Contracted Love [Taehyung ff.] (BEFEJEZETT)

13

Taehyung egyfolytában az órájára pillantgatott. Először akkor nézett a ketyegő szerkezet felé, amikor haza ért. Egyedül. Teljesen egyedül. A saját és a lány bőröndjeivel, amiket Mr. Lee segítségével sikerült bevonszolni a lakásba. Aztán várt. Egyedül. Ételt akart rendelni, de aztán meggondolta magát. Leült a szobájába és elővett egy könyvet. És olvasott. Egyedül. És folyamatosan az órájára pillantgatott. Először 18:23 aztán 19:07 majd 19:51 azután 20:34 végül 21:09 és ekkor elégelte meg. Kilenc múlt és a lány még mindig nem ért haza.  Végül felállt és elindult kifelé a lakásból. Felkapta magára a kabátját, és cipőt húzott majd a zsebében a telefonjával, és a lakáskulccsal már indult is. Ahogy zárta maga mögött az ajtót a telefonja megcsörrent. 

- Hyung? - szólt bele a telefonba Taehyung. 

- Taehyung, milyen volt az utazás? - Namjoon érdeklődött a vonal másik végéről. 

- Minden rendben volt. De visszahívhatlak később? Most épp valami fontosat kell elintéznem. 

- Fontosabb mint az unokatestvéred? 

- Bocsi Hyung. 

- Ez szíven ütött, na akkor majd beszélünk. - tette le a telefont Namjoon. 

Tae a zsebébe csúsztatta a készüléket, és kinyitotta a kocsi ajtót. Nagy sebességgel hajtott ki a garázsból, majd egyet fordítva a kormányon, a kávézó felé vette az irányt. Amint megérkezett parkolóhelyet keresett magának. Viszonylag messze a kávézótól talált csak helyet, majd miután leparkolta a kocsit, kiszállt és céltudatosan a kávézó felé vette az irányt. Annyira arra figyelt, hogy minél hamarabb odaérjen, hogy véletlenül nekiment valakinek. 

- Ah. - a lány a földre szóródó papírok után kapott, de azok lehullottak. - Remek, ez kellett még a napomhoz. - morogta maga elé, és leguggolt.

- Bocsánat. - hajolt le Taehyung hogy segítsen a lánynak. 

- Nem probléma már így is remek napom volt. - vigyorgott a lány szarkasztikusan. A tekintete megmerevedett, amikor meglátta a földön széttörve heverő üveg ékszert. - Francba. - sziszegte, ahogy felemelt egy nagyobb darabot. 

- Ez az én hibám. Elnézést kérek! Veszek önnek egy ugyanolyat! 

- Hagyja csak. Nincs belőle másik, ezt én terveztem. - szedegette fel a nagyobb rózsaszín üveg darabokat. - Már..... egyébként is meg akartam tőle szabadulni. - fekete haja átlibbent a válla felett, amikor felállt. 

- Igazán sajnálom, had kárpótoljam valahogyan! - szabadkozott tovább Taehyung. A lány szemébe nézett. Hosszú fekete haja volt, ami körülbelül a derekáig ért, sötétbarna szeme még a sötétben is csillogott. Alacsony volt, nagyjából Na-Rae-val lehetett egy magas. Taehyung a zsebébe nyúlt és elővette a pénztárcáját. 

- Hagyja csak! - szólalt meg a lány. - Komolyan! Nincs semmi probléma. - Taehyung visszatette a pénzt, és helyette egy névjegykártyát adott a lánynak. 

- Kim Taehyung. - mutatkozott be ahogy a lány átvette a kártyát. 

- Han Min-Ji. - válaszolta Min-Ji, és ő is adott egy kártyát a férfinak. 

- Miss. Han, borzasztóan sajnálom a történteket. - tette el a papírt Taehyung.

- Mr. Kim, ne aggódjon bárkivel megesik. Ezt - felemelte a névjegykártyát, majd látványosan a zsebébe tette. - Köszönöm, de miden rendben van. 

- Azért hívjon fel, ha időközben meggondolja magát. - mondta majd megfordult, és folytatta az utat a kávézóig. 

- Úgy lesz! - kiáltott utána Min-Ji. 

Taehyung benyitott a kávézóba. Édes illatok szálltak odabent, és mindenhol párok beszélgettek a fotelekben üldögélve. Taehyung gyorsan körbepillantott. A pultnál egy ismerős alak állt. Park Seo-Yeon, Jimin húga, realizálódott Taehyung-ban. Az esküvőn már találkoztak. Azonnal odasietett és megszólította a lányt. 

- Miss. Park! - állt meg a pult előtt. 

- Mit adhatok? - kérdezte, és amikor felnézett akkor látta csak meg Taehyung-ot. - Oh, Taehyung?! Mivel szolgálhatok? -ismételte meg a kérdést. 

- Hol van a feleségem? - kérdezte ahogy körbenézett. 

- Na-Rae Unnie! - tette le a kezében tartott poharat Seo-Yeon. - Ő nem sokkal ezelőtt ment el Jimin-el. 

- Hova mentek? 

- Egy éjjel nappaliba, mentek bevásárolni. Itt van nem messze. Ha itt egyenesen - mutatott Seo-Yeon az utcára az ablakon túl. - végig mész, akkor balkézfele körülbelül a negyedik üzlet. Jimin mindig oda megy, szerintem nézd meg ott. Valószínűleg ott lesznek.  

- Köszönöm. - válaszolta és már meg is fordult. 

- Szívesen 

Taehyung a boltba belépve azonnal meglátta Na-Rae-t. A lány Jimin mellett állt és éppen nagyban nevettek valamin. Jimin fel emelet egy zacskóslevest, mire Na-Rae kikapta a kezéből, és visszarakta a polcra. Erre Jimin még két levest vett a kezébe. 

- Meg kéne tanulnod főznöd magadnak! - mondta Na-Rae ahogy ismét elvette tőle. 

- Yah! Én tudok főzni. - mondta majd elhallgatott. - Csak nem szeretek. 

- Ah, persze! Nos Mr. Park ideje hogy végre megembereld magad és kezd el ellátni magad. Seo-Yeon nem lesz életed végéig ott, hogy ellásson téged. Főleg most hogy új helyre költöztél.

- Pedig milyen jó lenne, ha Seo-Yeon főzne nekem... - sóhajtott Jimin. - Nagyon jó benne!

- Majd keresel egy lányt, aki szintén jól főz. 

- Mint te. - kacsintott rá Jimin, mire Na-Rae nevetésben tört ki. 

- Pfuj ezt ne csináld. - röhögött. 

- Miért? Régen imádtad. Majd bele bolondultál, mikor rád néztem. 

- Aha de az akkor volt, akkor még csak általánosba jártunk! 

- A gyerekek a legőszintébb lények a világon. - vigyorgott Jimin féloldalasan. 

- Hihetetlen vagy. - forgatta a szemét Na-Rae. - Na gyere menjünk fizetni. 

- Miért, várnak haza? 

- Aha. Mármint asszem. Bár szerintem Taehyung-ot az sem érdekelné, ha egész éjjelre kimaradnék. 

- De még mennyire hogy érdekelné. - mondta elkerekedett szemekkel Jimin. - Na-Rae fordulj meg. - a lány tette amit Jimin mondott, de aztán azt kívánta bár ne tette volna. Taehyung egyenesen feléjük ment, és eléggé dühösnek tűnt. 

- Elmegyünk, most. - ragadta meg Na-Rae karját. A lány viszont kitépte a kezét a szorításból. 

- Ki vagy te hogy ezt megszabd nekem? - vágta a képébe Na-Rae. 

- A férjed, és most rögtön velem jössz. - mondta azzal elrángatta onnan a lányt. 

- Jó balhézást! - kiáltott utánuk Jimin.