Váratlan jövő

Szeptember 17.

Szörnyű nap. De komolyan. Nem értem miért kell ennyire komolyan venni egy játékot!
Inkább kezdem az elejéről, Dáviddal tegnap este már nem is beszéltünk, és ma reggel se akart hozzám szólni. Én meg nem kérdeztem tőle semmit, hiszen tudtam mi a baja. A hotelban kaptunk reggelit, amit meg is ettünk, utána pedig elkezdtünk készülődni. És konytyba kötöttem a hajam, felvettem egy fekete sport rövidnadrágot meg egy fehér sport melltartót. Ma is dög meleg volt, így kellett ez az öltözet. Bekentem mindenem naptejjel, ami rosszul ment, ugyanis a hátamat Dávid ezentúl nem kente be. Egyszerre lettünk kész, majd mentünk is a kezdőhelyre.
-Jó reggelt, remélem mindenki jól aludt is kipihent, ugysnis ma egy óriási csavar van a játékotokba. Párt fogtok cserélni-mondta Ildi. Na szuper, pont ez hiányzott.-Minden párból, jöjjön ide egy személy és húzzon egy borítékot-nézett ránk.
-Megyek én-mondta szárazan Dávid, majd feltette a kezét. A lényeg az volt, hogy mindenki aki kiment, húzott egy kék borítékot, amiben azoknak a nevei szerepelnek, akik nem mentek húzni. Dávid kiválasztott egyet az 5 közül, majd visszajött hozzám.
-Dávid, nyisd ki kérlek-mondta Ildi.
-Márk-olvasta fel, majd mellé sétált.
-Brigi?-kérdezte.
-Szonja-mondta, majd mellém jött. Mindenki megtalálta a párját.
-Azonban nem csak ennyi. Van itt még egy kis bökkenő. A mai nap kiesik egy csapat. Amelyik ùj csapat ma legutoljára ér be, az a két csapat fog párbalyozni egymással. A mai első uticélotok, a krumpli ültetmény, jó utat!-küldött el minket Ildi. Gyorsan felkaptam a táskámat, majd Brigivel együtt stoppolni kezdtünk.
-Mi a fene van most veled és Dáviddal?-kérdezte.
-Nem tudom, Dávid nagyon komolyan veszi ezt a játékot, de komolyan mintha az élete múlna rajta, és mindig qmikor nem sietek annyira mint ő rám szól. Tegnap össze is vesztünk-magyaráztam.
-Igen, a veszekedést láttam, de az okát nem tudtuk Noémivel és aggôdtunk-mondta, őszintének tűnt.
-Hát én is aggódok, nem tudom mi miatt ilyen most-vontam meg a vállam, majd beszálltunk az autóba amit Brigi szerzett.
-Szerintem ma a mezőgazdaság irányába kanyarodunk-mondta Brigi.
-Szerintem is, és ez azt jelenti, hogy hosszú napunk lesz-gondolkodtam.-Lehet, hogy most kell először egyedül szállást keresnünk.
-Igazad lesz, még csak 3 nap telt el, ilyen hamar sose esett ki csapat-mosolygott Brigi.
Amint odaértünk a burgonya földhöz, megköszöntük a fuvart majd kiszálltunk, és a táblához ugrottunk.
-Kedves csapatok! A feladat az lesz, hogy szedjetek 10 kg krumplit az ültetményből. A mérleggel tudjátok majd lemérni a szedett mennyiséget. Sok sikert! Ildi-olvastam fel a levelet. Vettünk a kikészített kesztyűkből 2 párt, majd berohantunk a nagy kosarunkkal a veteményesbe. Dávid és Márk már ott voltak.
-Te jó ég! Nézd ezek milyen kicsik-mutatott Brigi nekem 4, igen apró krumplit.
-Jobb lenne ha nagyobbak lennének-hánytam a kosarunkba a csomó mini krumplit.
-Mi lenne jobb ha nagyobb lenne?-kérdezte Márk röhögve.
-A te eszed-vágtam rá csípőből, mire Brigi kuncogni kezdett. Márk meg elhallgatott. A két fiú hamarosan a mèrleghez cipelte az óriási kosarat, majd rátették a mérlegre.
-Hogy a fenébe lehet ez csak 7,5 kg???-értetlenkedett Dávid.
-Nem tudom, de kezdenek idegesíteni ezek a rohadt krumplik-mondta Márk.-És itt jön még 3 csapat, k*rva jó!-sóhajtott, majd visszament krumplit szedni.
-Na gyere Szonja, menjünk egy mérésre-ragadta meg Brigi az egyik fülét, én meg a másik fülét a kosárnak. Nehéz volt, de együtt nagy nehezen a mérleghez tudtuk vinni.
-7,8-olvastam le.-Ez azt jelenti, hogy mi jobb helyről szedjük a krumplit, gyere vissza-emelten meg a kosaramat.
Már az összes csapat ott volt, és mindenki szitkozódva szedte, a mini krumplikat. Mi Brigivel nagyon jól álltunk, egy nagyon jó helyet fogtunk ki, ahol rengeteg krumpli volt, így a maradék 2,2 kg megvolt egy óra alatt. Mire mi befejeztük a krumpli szedést, kezdett lemenni a nap, úgyhogy gyorsan beváltottuk a krumplikat egy borítékra, amit gyorsan fel is bontottam.
-Kedves csapatok! Most, hogy sikeresen szedtetek 10 kg burgonyát, ideje lesz elmenni a közeli farmba, ahol 3 liter tejet kell fejni. Sok sikert!-olvasta fel Brigi.
-Hol az a pajta?-kérdeztem.
-Nézd csak, ott-mutatott egy piros-fehér pajtára a közelben.
-Jó, qkkor sétálunk, indultam el. Szépen haladtunk, de azért szedtük a làbunkat amikor mellettünk elfutva Márk felbotlasztott.
-Ezt a mai beszólásodért-rohant tovább hátra sem nézve, Dáviddal egyûtt. Most komolyan még Dávidot se érdekli, hogy hogyan van a barátnője???
-De szemetek!-húzott fel Brigi.
-Főleg Dávid, most komolyan még rám se nézett, és segíteni se akart-csóváltam a fejemet csalódottan.
-Ne törődj vele, szeretitek egymást, biztos kibékültök-nyugtatott Brigi, majd mentünk tovább. Már nem volt sok amikor a sétából, így hamar odaértünk. Akkor döbbentünk rá, hogy a két szép kezünkkel kell megfejnünk a teheneket. Amiből volt egy pár.
-Tudsz kézzel fejni?-kérdeztem Brigitől.
-Persze, apukámnak volt farmja, kislány koromba sokszor fejtem tehenet, te tudsz?-kérdezte.
-Még elsőben az osztályommal, voltunk egy farmon, onnan tudok-ültem le a sámlimra, majd fejni kezdtem a tehenet. Hogy ne legyen olysn unalmas, közben végig Brigivel beszélgettem, meg később Noémivel és Ivettel is akik mellettünj fejtéj a teheneket. A fiúk gyorsan végeztek, és a levelükből hallottam, hogy szállást kell keresniük éjszakára.
A lányokkal egyszerre fejeztük be, így megbeszéltük, hogy együtt fogunk szállást keresni. Elsétáltunk a kb 5 km-re található faluba, ahol sorba kérdezgettük az embereket. Senki se akart minket befogadni. Már egy órája kerestünk szállást, de még mindig senki se akart befogadni. Kezdtem elveszteni a reményt, de szerencsére a falu végén, egy család befogadott minket, akiktől vacsorát is kaptunk, és egy nagyon jó szobát. Jó barátokra leltem, de amit Dávid csinál, az még mindig nem tetszik. Vajon ki fogunk valaha békülni? Vagy itt lenne a kapcsolatunk vége?

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Sziasztok! Sajnálom, hogy most kevesebb rész volt, és valószínűleg lesz is, ugyanis holnap fogok egy versenyre menni, amire nagyon sokat tanultam és cél az országos szakasz. Előre is bocsánat a kevés posztolásért, de 4 versenyen van egyhuzamba, és nem biztos, hogy mellettük aktívan tudnék írni. Legyen egy szép napotok!