2:4

3K 243 12
                                    

-Ti itt aludtatok? - kérdezte Dan, az egyik munkatársunk, mire kipattantak a szemeim s felálltam Michael öléből.

-Igen, öreg. Mivel bezártál minket - válaszolt Michael.

Felsóhajtottam.

-Na jó, azthiszem akkor most hazamegyek aludni még talán egy órát - vágtam közbe, s az öltöző felé vettem az irányt.

Felkaptam a cuccaim és elindultam. Csak hogy Michael utánam jött.

-Gyere át, légyszives. Csak egy kicsit. Beszélni szeretnék veled - kérte, s közben mélyen a szemeimbe nézett.

Bólintottam ezzel jelezve, hogy beleegyezem kérésébe.

Elindultunk a házuk felé. Az út csöndben telt, majd mikor hozzájuk értünk egyenesen a konyhába invitált. Leültem a bárszékre, ő pedig velem szembe. Épp szeretett volna szólni de akkor letrappolt az emeletről egy szőke hajú lány. Azthiszem vele kaptam rajta.

-Hol voltál Michael?

-Ariana-val - vágta rá egyszerűen.

Kezdtem kényelmetlenül érezni magam, de tudni akartam miért vonja kérdőre Michael-t.

-Ohh igen? És tudja hogy barátnőd van? Aki várt téged haza? - kiabálta a lány.

Kérdőn néztem Michael-re, ő viszont egyenesen a szemembe nézett. Megbánó arckifejezést vetített felém.

Elnevettem magam.

Ostoba vagyok, tényleg.

-Nem tudtam, de köszönöm hogy felvilágosítottál! - feleltem könnyeimmel küszködte s otthagytam őket.

Barátnője van, de ezt az este elfelejtette velem közölni.

Szeret?

Ohh persze, Ariana!

Egy idióta vagyok.

Hazaértem ahol Cat már várt.

-Istenem, jól vagy? Halálra aggódtam magam miattad! - szólt Cat s a nyakamba ugrott.

-Persze, csak.. Mindegy. Ma nem megyek suliba.

-Nem, Ariana. Ez nem egy amolyan suli. Egyetemista vagy, ilyeneket nem tehetsz meg. Főleg nem a Julliardon!

-De ma megtehetem. Nem megyek sehová - fakadtam ki.

-Miért? Mi történt?

-Nem akarok róla beszélni!

-Jó, és mégis mi a fenét mondjak majd?

-Amit akarsz. Szia! - mondtam s rácsaptam az ajtómat.

Letusoltam és lefeküdtem. Borzalmasan éreztem magam. Végre azt gondoltam, minden rendben lesz. Erre kaptam egy pofont. Hazudott. És ha másban is hazudott? Ő már nem az az ember akit megismertem.

-Mit gondolsz mályva? - kérdeztem a kiscicám aki egyből mellém feküdt - Az apukád, egy hazudós dög.

Válaszul csak egy nyávogást kaptam. Mit sem törődve ezzel, megpróbáltam aludni.

//

Később arra keltem hogy valaki lázasan csönget. Ránéztem az órámra. Délután három. Eddig aludtam volna? Felvettem ölembe mályvacukrot és lesiettem. Kinyitottam az ajtót, és Michael-el találtam magam szemben. Rá akartam vágni az ajtót de nem hagyta.

-Tűnj el!

-Dehogy megyek! - mondta s bejött.

Elvette tőlem a cicámat is.

-Ő az enyém!

-Nekem vetted - vágta rá.

-Mi a fenét akarsz te itt mégis?

-Miért nem voltál suliban? - kérdezte s leült a nappaliban lévő kanapéra.

-Semmi közöd hozzá. Húzz haza a fenébe!

-Nem értem, miért haragszol rám.

-Nem? Szórakozol?

-Szakítottam vele.

-Este nem mondtad ezt. Egy hazug barom vagy!

-De azért szeretsz! - kacsintott rám, miközben simogatta mályvacukrot.

-Igazad van. Te megváltoztál. Rád sem ismerek. Nem akarok tőled semmit. Menj el.

-Ne hazudj ennyit.

-Fogd be, és menj el! - kiáltottam rá.

-Hagyd már abba a hisztit Ariana! Nem mondtam el, mert nem akartam elrontani a pillanatot. Úgyis szakítottam volna vele, fogd már fel!

-Ja, a pillanatot. Akarod mondani, azt hogy megdughass!

-Igen, biztos én erőltettem rád. Várj, megerőszakoltalak! - kiáltotta el magát, s felém közeledett.

-Menj el, kérlek - mondtam remegő hangon.

Elvörösödött a feje. Úgy láttam nagyon felhúztam.

-Ohh csak nem arra a köcsög Cameron-ra vágysz? Aha, szeretsz meg örökké! Te vagy a hazudós! Egy hazudós ribanc vagy! - üvöltötte, mire megszeppentem.

Régen is veszekedtünk, meg kiabált, de ez más volt. Ez sokkal rosszabb volt. Már szinte féltem tőle. Pedig ilyet sosem éreztem még a közelében. Szívem hevesen dobogott. A torkomban akkora gombóc nőtt, hogy nyelni se tudtam.

-Mivan? Szólalj már meg! Őt akarod, mi? Tegnap te akartad hogy lefeküdjünk! Te kezdted az egészet! Csak erre kellettem, mi? Ha? Válaszolj! - ordította amitől szinte zengett a ház.

Fel alá kezdett járkálni mérgében, mint egy eszelős, míg végül ököllel belevert egyet a falba.

Odarohantam hozzá, hogy megnézhessem a kezét de ellökött magától és otthagyott.

Ez meg mi a fene volt?

𝑨𝒍𝒍 𝑰 𝑾𝒂𝒏𝒕 ☆彡 𝑪𝒍𝒊𝒇𝒇𝒐𝒓𝒅Where stories live. Discover now