-Ott van az az ajtó.-mutatott a bal irányba.
-Visszamész és csak visszafekszel a testedbe. De addig maradsz szellem ameddig akarsz. De vigyázz mert hamar lejár az idő.
-Most menj.
-Elindultam a bal irányba. Odaértem az ajtóhoz és visszanézte
-Köszönöm.
Majd kimentem az ajtón.

Egy kórházban találtam magam.
Egy műtőben.
Közelebb mentem hogy megnézzem kit műtenek.
Elkerekedtek a szemeim amikor meglaáttam magam. Lélegeztetőcső volt a számban mindenhol véres voltam. A testemből csövek és infúzók lógtak ki.
Elsírtam magam majd hátrálni kezdtem. Arra lettem figyelmes hogy a falon áttmentem. Elnéztem jobbra majd balra. A bal oldalon megakadt a szemem ahogy Emma és Paul ölelkezve sírnak.
Emmától oké csecsemőkorom óta ismerem de Pault még csak 1napja ismerem. Ő miért sirat.
Ekkor eszembejutott az a mondat hogy Szeret. Ezt mondta nekem az a fehér köppenyes alak.
Ekkor odasétáltam hozzájuk. Legugoltam és átöleletem őket. Persze ők ezt nem érezték.
Paul elengedte Emmát.
Majd eljezdett beszélni.
-Szeretem.-amikor kimondta ezt a mondatot a cipőjét nézte. Emma is és én is kikerekedett szemmel néztük.
Attól a naptól fogva szeretem amióta belépett azon az ajtón.
A haja színe az alakja a szeme színe mindenébe beleszerettem.
Nem mertem neki elmondani mert féltem hogy visszautasít. Egyépkén cigizik. Nem merte neked elmondani. A kesztyűtartójában tartotta.
Emma kikerekedett szemekkel halgatta Pault. Majd megszólalt.
-Azt tudtam hogy cigizett. Úgy 1 hónapja kerestem egy kis rágót a kocsijába és akkor találtam meg a kesztyűtartójában a cigisdobozt
De azt nem tudtam hogy szereted. Akkor úgy éreztem én is szeretem és nem érdekelt az hogy tudja Emm is hogy cigizek. Csak az járt a fejemben hogy én is szeretem és ezt minnél elöbb el akarom mondani Paulnak.

Fogtam magam felálltam és bementem a műtőbe. Visszafeküdtem az ágyra.

Kezdtem ébredezni de ekkor éreztem hogy nagyon fáj a fejem és a tüdőm. Nem tudtam megszólalni annyira szorított a tüdőm ezért megnyomtam a nővérhívó gombot.

A nővérek és egy orvos szempillantás alatt ott termettek.
Megvizsgáltak egy maszkot nyomtam az arcomra hogy tudjak lélegezni.
Ekkor megláttam Emmát és Pault ahogy az ablakon néznek befele karikás és kisírt szemekkel.

Majd kezdett elhomályosulni minden.