5.

201 12 2
                                    

------
Az előző részből:
-G csapat menjen a helyére, All Might készüljön fel. Kezdődjön az utolsó harc.-mondta a kisegér.
-------

-Na, nekem szóltak...
-Ne aggódj (Név), biztos sikerül!-mosolygott Mina.

Mély levegőt vettem és odasétáltam a sünihez és Sero-hoz. A 2 perc leteltével elindultunk be a kapun. All Might nem rejtőzött el, hanem ott állt kb. 500 méterre, velünk szembe.

-Mehet?-néztem a két fiúra, akik csak egy-egy bólintással jeleztek. Előhívtam a szelet, csináltam egy örvényt, és a megbeszéltek szerint belebújt a két srác.

Előreküldtem a tornádót, én pedig rohantam utána. Mikor láttam, hogy elég közel vannak, megszüntettem a szelet. A fiúk ketten támadtak egyszerre, ami elől All Might nehezen tért ki. Itt az alkalom...

Megmozdítottam alatta a földet, ami elnyelte a testét deréktól lefele. A földfelszín felett marad többi testrészt Sero összekötötte egy ragasztóval és készen is voltunk.

-Ezzel az órának vége-hallottuk meg az igazgató úr hangját egy hangszóróból-Kérlek titeket, engedjétek el All Might-ot és gyertek vissza a megfigyelő szobába.

Úgy tettünk, ahogy kértek. Sero és én elengedtük All Might-ot, majd az egész csapat együtt indult vissza.

-Ügyesek voltatok-mosolyogtam a srácokra. Sero csak elmosolyodott. De Bakugou nem bírt magával szokás szerint...
-Tch-morgott-Szerencséd, hogy nem basztad el Liba.
-Megmondtam, hogy nem Liba a nevem. (Név) vagyok, te idióta!-vágtam neki vissza.
-Srácok, nyugi-szólalt meg Sero-Ne veszekedjetek. Mindketten jók voltatok, és Baku, szólítsd a nevén (Név)-t, mert ez a meccs most majdnem csak rajta múlt. És te se akartál veszteni igaz?
-Egy-kezdte a sün-ne mond meg nekem, hogy mit csináljak-nézett idegesen a fiúra-Kettő. Akkor is Liba lesz és kész, mert magasról szarok a véleményetekre. Három, nem csak rajta múlt. Végül pedig, te is tudod, hogy én sosem veszítek-fejezte be mondandóját és látszott rajta, hogy mindjárt üvölteni fog.

-Köszi Sero, amiket mondtál, de hagyd. Nem érdekel, hogy mit gondol ez a sün. Hívjon Libának, nem igazán érdekel mostmár. Ha nem tudta felfogni a nevem, akkor minden bizonnyal hülye.-mondtam teljesen nyugodtan, a végét elnevetve.

-Ennyi erőből ne hívj sünnek bazdmeg, mert nekem is van rendes nevem.-morgott Bakugou.
-Honnan tudjam mi az, ha be se mutatkoztál? Amúgy meg lehet, hogy a lányok elmondták, de nem tudok egyszerre 20 nevet megjegyezni bazdmeg.-feleltem. Amúgy tudom a nevét, de nyilván fel fogom húzni, ameddig csak lehet. Vicces ezzel szórakozni, semmi pénzért nem hagynám abba.

-Oké, ezestben. A nevem Bakugou Katsuki és 17 éves vagyok.
-Az én nevem pedig (Teljes Név) és én is 16 éves vagyok.-néztem rá.
-Nekem Liba maradsz-legyintett.
-Akkor te meg sün.
-Befejezitek valaha?-nézett ránk Sero.
-KUSSOLJ CELLUX-ordított Bakugou, amin elnevettem magam-MI OLYAN VICCES LIBA?
-Semmi sünike.

Eddig tartott a beszélgetésünk, mert megérkeztünk vissza a megfigyelő szobába. Én egyből odamentem a lányokhoz, akik már örömmel vártak. Mina egyből a nyakamba ugrott.

-(Nééév), ügyi voltál!-ölelt át rózsaszín hajú barátnőm.
-(Név), az erőd valami lenyűgöző-mondta Momo.
-Szóval erre gondoltál, amikor azt mondtad, hogy "nem csak ennyi ám"-gondolkozott el Tsuyu.
-Igen-bólintottam-de még mindig nem láttatok mindent.
-Mesélj-kérlelt Ochako.
-Inkább majd megnézitek, úgy sokkal jobb.

-Köhm.-szólalt meg Aizawa-Mivel ilyen ügyesek voltatok, ezért este a beltéri, langyos vizű medencében tarthattok egy bulit-mondta szokásos monoton hangján.
-Hurrá!-kiáltották egy csomóan.
-Este fél nyolcra mindenki jöjjön a kollégiumi társalgóba fürdőruhában, papucsban és törölközővel. Na ennyi volt mára, menjetek vissza a koleszba-morogta a tanár.

Elindultunk vissza, és én egyből a szobámba indultam. Kerestem egy fekete gumipapucsot, egy lila törölközőt és elővettem a fekete bikinimet. (Írói megjegyzés: az hogy mennyire kivágott vagy sem rátok bízom xd)

Összekészítettem őket egy helyre, de még nem vettem fel, hisz még csak négy óra lesz. Megéheztem, szóval lementem a társalgóba, onnan át a konyhába. Kutakodtam kicsit a cuccok közt, míg végül találtam instant levest, szóval azt gyorsan megcsináltam és leültem enni. Közben a telefonom néztem. Jöttek az üzik az osztály csoportba:

Mina🌺:
Srácok, én unatkozom. Valaki nem jön le a társalgóba felelsz vagy merszet játszani egy 10 perc múlva?

Kiri⛰️🦈:
Én megyek.

Denki⚡:
Én is.

Ochako🧁:
Jöhetek?

(Név)🔥💦🌪️🌍:
Én megyek.

Kyouka🎧:
Megyek én is.

Mina🌺:
Oké, aki akar jönni, az fél ötkor legyen lent!

Megettem a levesem, elmosogattam és leültem a társalgó egyik kanapéjára. Mindjárt fél öt. Hallom, ahogy valakik jönnek le a lépcsőn.

------
Itt a kövi xd
Tényleg nem bírok magammal....
Na, de ma már nem hiszem, hogy rakok ki.... Vagy mégis?🤣🤣
Minden esetre, bye bye!💥❤️🥺
------

Gyűlöletből szerelem/Bakugou Katsuki x reader/Where stories live. Discover now