Mézédes Vagy! [Befejezett]

Sose mondtam, hogy ne beszéljük

*Barni szemszöge*

Nem bírom, egyszerűen nem tudok nélküle meg lenni.
Szörnyű ember vagyok, megbántok másokat, mindig, ezért rohadtul utálom magamat.
Csak állok a tükör előtt teljesen piros szemekkel hogy hogy baszhattam el ennyire, csak én vagyok ilyen kicseszett balfasz.
Jött egy érzés, sose gondoltam hogy bármikor is fogok ilyet érezni. Kimentem a konyhába és meg fogtam a kést, elkezdtem vágni a csuklómat,  rohadtul megijedtem. A kezemből ömlött a vér. Gyorsan hívtam Giorgiot.

-Giorgio kérlek siess nagyon gyorsan baj van, nyitva van az ajtó siess! (B) -Már sírva mondtam neki.

-Mi , mivan, mitörtént Barni, mit csináltál? (G)-Hallottam az aggódalmas hangját, de kezdtem szédülni.

-Megvágtam magamat, é- (B)

*Giorgio szemszöge*

Olyan gyorsan mentem Barnihoz, bántotta magát és nem tudom mennyire súlyos, de ahogy hallottam elájult, hívtam a mentőket és kiküldtem Barnihoz.
Mire oda értem már rakták be a mentőbe, mondták hogy sok esély van a túlélésre mert nem annyira durva, de sok vért vesztett.
Felmentem a lakásához és amit láttam, lesokkoltam. Màr sírtam, nem tudtam hogy ennyire súlyos lehet Barni állapota, bementem és egy kurva nagy vér tócsa volt. Gyors feltakarítottam és elmentem Barnihoz a korházba, az orvos azt mondta még varják a sebet a kezén, jó 10 perc várakozás után bemehettem hozzá, ott is maradtam amíg felnem kellt.

-M-mi történt? (B) -Nyitogatta a szemét Barnabás.

-Hát egy kicsit megkattantál, és rohadtul haragszom rád, és legszívesebben pofán basználak! (G)

Rá nézett a kezére és csak nézett előre.

-Kicsit durva voltam, sajnálom Gyuri, ez váltotta ki belőlem Peti hiánya... (B)

-Igen? Hogy majdnem megölted magadat? Kurvára idióta vagy Héra Barnabás!! (G) -Már teljesen kivoltam idegilek, nem tudtam mit csináljak ebbe a helyzetbe, majdnem oda veszett Barni. Már sírt, és is sírtam, oda feküdtem mellé és át öleltem.

-Sajnálom, de rohadtul aggódtam miattad. Szóljak a többieknek hogy látogassanak meg? (G)

-Ne kérlek még csak az hiányzik hogy még több ember aggódjon értem! Maradjon kettőnk között, mond a többieknek hogy beteg vagyok vagy valami. (B)

-Okés..Egyébként haza mehetünk mert bele egyeztek ha vigyázzok rád akkor haza vihetlek, szóval nagy szerencsédre a seggedbe leszek egy ideig Barnabás. (G)

-Jej... Mindegy , legalább nem leszek egyedül az a lényeg. (B) -Lágy mosolyt küldött.

Mindent megbeszéltem az orvosokkal és haza is indultunk, a csuklója be volt kötve, szörnyen nézett ki, nem sokat evett ami az arcán meg is látszik, és még karikásak is a szemei. Haza értünk, azaz hozzám, nem engedem hogy egyedül legyen, meg engedtem hogy az ágyamba aludjon, addig én vacsit készítettem és a létező összes éles dolgot elpakoltam ha esetleg egyedül lenne véletlen se nyírja ki magát.

---------
Másnap meg beszéltem egy talit Petivel nála, hogy meg tudjam ő hogy van.
Az ajtóba álltam már, kinyitotta az ajtót, és lesokkoltam a látványtól.
'Ezek ketten kinyírják egymást esküszöm...'

Tiszta sápadt volt, szemei égtek a sok sírástól, éreztem a tömény cigaretta szagott, emellett még soványabb is lett Peti, bazdmeg mi történik itt...

Magamhoz öleltem.

-Hány szálat szívtál el ma? (G)

-Nem tudom, talán egy-két doboznyit. (P)