Contracted Love [Taehyung ff.] (BEFEJEZETT)

3

Szöul, 2024 február 5, 15:44, Kim családi ház

Taehyung a szobájában ült, és újra olvasta az elmúlt hetek összes cikkét. Önkénytelenül is elmosolyodott. 

"Mr. Kim bejelentése" 

"Miss. Han elrohan az ünnepségről" 

"Mr. Han lánya megfutamodik az eljegyzés elől?"  

"Újévi bejelentés. Elrendezett házasság?" 

"A menyasszony mezítláb rohan el"

"Lesz esküvő? Dél-Korea lakossága megerősítésre vár"

Ledobta maga mellé a telefonját. Az egész média már lassan több mint egy hónapja az újévi felhajtást tárgyalja, és mindenki csak a következő bejelentést várja. Valóban lesz még esküvő? Na-Rae telefonszámát megkapta az apjától, de eddig még nem tudta rávenni magát hogy valóban fel is hívja. Még túl zavaros a helyzet. Mindig ezzel mentegette magát, de tegnap óta a szülei folyton azzal nyaggatják, hogy hívja át Na-Rae-t és menjenek el esküvői ruhát nézni. A gondolataiból kopogás szakítja félbe. 

- Be jöhetek? - azzal már nyílik is az ajtó, és Namjoon lép be.

- Hyung! - ül fel Tae. -Hogy hogy itt vagy?

- Csak benéztem, pont erre volt dolgom. Jól vagy? - becsukja maga mögött az ajtót és neki támaszkodik. 

- Aha. De a menyasszonyomat még mindig nem hívtam fel. - mutatja fel a telefont. Namjoon elneveti magát, és leül Tae mellé. 

- Meg kéne tenned. Nem is beszéltél még vele. Csak egyszer láttad az ünnepségen, és hogy is mondjam annak sem volt valami jó vége... 

- Ne is említsd. Még mindig tele van vele a net. - emeli fel a telefonját. - Mit tanácsolsz Hyung?

- Beszélj vele! Ez az egyetlen megoldás. Vagy nem beszéltek. De, bármit is teszel, a vége indig az lesz, hogy februárban el kell venned őt. Nem tudod a végtelenségig halogatni. 

- Igazad lehet... 

☆☆

Na-Rae már messziről kiszúrta a barátait. Jimin és Seo-Yeon átverekedték magukat a tömegen. Mindketten kiszőkített hajukkal, nagyon is előtűntek a rengeteg feketehajú embertől, így lehetetlen lett volna nem észre venni őket. Na-Rae felemelte a magasba a kezét és intett nekik. A testvérpár pedig hamarosan szorosan átölelte őt. Na-Rae megveregette a hátukat, mire a barátai elengedték őt. 

- Olyan rég láttalak! - panaszkodott Seo-Yeon, és ismét átkarolta legjobb barátnőjét. - Milyen volt az USA? 

- Minden rendben ment. Letettem a diplomát, és visszajöttem. 

- Menjünk egy csendesebb helyre. - jegyezte meg Jimin, amikor észrevette hogy egyre többen állnak meg, és néznek Na-Rae-ra. Azzal Na-Rae és családja háza felé terelte a lányokat. 

Amint becsukódott mögöttük az ajtó, Mrs. Park sietett eléjük. Megölelgette a gyerekeit, akik azonnal rövid élménybeszámolóba kezdtek. Na-Rae elindult a szobája felé fel az emeletre, a barátai pedig hamarosan csatlakoztak is hozzá. Mind Na-Rae ágyán ülve beszélgettek, szinte egymás szavába vágva. 

- Szóval, mi van azokkal a cikkekkel a neten? Valóban férjhez mész? - szerezte meg a szót Seo-Yeon. 

- Azt hiszem. 

- Láttam a képeket. Elég hidegnek tűnik a srác. - mondta Jimin, ahogy hátradőlt. - Nem hiszem hogy ez bejön a csajoknak...

-  Mit tudsz te! - csapott testvére lábára Seo-Yeon. - Na-Rae - fogta meg barátnője kezét. - Az a srác, nem csak hogy iszonyat jól néz ki, de még a szüleid is támogatják a kapcsolatotokat. Gazdag, te is az vagy. Az üzletnek is jót tesz, és ki tudja....? Lehet a végén bele szeretsz! 

- Szerelem, a fenét! - legyintett Na-Rae. 

- Jah! - ült fel Jimin hirtelen. - Van lány testvére vagy unokatestvére? Bemutathatnád. - azzal jelentőségteljes pillantást vetett Na-Rae-ra. 

- Álmodozz csak! - csapott a karjára Na-Rae. 

- Miért? Csak mondom! - tette fel a kezét. - De ne aggódj, nekem mindig te leszel az első nő az életemben. - azzal átkarolta Na-Rae-t és hátradőlt vele. 

- Engedj már! - nevetett a lány, miközben próbálta kihámozni magát az ölelésből. 

- Jah! Korábban szerelmes voltál belém nem rémlik? - szorított az ölelésen Jimin. 

- Az általánosban volt! Nyolc éves voltam! A nagy szerelem talán két hétig tartott. Max egy hónap... - azzal kitört a karok szorításából. - Nem is nevezhető szerelemnek! 

- Most már persze ezt mondod. - vágott sértődött arcot. 

- Ne hülyülj, inkább segíts! - lökte meg Na-Rae. Jimin felült. 

- Jó jó segítek. Mi a gond? 

- Nem figyelsz? - fordult felé a testvére. - Egész idő alatt ezt taglaltuk! - Jimin egy pillanatra elgondolkozott majd legyintett, hogy tudja miről van szó. - A kérdés a következő; Na-Rae meg kell hogy házasodjon. De nem szerelemből, hanem üzletből. Megszöktessük, vagy támogassuk az esküvőt? Mi legyen? 

- Nincs értelme szembe szegülni a szüleim parancsának. - vont vállat Na-Rae. - Megegyeztünk. Nem vonhatom ki magam az ígéretem alól. Istenem ha tudom hogy hozzá kell majd mennem... Sosem ígértek ilyet! 

- Ne ezen rágódj, hanem inkább találjunk ki valamit amivel....  - hallgatott el Seo-Yeon a telefoncsörgésre. Na-Rae a telefonja kijelzőjére meredt. Ahol hatalmas karakterekkel a "Jövő" szó állt. - Jövő? Az ki? 

- Szerinted? Az elkerülhetetlen jövő. Taehyung. - Na-Rae felvette a telefont és beleszólt. - Igen? - kihangosította és letette hármuk közé. 

- Na-Rae, Taehyung vagyok. 

- Tudom. Mit akarsz? - Seo-Yeon összevont szemöldökkel megrovó pillantást vetett barátnőjére. 

- A szüleim azt szeretnék, ha elvinnélek esküvői ruhát nézni, és beszélgetni valahol. Valamint, azt kérték hogy gyere át, és nézzük át melyik helyszínen szeretnénk tartani az esküvőt, meg válasszuk ki a dekorációt, és a színeket. 

- Oh. - a három barát össze nézett. - Mikor tervezed ezt? Pillanatnyilag vendégeim vannak. 

- Holnap. De, bocsánat, nem akartalak zavarni. 

- Nem zavarsz! - mentette a helyzetet Na-Rae. - Holnap? Mikor? 

- Holnap tízkor felveszlek a házatoknál. 

- Rendben. Akkor holnap. Szia. - azzal választ se várva kinyomta a telefont. A testvérpár egy emberként nézett rá. 

- Meg sem vártad hogy elköszönjön! - szidta meg Seo-Yeon. - Olyan gonosz voltál vele! Pedig igyekezett, hogy kedves legyen hozzád! 

- Jó! Bocsánat. 

- Nem tőlem kell bocsánatot kérned hanem tőle! - Na-Rae lesütötte a szemét. 

- Igazad van.

- De koncentráljunk most a lényegre! Holnap mit veszel fel? 

- Gondolom azt mint mindig... - Jimin és Seo-Yeon össze nézett. 

- Reménytelen. - mondták egyszerre. 

-------

Sziasztok meg is jöttem a következő résszel!