Itt Ragadva

I.fejezet

Estefelé lehetett, mikor egy női éles hang felsikított. Kinéztem az ablakon. Az utca üres volt. Csak egy auto volt amiből egy nőt ráncigáltak ki , majd bevitték az elemegyógyintézetbe. Kiskoromban mindig féltem elmenni az épület elött. Tökre creppy ( értsd. ijesztő). A falak repedezettek, a vakolat kopik, festék sehol, az ablakok porosak. Pont a házunkkal van szemben, és pont a szobám ablaka néz az épület felé. Kiskoromban mindig anyumékkal aludtam, de mostmár... Felnöttem, és nem félek. Mindig kiülök az ablakba és csak bámulom az épületet. Annyira kivancsi vagyok milyen lehett bent. Vajon mennyire ijesztő belülről?

-Te jo ég!-sikitottam fel. Az egyik ablakból kinézett egy körülbelül velem egykoró lány. Szörnyen nézett ki! Vajon hogyan és ,miért került oda? Még sosem láttam előzőleg ezt a lányt... Az arcán hegek voltak, a haja kócos, a szeme karikás. Vajon mikor aludt utoljára? Az arcát csak bör borította. Vajon mikor evett utóljára?

-Kincsem!-szólitott anyum-Gyere enni, kész a kaja!

-Jó jövök, pillanat.- megfordultam, és a lány eltünk, mintha ott sem lett volna. Csak képzelődhettem. Dehát én láttam. Egy pillanat volt az egész. Ennyi idő alatt nem tünhetett el úgy mintha ott sem lett volna, ez lehetetlen. Fogtam magam, és kisiettem a szobámból. Probáltam elfelejteni azt amit láttam. Bementem a fürdőbe és jéghideg vizzel lelocsoltam az arcom, hátha segít. De nem. A meleg arcomhoz ahogy hozzaért a hidegvíz, visszaemlékeztem a lányra akaratom ellenére. Belenéztem a tükörbe. A hajam olyan köcos lett mint a lánynak az ablakban. De az nem lehettem én. Nem láthattam magamat ott. Az képtelenség.

-Gyere, mert kihűl a kajád.-kiáltott megint anyu.

Egy utolsó pilantást vetettem magamra, és elindultam lefelé a lépcsőn. Az illat egyből megcsapta az orromat. Pizzát sütött anyum. A mozzarella és a friss gomba, tengeri és a többi inyencség illatozott a konyhában. Az öcsém már mérgesen nézett rám.

-Végre óhajtottál lejönni! - közölte morcos hangon velem.

-Szívesen!

-Ne veszekedjetek!- szolt közbe anyu, ugyanis -ő már csak tudja , hogy ilyenkor a vita következik.-Inkább ülj le Dia

Lassan nekikezdtünk a vacsinak, de mint eszembe jutott a lány az ablakban, vagy mondjuk ugy hogy az ablakban amit a képzeletem irányított. Kitudja , hogy ő mikor evett utoljára? Én meg itt eszem ezt a finom pizzát.

Miutan mindenki befejezte a vacsorát felsiettem a szobámba, és kinéztem az ablakon. Az ablak még mindig be volt falazva. Sötétedett . Fogtam a pizsim, és elindultam a fürdő felé. Dávidba ütköztem. Ő az öcsém. Néha elégé szemét tudd lenni meg 6 evesen is. De azert szeretem, es o is negem, szerencsere. Persze mindenkinek van olyan idoszaka mikor utaljak a testveruket. En mar ezen tulestem. Megallt, es ramnezzett.

-Miert nezel igy ram?-kerdezztem.

-Fogadok , hogy nem hivtad fel!

-Kit?

-Na vajon? Hat Crisst!

-Te jo eg! Tenyleg! Elfelejtettem! Kosziii ! maris megyek addig tussolj le te!

-Koszii!

Teljesen kiment a fejembol, hogy felkene hivnom. A telefonom utan kapkodva rapilantottam neha az ablakra hatha megint lattom azt a lanyt. De soha semmi. Verge megtalaltam a telefonom.

- Te jo eg! Szia! Teljesen elfelejtettem , hogy fel kell hivjalak.

- Nem baj, az a lenyeg , hogy legalabb felhivtal! Hogy vagy?

- Haat... Rolam inkabb ne is beszeljunk. Neked milyen volt az utad? Meselj !

- Hat job let volna ha te is ott lettel volna, hianyoztal, igy nem volt teljes a hetvegem. De holnap suli es talalkozunk.

- Annyira hianyzol, olyan reg nem lattalak.

- Te is nagyon hianyzol, de holnap lathatlak verge. Ugy josz suliba?

- Remelem...

- Miert? Mi a baj?

- Semmi, csak.....

- Csak?

- Aa, semmi, csak hulyeseg!

- Nem az. Ha nem akarod telon keresztul elmondani akkor atmegyek!

- Most?

- Most! Es ott is alszokj ha a szuelid megengedik, mert en ugyis egyedul lennek itthol.

- Varj , megkerdezem.

- En varok.

- Akkor varjal is. Szeretlek . Na varj.

-Anyuuu! Megengeded, hogy Criss atjojon aludni, mert o egyedul van otthol?

-Egy feltetellel! Ha holnap reggel bementek suliba es nem ejfelkor fekusztok le aludni! Jo?

- Oke! Koszi!

Felrohantam a szobamba, megkerestem a telefonom, es ujrahivtam ot.

- Naa? Megengedi?

- Aha!

- Na akkor par perc es ott vagyok.

- Oke. De vigyazz magadra es taxival gyere!

- Oke! Szia! Puszi! Mindjart ott vagyok!

Ahogy megerkezett mindent elmondtam neki amit lattam. Utana is meg orakon keresztul beszeltunk.

- Mi lenne ha beosonnank? -kerdeztem kivancsian.

- Jol vagy?-kaptam valaszol- Te oda be akarsz engem vinni?

- Igen!! Ne mond, hogy nem vagy kivancsi , hogy milyen lehett ott?!

- Hat nagyon nem vagyok kivancsi ra..

- Ooo!! Na de legysziiiii!!

- Nem!-jelentette ki, es bociszemekkel neztem ra.- Most mondtam , hogy nem!

- Legyszi, legyszi,legyszi,legyszi...

- Bemegyek veled ha abbahagyod ezt! - vagott a szavamba, pedig mar elveztem ahogy idegesitem.

- Mikor akarsz menni?

- Most!-jelentettem ki magabiztosan

Vegrebemehetek es megnezhetem, hogy milyen bent.Vajon belulrol jobban nez ki? Ott isilyen ijeszto? Hmmm..... mar nagyon varom, hogy bemehessek annyi varakozas utan.