Elfelejtett múlt ( Bucky Barnes ff) /Befejezett/

Szibéria

Bella szemszöge

Letette a repülőt egy másik mellé. Ez lehet az a robbantós pasi járgánya.

Steve ment elől, én utána. Bucky fogta meg a kezem.

- Maradj mellettem. Nem tudjuk mióta van már itt.

- Ne aggódj miattam.

Azért én mégis aggódtam. Ha láttam egy veszélyt tudtam védekezni, de ha meglepetésként ért, akkor semmit nem tehetek. Talán a lehető leggyorsabban tudok kapcsolni, de van olyan dolog, amire ez sem elég.

Bementünk a hatalmas ajtón. Ez nagyon hasonlított arra, amelyikben én voltam.

Csend és hideg volt. Ide nem elég ez a dzseki, ami rajtam van. Nem volt a kezemben fegyver, így a kezeim tettem keresztbe magam előtt.

Steve vezetett minket, Bucky még mindig közvetlen mögöttem jött.

Beszálltunk egy liftbe. Ezek ketten pedig emlékeket osztottak meg.

A szavaikból kivéve idősek voltak már akkor. Kicsit úgy éreztem magam köztük, mint egy felesleges harmadik.

Ismertek. Egyszer valamikor. De már nem ismernek.

Az elmúlt két év alatt kialakult egy személyiségem. Van hasonlóság a között a nő között, akiről mesélnek és köztem, de nem az vagyok.

Mikor kiszálltunk Bucky ment elől a fegyverrel.

Mögöttünk egyszer csak Tony Stark jelent meg. Rájött az igazságra és titokban jött ide segíteni.

- Te ki vagy? - nézett rám.

- Bella - nyújtottam kezet.

- Neki dobtál egy repülőnek.

- Azt...sajnálom. Nem személyes dolog. Bocsi.

- Hogy csináltad? Hozzám sem értél.

- Bellának van egy ereje. A HYDRA tette ilyenné - mondja helyettem Steve.

- Mi? Te is?

- Fury talált meg két éve.

- Az a Fury? Az ügynök?

- Igen.

- Hogy hogy nem szólt rólad?

- Amikor kikerült a SHIELD és a HYDRA minden titka egy kódot megfejtettek. Ott találtak meg hibernálva. Felébresztettek és titokban tartottak.

- De mit is tudsz?

- Telekinézis.

- Az agyaddal irányítasz?

- Igen.

- Hát ez...nem semmi ez a Fury. De miért fagyasztottak le?

- Nem tudom.

- Nem emlékszik semmire - mondja Bucky.

- Neki is átmosták az agyát? - kérdezi Tony.

- Bella régi gyerekkori barátunk. A második világháborúban volt hírszerző. Egyszer azt a hírt kaptuk, hogy meghalt a csapata, amikor a Vörös Koponya után kémkedtek - válaszolja Steve.

- Még egy őskori kövület?

- Te sem nézel ki mai csirkének - nézek rá.

- Na látjátok Rogers? Ilyen egy ember, aki a mai világban él!

Egy hatalmas fém ajtóhoz értünk.

- Bezárta - mondja Steve.

Tony neki vetette magát, de nem tudott mit kezdeni az ajtóval. Én leghátul álltam.