28.

166 9 14
                                    

-------
Az előző részből:
Miután végeztem, a fejemben számtalan megválaszolatlan kérdéssel aludtam el...
------

--2 hónappal később--

Egy újabb márciusi nap. A tavaszi idő beköszöntött, már nincs hideg, nincs több vacogás. Az elmúlt 2 hónap szinte teljesen eseménytelen volt. Jó, nyilván történt ez meg az, de van, ami és aki nem változott.

Január végén Mina és Kirishima szakítottak, de ettől függetlenül ugyanúgy barátok maradtak. Bakugou néha ilyen, néha olyan... Csak a szokásos... De mostanában egyre jobban idegesít.... Jirou összejött egy zenész sráccal, Tsuyuu és Tokoyami kapcsolata február 14-én hivatalossá vált, szóval már az egész osztály tud róla. Ochako továbbra is próbálkozik Dekunál, de nem nagyon történt semmi...

Nyilván az elmúlt 2 hónapban is voltak gonosz támadások... Például egy Toga nevű csaj, aki totál zakkant, megszúrta Uraraka-t, Shigaraki pedig Deku-t próbálta megölni. Izuku-nak már semmi baja sincs, pár karcolással megúszta, Ochako viszont egy heggel gazdagodott....

Viszont ma reggel, szombaton, viszonylag boldogan keltem. Viszont valami mégis ott maradt bennem... "Éhes vagyok"-gondoltam magamban... Nos, ideje reggelizni, elvégre 9 óra van már. Felvettem a papucsom, és pizsiben lementen kajálni. Müzli tejjel. Szerintem ez egy alap reggeli, mégis laktató. Gyors megettem, aztán mentem fel a szobámba.

Összeszedtem valami ruhát, és utam a fürdő felé vettem. Gyorsan elvégeztem a reggeli rutinom és lementem a társalgóba, mert unatkoztam. Leültem Denki mellé és néztem a Tv-t. Valami akciófilm volt, még éppen az elején érkeztem. Szóval ezzel ment el a délelőtt.

A film után gondoltam egyet és ráírtam Yuki-ra, hogy mizu vele, nincs-e kedve elmenni valahova. Szerencsére unatkozott, szóval azt írta, beülhetnénk egy ramenezőbe. Azonnal mentem Aizawa sensei-nek szólni, aki persze elengedett.

Felvettem valami jobb szettet (farmer, piros ujjatlan, derékra egy fekete pulcsi, piros-fehér cipő), fogtam a fekete válltáskám, beledobtam pár fontosabb cuccot és persze a telefonom, majd indultam is ki a koleszből.

A kapun kiérve a ramenező felé vettem az irányt, közben (kedvenc előadó) dalait hallgattam. Megálltam a megbeszélt helyen és vártam Yuki-t.

-Mondtam, hogy még visszajövök érted...-hallottam a hátam mögül egy mély, ismerős hangot. Azonnal arra fordultam... Ez ő.... Fekete haj, varrott pofa, bőrdzseki..... Ez az a pali, aki legutóbb is megtámadott... Dabi....

-M..Mit keresel itt?-igyekeztem nyugodt maradni, de pánikba estem.
-Téged, drágám-vigyorgott.
-Ne vigyorogj, mert kiverem a fogaid-morogtam rá.
-Milyen szerencsém van... Nincs senki az utcán-nézett körbe.-Azt tehetek, amit csak akarok...

Körbenéztem gyorsan, sajnos igaza volt. Nem volt sehol senki, még a beülős helyeken is alig lehetett látni egy-egy embert...

-Nah, mihez akarsz kezdeni, (Teljes Név)?-vigyorgott tovább.

--------
Dammm damm dammmm
Dabi visszatért🔥

Nos, ez a rész ennyi❤️

Ebbe most csak egy random szó került bele, de a többi is benne lesz, csak most azokat nem tudtam beletenni (ezt a csajoknak írom, akik mondták őket)
"Éhes vagyok" szó: japanpokember
Felhasználási ötlet saját

Nos, a kövi részig legyetek jók😘
Ebbe tudom, nem volt Baku, de majd lesz, hiszen róla szól a könyv 😂😊

Kövi részig sziasztoook 🦔🔥❤️

Gyűlöletből szerelem/Bakugou Katsuki x reader/Where stories live. Discover now