& [Átírás alatt, befejezetlen]

Január 20. kedd

Petra

A hajnali telefonbetyárkodás :P. Sikerült felébrednem, de azt hittem rögtön vissza is alszom :D. Tehát hajnali háromkor ültem az ágyamon & hívtam Kodyt. Három sípolás után fel is vette :O.

- Haló! - szólt bele, olyan hangon, mint akit az éjszaka közepén felébresztettek :D. Én természetesen nem szóltam bele, mit mondhattam volna: „Szia, Kody! Bocs a késői, vagy koráni zavarásért, csak arra voltam kíváncsi, felveszed-e ilyenkor a telefont." Vagy mit? :D. Próbálkozott még egy ki vaggyal, aztán letette. Teszt kipipálva ;). Kodyra még hajnalban is lehet számítani :D. Reggel Szabival találkoztam a konyhában, össze kaptak Flórival egy kicsit :/. Nem először fordult már elő, Szabi ilyenkor jobbnak látja, ha nálunk alszik, mint a régi szép időkben :P. Vele reggeliztem, az ő sütötte rántottát :3.

- Most min vesztetek össze?

- Ajj, valami hülye színházba akar menni & nekem egyáltalán nincs kedvem... Ismersz.

- Hát igen... Egyébként mit néznétek?

- Nem t'om.

- Én szívesen elmennék. Felnőtt darab?

- Ja, gondolom - olyan elszontyolodva túrkálta a reggelit (ami egyébként nagyon finom lett :3), hogy megsajnáltam :/.

- Beszéljek Flórival?

- Nem kell, tudod milyen. Most még kicsit utál, de aztán megbocsát - sóhajtott & inkább kakaót készített. Nekem is :). - Veled mizu? Még mindig szekál az a gyerek?

- Ki? Kody?

- Jaja, az angol nevű.

- Nem. Voltak itt szombaton vacsizni.

- Tényleg! Mondtad is. Meg akarsz vele barátkozni, mint az emós csajjal, ugye?

- Igen. - Valami legalább megmaradt neki a meséimből :). - Tudtad, hogy ő Jimi öccsének a haverja?

- A szőke hajú?

- Igen.

- Jaj, őket úgy nem bírom. Jimi öccse is... Teljesen pávák.

- Igen, de azért nem olyan rossz fejek - keltem a védelmükre, bár egyikőjüket sem ismerem úgy igazán :P.

- Ha te mondod! - rántotta meg a vállát. Csak ennyit beszéltünk :/, nekem suli, neki meg munka. Érdekes módon anya azzal köszöntött, hogy színházba megyünk szombaton :P. Ugyanarra, mint Flóriék, mint kiderült a West Side Stori modern feldolgozásban. Erre kíváncsi vagyok :). Utána gyalog mentem suliba, mert ugye a villamos nem megy a hóban :/. Tehát első óra előtt nem volt időnk átmenni az A-sokhoz sem :/. A Jilles angolon Benivel voltam párban & arról próbált meginterjúvolni, hogy szerintem is az a metál szám jobb, mint a másik, mert Artúr nem hitt neki & a másikat akarta lejátszatni ebédszünetben :P. Hogy jobb kedve legyen, egyetértettem vele ;) :D. Utána tesi, ami azt jelentette, hogy megint nem volt időnk átmenni az A-ba, mert öltözni kellett :/. Természetesen Cilu csak örült neki. Tesiről hál' istennek Kaszás hamarabb elengedett minket (mondván tusoljunk le :P. Tíz perc alatt?! Lehetetlen :D) Tehát az egész szünet a rendelkezésünkre állt :). Felvittük a cuccunkat & indultunk is, de Cilut végig magam után kellett rángatnom :@. Félúton viszont találkoztunk Kodyékkal, mert mint kiderült, ők is épp hozzánk indultak :P.

- Petra! - szólt Ubul, köszönés nélkül természetesen -_-, Cilut meg először észre sem vette, mert a hátam mögött bújkált. - Kody kérdezni akar valamit.

- Igen? Veled meg Cilu szeretne beszélni - mondtam neki, mire kicsit meglepődött, aztán elvigyorodott.

- Jó barátok vagyunk, mi? - Felemelte a kezét, hogy pacsizzak vele. Nevettem, de mire adtam volna a pacsit, elhúzta a kezét & kiröhögött :@.