Korhatáros szerelem / Carlos Sainz FF. Befejezett /

2. Rész - Kísértés

***

-Azért maradtam volna még szívesen. - Néztem Fernandora sóhajtva ahogy megállt a házunk előtt.

-Tudom, de a srácok teljesen megörültek miattad szívem. - Nevetett. - Legközelebb ne ilyen kivágott ruhába gyere, kérlek!

-Nem vagyok már 10 éves, ne kérj ilyet tőlem. - Forgattam meg szemeimet.

-Tudom, pontosan ezért kérlek. - Nevetett. - Nem szeretném, ha valaki kikezdene veled. Idősek hozzád, Via!

-Neked is volt 20 éves barátnőd, pedig már 40 múltál. - Néztem rá.

-Ez szíven talált, au.. - Nevetve kapott a mellkasához. - De te még kis korú vagy, ők pedig sokkal idősebbek nálad.

-Jó amúgy is tök bunkó volt velem Carlos szóval mindegy is, hagyjuk. - Nevettem halkan. - Azért jól éreztem magam!

-Meddig maradsz még a városban? - Mosolygott.

-Még három napot. - Mosolyogtam. - Csinálunk majd még valamit együtt?

-Mindenképp! - Adott egy puszit. - Na mennem kell mert ezek olyan részegek lesznek mire haza érek, hogy úgy kell majd összekaparni őket. - Nevetett.

-Jó éjszakát!

Mosolyogva szálltam ki, intettünk még egyet egymásnak majd bementem halkan. Nem tudom, hogy anyáék alszanak-e de mivel sötét volt gondoltam, hogy igen. A telefonommal világítottam, levettem a szandálomat és halkan felmentem az emeletre. Bementem a szobámba és leültem az ágyam szélére sóhajtva, alig bírtam kiverni a fejemből Carlost. Amikor rezzent a telefonom oda néztem, kissé libabőrős lettem amikor megláttam, hogy ő irt instagrammon.

~Még mindig seggfejnek tartasz? 😒

~Eléggé úgy viselkedtél, szóval igen 🙄

~Nem akartam az lenni, sajnálom 🥵 Ahogy azt is, hogy haza kellett menned 😏

~Hát, nekem tudod már lámpaoltás van úgyhogy jó éjszakát, Carlos 🤷🏻‍♀️

~Azért összefuthatnánk holnap, ha lenne kedved🙃

~Valószínűleg csak be vagy rúgva és ezt holnapra bánni fogod, úgyhogy megkönnyítem a dolgodat, hogy ne kelljen magyarázkodnod 🤓 Szóval el kell utasítanom ezt az ajánlatot, tényleg jó éjszakát ✨

~Azért majd beszéljünk holnap, jó éjszakát Via 😇

~Meglátjuk 🤓

És itt meg is halt a beszélgetésünk, bár szívesen beszélgettem volna át vele az éjszakát de biztosan részeg és csak ezért írt rám. Vagy együtt röhögnek rajtam, vegyes érzelmeim vannak Carlossal kapcsolatban. Én azt hittem ő egy tök cuki pasi, legalább is a médiából ez jött le de sajnos úgy tűnik tévedtem. Megspórolok magunknak egy felesleges kört, én amúgy is visszautazom Londonba pár nap múlva szóval felesleges is bárkivel is úgy alakítanom a dolgokat. Na meg persze lehet igaza van Fernadnonak, fiatal vagyok hozzájuk. Sóhajtva elmentem lezuhanyozni majd átvettem a pizsimet és ledőltem az ágyamra, utoljára ránéztem a telefonomra de semmi értesítést nem kaptam. Lehunytam szemeim és aludni próbáltam de nagyon nehezen ment, amikor megrezzent a telefonom azonnal lekaptam az éjjeli szekrényről és megnéztem az értesítést de csak annyi volt, hogy merül a telefonom. Nem is értem mit vártam, feldugtam töltőre és duplán rezgett így ismét a képernyőre néztem és halványan elmosolyodtam ahogy Carlos kedvelte pár képemet isntán. Pillangókkal a gyomromban fordultam a fal felé és megpróbáltam ismét elaludni, egy kissé kezdett idegesíteni a folyamatos rezgés mire felkeltem ismét de láttam, hogy nem értesítés hanem hívnak.

-Igen? - Vettem fel kíváncsian mivel ismeretlen szám volt.

-Nem gondoltam, hogy tényleg ilyenkor alszol. -Szólt bele Carlos.

-Honnan tudod a számom? - Vontam fel kissé a szemöldökömet.

-Használhatnál képernyőzárat. - Nevetett. - Feloldottam a telefonodat és megcsörgettem magamat..

-Oké.. - Mondtam nevetve, eléggé meglepett. - És még is miért?

-Hogy felhívhassalak. - Jelentette ki.

-Oké, de miért? - Kapcsoltam fel a kis lámpát az ágy mellett.

-Magam sem tudom. - Válaszolt hezitálva. - Csak éreztem rá a késztetést..

-Pedig délutan még nagyon zavart, hogy 16 éves vagyok. - Mondtam halkan.

-Most is zavar, csak túl sokat ittam ahhoz, hogy ez ne érdekeljen. - Nevetett halkan. - Nem akartalak megbántani csak több mint 10 év van közöttünk és még kis korú is vagy..

-Éppen ezért inkább szerintem nem kéne ezt erőltetnünk. - Sóhajtottam. - Én nem akarok neked kellemetlenséget okozni és azt sem szeretném, ha én jönnék ki rosszul ebből a helyzetből.

-Ezt nyilván én sem szeretném. - Mondta halkan. - De tudnod kell, hogy irtózatosan beindítod a fantáziámat.. Főleg, hogy nem lehetsz az enyém..

-Carlos.. - Motyogtam halkan zavaromban, szerintem még kissé ki is pirultam.

-Igen, részeg vagyok. - Nevetett. - De nem bírlak kiverni a fejemből..