Hosidori Kiyozuminak minden szerettét megölte egy démon. Egyik támadás alatt azonban szembeszáll egy démonnal, aki megölte volna, a Kanroji Mitsuri nem menti meg. Ezekután Kiyozumi Mitsuri tanítványa lesz, és megismerkedik a többi démonölővel is, de...
Lesznek részek "múlt,, címmel, ezekben Kiyozumi, és Kiyozumi családja háttértörténetéről lesznek kis szösszenetek.
Már egy éve annak, hogy megismertem Itsuki Miyakot. Miyako mióta csak ismerem többet jelent nekem barátnál. De nem tudom ő hpgy érez. Ezen gomdolkozom, miközben az erdő felé tartok. Miyako is jön erre a küldetésre, azt mondta ott vár.
Kisvártatva megláttam a holdfényben magasló fákat, melyek menedéket nyújtottak a fényben elégő démonoknak. A fák tövében pedig nem volt más, mimt egy élénk piros masni, egy hosszú, derékig érő fekete hajba tűzve.
-Miyako-szólítottam meg a lányt
-Yuito-san-fordírotta felém teljesen sima arcát a lány, melyet megvilágított a holdfény-kicsit késtél-mosolyodott el a lány, majd kicsit kuncogott.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
(Saját kép)
-mehetünk?-tereltem el a témát, majd elindultam be az erdőbe.
A lány követett, és mindketten az erdőt kémleltük, hogy mikor futunk démonba.
Én nem láttam semmit, mikor Miyako előkapta kardját, majd a következő amit láttam az egy démon elégő feje. Elképeszző. Miyako erős, szép, kedves, és figyelmes. Bárcsak lenne bátorságom feleségül kérni. De félek a visszautasítástól.
Már egy jó ideje nem találtunk démont, medig még alig öltünk meg hatot.
-el kéne indulnunk-szólalt meg Miyako-már nincs több démon
Bólintottam, majd elindultunk visszafelé. Az ajkamba haraptam. Holnap megteszem! Feleségül kérem Miyakot!
.........
-Miyako-
A tornácon ültem, mikor lépteket hallottam .ellőlem. felnéztem, és Yuito állt előttem, kezében egy nyaklánccal. Egyetlen elképzelésem volt mit akar, de az túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.
- mit szeretnél, Yuito?-mosolyogtam rá kedvesen.
- hát... már régota van, hogy nem barátként gondolol rád...de féltem a visszautasítástól, viszomt...tegnap este úgy döntöttem, noncs veszteni valóm, így gondoltam megkérdezem, hajlandó lennél e léélni velem az életed.
Mem jutottam szóhoz. Yuito arca, mint egy paradicsom. Én viszont annyira le voltam sokkolva, hogy még el se pirultam.
-hát...-nem is tudtam mit mondani, inkább átöleltem, immár nem csak legjobb barátomat, hanem férjemet.
Helló 👋 Már kitalálhattátok, hogy a történet Kiyozumi szüleiről szól. Yuitoról nem tudtam képet csinálni, ezért leírom, hogy fehér hajú, piros szemű. A kövi részig Sayonara 👋
