Álomvilágban/pető brúnó ff/18+

16. A balhé

Beigazolódott amit gondoltam. Brúnó feküdt az ágyam mellett. A szája vérzett, és piros volt az arca. Manu biztos be volt szívva.....

-Istenem, hogy nézel ki! Ez Manu volt?!-térdeltem mellé. -Biztos kirakom innen!-néztem az ajtó felé.

Ekkor Brúnó megfogta a kezeim és rámnézett.

-Nem az ő hibája. Én basztam föl és megbántottam.
-Mit mondtál?-néztem rá gyanakvóan.

Brúnó szemszöge

**Vissszaemlékezés**

Én a fürdőbe vettem az irányt, majd miután megvizsgáltam a dolgom, Zoé szobájába mentem. Ott volt Manuel is és égett a dühtől, A szeme is üveges volt.

-Tegnap megk*rtad mi?!
-Persze-vigyorodtam el-és nagyon jó volt.
-Ne vigyorogj így! Idősebb vagyok mint te! Ez nem igaz!!! Velem bezzeg nm fekudt le..

Gondoltam jól felhergelem, de aztán majd kibékülünk. Nagy faszságot készültem mondani, ami nm is lesz igaz.

-Miért? Téged nm sz*pott le a cicalány?-nevettem el magam.

Tudtam, hogy ez nem volt igaz, de tök vicces volt, ahogy egyre jobban felidegesedett. A nagy nevetgélésben már csak arra figyeltem fel, hogy az állkapcsomra kaptam egy öklöst. Egy pillanatra megdermedtem. Éreztem, hogy a szám kicsattan és elkezdett csorogni a vér.

-Normális vagy haver? A legtöbb a drogozol. Aztán még te csodálkozol, hogy Zoé nem szeret.

Olyan ideges lett, hogy majdnem kaptam egy nagyot, sikerült mindenre elhajolnom előle. Hallottam, hogy odalentről Zoé jön fel, úgyhogy eldőltem, mintha Manu annyira nagyot ütött volna. Ő is hallotta Zoét, ezért itthagyott és leült az ágy túloldalára. Nem keltem föl, mert tudtam, ha Zoé meglát, majd megsajnál és akkor majd sokat törődik velem-mosolyogtam magamban.

**Vissza a jelenbe**

-Az nem érdekes, hogy én mit mondtam... De ne Manuel okold. Megcsókolsz?-kérdeztem tőle.

Nem vártam választ, rögtön magamra rántottam, és megcsókoltam. Biztos érezte a vér ízét a számban, mert még én is éreztem. Hosszas csókunk után pedig bedőltünk az ágyba aludni.