Agonizing nights [ skk • bsd ff. • HUN ]

|emlékkép|

ఌ︎ꨄ︎༄꧁｡:ﾟﾟ:｡꧂༄ꨄ︎ఌ︎

Chuuya amint belépett a szórakozóhelyre, eltűnt társa látóköréből aki csak fáziskéséssel kapcsolt és cseppet pánikolva konstatálta a tömeget, még ha jócskán is dolgozott benne az alkohol. A törpe rögvest azt követően, hogy megérkeztek váltott party állat üzemmódba- neki nem esett nehezére extrovertáltnak lenni, bódult állapotban meg még hagyján..

Érdekes előélete volt ennek az éjszakának...

Miután összekényszerültek költözni ezek ketten, ugyanis a gyámügy szorongatta Mori golyóit Dazai tartását illetően, mert bárhogyan nézzük is, közel sem emberi körülmények között élt még ha tágasnak is találta a szállító konténert. Mint újdonsült lakótársak a hivatalosan is kinevezett 'csigaház' bunkerben, eszük ágában sem volt a kelleténél több időt eltölteni a másikkal ha nem volt muszáj. Chuuya mint egy túlbuzgó kis mócsing dolgozott továbbra is szüntelen, Dazai pedig hozta a formáját és csak lopta a napot. Viszont egy halál kínos sebnyalogatás után úgy döntöttek kirúgnak aznap éjjel a hámból.

A Lupin bár pultjánál kötöttek ki végül pár felest már rég legurítva. Mikor már így érezték, hogy meglovagolták azt a lovat amit akartak, mondták "köszönjük szépen, elég volt"- szedelőzgetni kezdtek de előtte Chuuya leesett a számára túlméretezett bárszékről. Az összeget Dazai jóvoltából végül Sakaguchi számlájára írták. Persze megtehették volna, hogy maguk kifizetik mert hát mindkettejük bőségeskedik steszkkel de a magasabbik ragaszkodott hozzá.
Nem mondanám, hogy egyenesen, inkább botorkával, másikat mankónak használva közelítették meg a Dokkot. Romantikus is lehetett volna ha egyikőjük sem lenne spicces.

Már tényleg nem jártak messze, mikor Chuuya megállt

-Nekem kell fogkefe. Fogkefe kell bazdmeg!!-Dazai is pont annyira értette mint maga Chuuya amit mondott. Lófasznyira se.
De Chuuyának kellett egy fogkefe, tehát elmentek fogkefét venni...

...

Nos fogkefét nem, de felmarkoltak három Royal vodkát pedig mindkettejük ki nem állhatja azt a löttyöt. Sértésnek vélték, hogy azt tartják az élet vizének. Előbb hiteted el velük, hogy a föld lapos mintsem azt, hogy finom azaz általuk istengyalázatnak szentelt lónyál. De mentségükre szolgáljon, hogy olcsó volt! Ezek mellet még vettek egy fújós dezodort és egy gyújtót, elhatározva magukat, hogy ők bizony most csinálnak egy lángszórót. Összeszedtek mindent a halálos fegyverhez, és mutattak egy hamisított személyit.. Ekkor jön jól ha az embernek vannak kapcsolatai..persze Chuuyát így sem nézték volna felnőttnek magassága miatt, azonban Dazait igen és úgy hivatkozott a kisebbre mint az unokaöccse. Látszatra egy jól öltözött huszas éveinek elején járó úriembernek nézte az eladó hölgy, akivel egy fútta flört is belefért és csak ezután a kis kitérő után hagyták el az üzletet.

Összeeszkébálták az apró, tűzhányót- majdan pedig az első útjukat keresztező diófának egy levelét betekerték és diadalittas  mámorral próbáltak szikrát adni a friss dohánynak. Bár kvázi, csakugyan megpörkölték a törpe nagyságú maffiózó pisze orrát. Immár pedig kábán indultak ismét, elszántan és határozottan még is billegve újabb, végül elfeledett kalandokat rejteni az éjszakába. Bár csak a kisebb bagózott, Dazai visszakozott ő már volt annyira részeg, hogy ne akarjon még inkább bódult állapotban bicegni a főúton. Igaz, így is tehetség kellett ahhoz, hogy a boltban ne bukjanak le, hogy kicsit túlléptek az mérték fogalmán persze Dazai ezt piszok jól leplezte csak a kutyáját kellett pórázon tartania nehogy elszólja magát, hogy "azta kurva nincs fogkefe". Valóban már csak egy csapat zsaru kellett volna még a nyakukba...Mori minden bizonnyal elpicsázta volna őket rendesen..

ఌ︎ꨄ︎༄꧁｡:ﾟﾟ:｡꧂༄ꨄ︎ఌ︎

Ahogy Chuuya felhozta ezt a pár évvel ezelőtti, mégis vakítóan élénk emléket, ő csak a nosztalgiában veszett el. Ránézett az arcára sokszor...- Olyan idegennek tűnt. Nem tudta volna megfogalmazni, hogy az érzéstől torzult a vonása, vagy netán a múltidézés szült keserű grimaszt, esetleg csak a régi harapós ebét kereste rajta de megint csak odajutott, hogy ő már nem pont ugyanaz a méregzsák akit annó annyira magához láncolt.. immár érett, felnőtt férfi, persze a nagy szája az megmaradt de ugyanakkor mégis más. Idegen.

Idegen az érzés a mellkasában ahogyan tombolnak a feromonok. Idegen, csalogató, ravasz és vészjósló. Akár a tiltott gyümölcs a paradicsomba. Ámde a kísértés akkor is túl nagynak bizonyult az emberi makacsság, kíváncsiság, ösztön. Az idegenben ugyan mégis felcsengett egy szépen szóló becsvágy, hogy az eddigi ismerős arcot most megkeresse ezen új emberben akit a múlt sérelmei, hibái-leginkább az ő hibái-tették most azzá a rideg, fintorral mázolt férfivé aki régen csak egy elveszett kamasz volt, ahogyan mind kettejük ebben a tisztességtelen, és kegyetlen, végeláthatatlan világban.
Elkallódtak ahogy ebben a korban mindenki. Dazai belehúzta ebbe a ocsmány, vértől bűzös szervezet mindennapi életébe, mert önző volt és megunta a magányt. Elvette más szabad döntését mindössze kegyes és szépnek látszó üres szavakkal melyek még is hallásra morbidul őszintének és ridegnek tűnt mindezt saját egocentrikus elvei kielégítésére. A tettetett utálat csak egyszerű színjátéka és álcája volt valódi céljának.. és az élet mindent táján Dazai a hamis képekre alapszik mikor belülről ugyanakkor tudja az igazát. Az övét, másét, a világét. Csupán az elvei melyek szerint él (már amikor) néha számára is túl bonyolultak ezért magába kavarodik és elveszik..de makacs öszvér és nem hallgat a szép szóra, bár a rosszra sem. Ez a kettős érzés benne van olyan erős, hogy képtelen dönteni ezért a véletlenre hagyatkozik közben a látszatát kelti annak, hogy mindennek oka van és saját lábain áll a földön..? Közel sem... összetett, labilis személyisége saját maga labirintusa aminek az istenért se látja a végállomását..

-...folytasd kérlek.. - noha ő maga pontosan tudta mit takar a következő filmszalag Chuuya selymes, lágy hangja sokkal 's annál inkább festette le előtte annak a vicces estének a emlékét.

ఌ︎ꨄ︎༄꧁｡:ﾟﾟ:｡꧂༄ꨄ︎ఌ︎

Vakon belevágtak az éjbe. Énekeltek, táncoltak, ordibáltak és rosszabb esetben olykor tépték egymást is.
Már koplalhattak vagy háromnegyed órája, kezükben még mindig a Royal vodkával, másikat mankóként használva -annak ellenére, hogy egyikőjük talpa sem állt stabilan az aszfalton-
Mentek, mentek mendegéltek mint ahogyan a népmesék mondják mikor egy alkalommal Dazai majdnem kigurult a főútra- Chuuya szerencséjére vagy balszerencséjére még megtudta fogni bár kicsin múlott, hogy ő is nyulat fogjon. At utca végéről mulatós szólt, és nagy fények szivárogtak az egyik helyiségből.. "Bingo"
A kis vörös nem tudta, hogy azért a lófasznak is van ám vége, hiszen van benne már fű és alkohol nem kevés (csoda, hogy Dazai még nem). Nem volt rest és karon fogta társát aki majdnem ráhányt a közvetlen mellette, békésen, parkoló Toyotára..

ఌ︎ꨄ︎༄꧁｡:ﾟﾟ:｡꧂༄ꨄ︎ఌ︎

HELOO!! ne haragudjatok, hogy közel másfél hónapja csak állt ez a könyv. újratervezésben volt az életem és portfólióval is kicsit (kurvára) megvoltam csúszva így arra ment minden időm és a szóbelik is leszívták az életkedvemet. amúgy meg bazdmeg. egy hét tavaszi szünetig és előre láthatólag hat tantárgyból írok a következő héten tehát úgy vagyok vele megyek és inkább felakasztom magam :D rengeteg sok, új projetktem van!! szeretnék más tematikájú könyveket is írni, más témákban- like most visszajött a fnaf eram és egy hazbin hotel fanfic is tervben van:) illetve valószínűleg megyek Conra tavasszal csak így gondoltam spoilerezek egy kicsit^

a részről; szerencsére az előző résszel ellentétben most lett valami tartalmi lényege is a storynak mivel rájöttem, hogy felvezettem egy olyan szálat is a cselekményben visszamenőleg amit nem akartam, hogy végül ennyire hangsúlyosan csengjen majd fel a jövőben- de úgy voltam vele, hogy akkor ezt tisztázom és aztán mehetek a main partra :) a folytatásban rendeződik minden és lesz egy tiszta képünk a múltról és arról- Dazai miért tart annyira Chuuyának őszintén megnyílni úgy, hogy ő maga sem igazodik ki az érzésein vagy éppenséggel nem akarja vagy nem is tudja magában nyugtázni azokra:D (már ha minden jól megy:))