III.fejezet

478 25 0
                                    


    6:00. Csorgott az oram, ami sajnos rosszat jelentett. Suilba kell menni! Csendben kiszaltam az agybol, a szekremyemhez siettem, ami a szobamban az agyammal szemben helyezkedik el. A tukorbe neztem, ami szinten csak a szekrenyemre van felelositve. Szornyen neztem ki. Gyorsan kinyitottam a szekrenyem, es fel ora utan kivalasztottam a ruhaimat. A valasztas egy fekete farmerre ami a terdenel ki van vagva es egy kek-fekete kockas ingre esett. Gyorsan besiettem a furdobe , es elkeszultem. A hajamat egy lazabb lofarokba kotottem, es a szememre csak egy vekony tust huztam meg szempillaspiralt raktam fel.

Visszamentem a szobamba. Mikor kimentem Criss meg az agyban fekudt, most meg eltunk. A ruhait sem lattam. A telefonja sem volt ott, habar azt altalaban a nadragja zsebeben tartja, de az penztarcajat az ejjeli szekrenyen hagyta, teli penzzel. Anelkul soha sehova nem indulna el. Csendben szetneztem a hazban , hogy nem-e ment a masik furdobe, vagy a konyhaba, vagy akarhova. De sehol nem talaltam. Sehol! Aggodni kezdtem. Vajon letezik , hogy elhuzott volna szo nelkul? De a penztarcajat akkor sem hagyta volna itt. Mindegy. Bemegyek a suliba es utkozben felhivom. Vagy nem. Megvarom inkabb az osztalya elott. Hatha latta valaki, a penztarcajat meg viszem magammal. Utkozben , meg felhivom Em-et.

Lesiettem a lepcson ( igen, tombhazban lakok. De minden lakohely, vagy nem tudom ezeknek hogyan mondjak,van lepcso. Marmint ket emeletes "lakosztaly"), fogtam a cipom es gyorsan a labamra kaptam, majd a fekete alapon kek viragos taskamat a hatamra vettem, es kileptem az ajton. Lesiettem a lepcson ugyanis a lifter megint orakat kell varni...

- Szia!-koszontem emnek telefonon- nem ment tesodhoz Criss?

- Szia. Nem miert? Mi tortent?

- Mikor reggel kijottem a szobambol meg aludt az agyban, mire visszamentem mar nem volt ott o sem es a ruhai sem, csak a penztarcaja... nem tudom , hogy hol lehet. Aggodom erte...

- Nyugi! Meglesz! Hol vagy most?

- Meg a tombhaz elott. Nem indultam meg el.

- Jo!! Akk varj meg ott minket!

- Oke koszii!

Zsebre raktam a telefonom, es a megrepedt falait neztem az elmegyogyintezetnek, meg most sem birom felfogni , hogy Ali ott van bent. Beneznek egy szobaba is. Vajon milyen? Felneztem megint az ablakra amibol az este Ali kialtott ki. A lelegzetem elalt a latvanytol. Te jo eg! Nm volt sok idom gondolkozni. Emilyek megerkeztek.

- Gyere! Szalj be!

Beszaltam, es mikozben mentunk az autoval, meg visszaneztem az ablakra. Hatborzongato volt.

Beertunk a suliba. Az osztalyomba siettem, lecuccoltam es karonkaptam Emilyt es magammal vittem a Criss osztalyahoz. James pont az ajtoban allt. O a legjobb baratja.

- Szia. Criss?

- Nem tudom , hogy hol van, ma meg nem lattam.

- Es nem hagyott semmi uzenetett?

- De!

- Mit? Mondjad mar! Ne mindent harapofogoval keljen kiszednem beloled!

- Jo kislany nyugi!

- Te ne kislanyozzal nekem! Inkabb felelj a valaszomra!

- Jo jo! Azt mondta , hogy adjam at nekd , hogy minig szeretett, es ezen tul is fog.

Ennyi kelett nekem. A folder csusztam es csak sirtam, sirtam, es sirtam. James es az egyik baratja felemeltek es bevittek az osztalyukba, mindenki korem gyult. Neztek , hogy mi van velem? Egyszercsak mar alig kaptam levegot, a fejem fajni kezdett. Nem is fajt, hanem inkabb eget. Kezdtem elvesziteni a testkontrolom, nem birtam a szeken ulni. Hirtelen elveszitettem az eszmeletem, es ledoltem a szekrol.

Negy fal kozott ebredtem. Minden feher volt. Magamra neztem. Egy agyban fekudtem, feher ruhaban.magam ele neztem. A lany allt elottem akit az ablakban lattam ami be van falazva

- Ki vagy?-kerdezztem remulten

- Te!

- Az nem lehet!

- Dehogynem!figyeld csak!!

Mefogta a kezem. Ordibalni kezdtem. Az orvosok berohantak hozzam. Ebbol rajottem , hogy korhazban vagyok. Neztek ,hogy vajon miert ordibalok.

- Menj el! Menj el !-kiabaltam.

- Kerem nyugodjon meg!-mondta a noverke

- Elobb vigyek ki innen ot!

- De hisz itt nincs senki!

- De nem latjkak? Itt all melettem. Meg akar olni! Segitseg!!-kiabaltam torkomszakadtabol.

- Jo nyugodjon meg! Hozzatog nyugtatot!-mondta a tobbieknek.- mindjart kap gyogyszereket.

- AAAAAAA!!! A kezem!! Engedj el!

- Senki sincs itt! Nyugodj meg!

A telefont vette a kezebe, es az elmegyogyintezetett hivta. Megilyedtem. Nem akarok oda menni!!

- Ne hivja oket! Tegye le! Nem megyek oda be!

Mintha nem is hallotta volna , hogy kiabalok, egy roved pillantast vetett ram, majd beszelt tovabb a telefonba.

- Nyugodjon meg, ott biztonsagban less!

- De maga nem erti, hogy oda nem mehetek be?

- Ott biztonsagban lesz!-mondta minth meg most sem hallana , hogy mit mondok.

Nem telt el fel ora, megerkeztek a feherruhas emberek. Karonfogtak ket oldalrol ketten, es kivezettek a korhazbol, mindenki minket nezett. Hogy juthattam ide?

- Ez a te hibad!-kialtottam, a lanynak , aki minket nezett es nagyot nevetett rajtam, azon ahogy szenvedek.

Kiertunk az epuletbol. Egy feher auto allt ott. Rajta ez allt: "Megyei Elmegyogyintezet". Probaltam erolbol rangatozni, hogy engem meg veletlenul se tegyenek be abb az autoba. De hatulrol valaki megfogta a kezem es nyugtatot szurt belem. Egybol hasznavehetetlen lettem. Akaratom ellenere beraktak az autoba, es neztek , hogy milyen szerencsetlen vagyok. Az uton elaludtam. Mikor felebredtem, egy libafos szinu szobaba voltam, ahol a falak repedezettek, a szekem feher akart lenni, de tul kopott volt es piszkos, igy a szurkenek is megfelel, az iroasztalom is ugyan igy volt. Az agyam a korulmenyekhez kepest elegge kenyelmes volt. Egybol tudtam , hogy hol vagyok. Az ablakhoz mentem.

- A 416-os felkelt.- jelentette be egy tompa hang a hangszoroban.

Persze itt meg a szoba is be van kamerazva.

Nem telt el fel perc ket feherruhas noverke es egy feherruhas orvos szaguldott be a szobamba.

- Jo napot 416!- gondolom a 416-os szoba az enyem , es itt szobaszam szerint hivnak minket.

- Haat, nem lesz jo napom.

- De majd job less. Nem annyira szornyu itt. Hogyan erzi magat?

- Hogy erezhetnem?-kerdeztem furcsa hangon.

- Jo most megvizsgalom magat. Jojon velem!

Nem volt mit csinaljak, ha nem megyek... akkor kitudja , hogy mit muvelnek itt velem. Ahogy kimentem az ajton a 415. Szobaba ment be Ali. Gondolom az az o szobaja. Vegre van egy jo dolog is itt! "Szomszedok" vagyunk.

Bevittek egy szobaba. Minden feher volt, a falon vercseppek voltak. Mikor beleptem az ajton a szemem megakadt egy fas szeken, amikorul mindenfele muszerek voltak. Nem tudom , hogy mire hasznaljak oket, de van egy olyan erzesem, hogy pont most fogom megtudni. Beleultettek a szekbe. Ki akarok szabadulni innen! Nem birom! Megorulok!

Itt RagadvaDonde viven las historias. Descúbrelo ahora