Summer Camp /LukeHemmings Fanfiction/

Part 20

Tényleg azt hittem hülyéskednek. Mekkorát tévedtem.

A hátsókertben váltunk szét. Én és Ashton a hátsóbejárathoz álltunk, készenlétben. Sophie előre szaladt, Calummal és Michael-el. Amíg a jelre vártunk én a légzésemre figyelve a falnak dőltem.

- Mi van kiscsaj, nem bírod?- bokszolt a vállamba. Vállat vontam.

- Csak zavar, hogy nem tudom, honnan van meg az alaprajza a házuknak- töprengtem hangosan. Ashton halkan felnevetett és csak a fejét rázta.

- Nem akarod tudni.

- Lehet jobb is- törődtem bele. És jött is a jel.

Sophie

A szerepem egyszerű volt és testhez álló. Michael tényleg átgondolta a dolgot. Mindegy is, magamhoz híven felvettem egy szűk (alkalomhoz illően nagyon szűk) fekete gatyát és egy fehér haspólót. Erős, füstös sminket tettem fel, piros rúzzsal. Mindent, a teljes hatás kedvéért.

Szóval, odatipegtem az ajtóhoz és csengettem. Mozgolódást hallottam, majd kinyílt az ajtó. Körübelül nálam egy fejjel kisebb srác nyitott ajtót, szőke hajjal és fekete szemmel. Leplezetlenül mért végig, tetőtől talpig.

- Miben segíthetek?- szólalt meg vékony hangon. Erősen kellett koncentrálnom, hogy ne nevessem el magam.

- Szió- villantottam a legnagyobb mosolyomat- Figyu, eltévedtem, tudnál segíteni merre van a pláza?- affektáltam a lehető legjobban. A srác beletúrt a tökéletesen felállított hajába és egy „sármos" mosolyt villantott.

- Miért nem jössz be?- lépett hátrébb. Ahogy jobban kinyílt az ajtó, rálátásom nyílt a rövid folyosó végén lévő nappalira, ahol épp Ashton végezte a terv rá eső részét. Ezek szerint bejutottak, szuper.

- Be? Én? Nem köszönöm- nevetgéltem, mielőtt megfordult volna és ő is meglátta volna Ashtont, aki ijedten nézett fel. Ahogy a tekintetünk összeakadt, elbizonytalanodtam.

- Valami baj van?- hajolt előre a srác.

- Jajj, nem- ráztam meg a fejem- Csak tudod hogy láthatnám a cuki szőke hajad a félhomályban?- bókoltam. Láttam rajta hogy megjött az önbizalma és két lépéssel előttem termett, pár centire tőlem. Hajolt volna, ha nem hallott volna csörömpölést belülről.

Calum

Rám hárult a teknőcök kimentésének a feladata. Ahogy én és Michael meghallottuk a csengőt, bemásztunk az egyik ablakon, ami a nappaliba vezetett. Mikey a hátsóajtóhoz rohant, én pedig egyenesen az emeletre siettem. Miután meggyőződtem róla, hogy tiszta a terep, elosontam az utolsó ajtóhoz a folyosón. Elővettem az egyik kölcsönkapott hullám csattot és megpróbálkoztam a kinyitásával. Fél percen belül már nyitva volt és rálátásom nyílt a szobára. Kis helyiség volt, csak egy szekrény és pár doboz állt bent. Az egyik doboz tetején egy Vans cipős dobozban kaparást hallottam. Elindultam felé. Eltaláltam, a teknősök. Zsebre dúgtam a kis csapatot és rohantam kifelé. Az egyik doboz elkerülte a figyelmem, levállaltam, így a tartalma a padlón landolt. Pechemre, konyhai edényekkel volt tele pakolva. Reflexből az egyik szekrény mögé vetődtem. Épp időben, mert kinyílt az ajtó.

Cami

Miután Mikey kinyitotta nekünk a hátsó ajtót, ő elszaladt a konyhába, Ashton a nappaliba én a fürdőbe. Elkezdtem bekenni a padlót mézzel, majd teleszórtam liszttel a kádat, végül egy vödör tojást raktam az ajtó tetejére. A végeredmény remélhetőleg az lesz, hogy az illető bejön, a fejére esik a tojás, elcsúszik a mézen, bele a lisztes kádba. Végül vállon veregettem magam és a konyhába siettem. Michael épp egy kis zacskó tartalmát szórta a lisztes üvegbe. Egy percig gondolkodtam, mi lehetett benne, de Ashtonnak, aki épp akkor ért ide hamarabb leesett.

- Te nem vagy normális- nevetett fel halkan.

- Az egyik közülük imád sütni, gondoltam egy kis vicces süti jót tesz majd nekik- vigyorgott. Épp kérdezi akartam mégis honnan szerezte, amikor megcsörrent a telefonom.

- Calum- mutattam fel- Azt írja bent ragadt a szobában.

- Baszki- szitkozódott Michael. Eltüntettük a nyomainkat és a nappliban jeleztünk Sophie-nak, hogy még egy kicsit bírja ki.

- Most mit csináljunk?- néztem rájuk felváltva.

- Fogalmam sincs- vakarta a tarkóját Ashton. Felötlöttem volna egy tervet, amikor Claum fejtvesztve rohant le a lépcsőn, ki a hátsóajtón. Kérdés nélkül szaladtunk utána.

- Hogy jutottál ki?- kérdezte Michael rohanás közben.

- Belelöktem egy nagyobb dobozba és elrohantam- válaszolta, mire mindannyian a hasunkat fogva vetődtünk le a medence mellette székekre. Fél perc sem telt és Sophie is megjelent és becsatlakozott a nevetésbe. Közben hatalmas csörömpölés és üvöltés hallatszott át.

- Ez azt hiszem a rugós párna volt- húzta ki magát büszkén Ashton. A nagy ötlet a Rossz szomszédságból jött nekik. Biztos tök biztonságos fellőni falakit a kanapéről. Ismét üvöltés hallattszott.

- Fürdőszoba- tettem fel a kezem és kaptam pár dícsérőszót, hogy sikerült.

- Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én fürdök egyet- jelentette ki Michael és se szó, se beszéd a partra rohant, és úgx ahogy volt belevetette magát a vízbe.

Sajnálom, hogy ez ilyen rövid lett, de a szó szoros értelmében semmi időm nincs. Örülök hogy meg tudtam ezt írni, úgy, ahogy. A következő hosszabb lesz, ígérem xx