Váratlan jövő

Április 30.

  Farkas Antal 6 órakkor fog eljönni hozzám egy megbeszélésre. Tegnap mindent átbeszéltünk, ma már csak pár papírt kell aláírjak, utána hivatalosan is énekesnek számítok. A telefonbeszélgetés alapján kedvesnek találom Antalt, nagyon emlékeztet valakire, még a hangja is ugyanúgy szólt. 17:49 van. Már fel vagyok öltözve, nem erőltettem meg magam, itthoni rövidnadrág és egy bő póló. Dús barna hajam, kiengedve áll szerteszét. Semmi különleges, átlagos.
  Csöngetnek. Én ezt nem értem. 17:54 van. Azért felállok az íróasztalomtól és beengedem a vendéget.
-Szonja?-kérdezte egy magas barna hajú, zöld szemű férfi. Bizonyára ő lesz a menendzserem.
-Én vagyok. Maga Farkas Antal, ugye?-lépek hátrébb, hogy be tudjon jönni.
-Igen, én volnék, gyere üljünk le beszélgessünk-szólt, és már fel is találva magát a kanapéra huppant.
-Bizonytalannak tűnsz, de nem kell félned, nincs mit veszíts, és ilyen gyönyörű hanggal hamar befutsz-mosolyodott el bátorítóan.-A szüleid? Alá kéne írjanak valamit.
-A szüleim 3 hónapja életüket vesztették egy autóbalesetben-hajtottam le a fejem.
-Nagyon sajnálom. Ez esetben, én fogom aláírni az engedélyt-mondta.
-Én mit kell aláírjak?-kérdeztem.
-Ezt a három papírt: Az első a beleegyezésed abba, hogy menendzselhesselek. A második, beleegyezésed abba, hogy ezentúl a Zenevilág kiadó munkása vagy. A harmadik meg szerződés. Egyenlőre erre az évre, aztán majd meglátjuk-magyarázott kedvesen.
-Oké-írtam alá mind a három papírt.
-Szuper. A munkát hamar el kell kezdeni, vannak már saját szerzeményeid, vagy a kiadó zeneírója segítségével írod majd meg az összes számodat?
-Van egy pár saját szerzeményem-mondtam.
-Ó szuper!
-Ebbe a füzetbe vannak.
-Ezek csodálatos szerzemények!-lelkesedett. -Melyiket szeretnéd elöször előadni és piacra tenni?-kérdezte.
-A "Vágy"-ot. Azt érzem a legjobbnak-mosolyodtam el halványan. -Ja, és az iskolát szeretném mellette folytatni.
-Rendben, persze-bólógatott.
-Még van valami?-kérdeztem.
-Nincs, mára ennyi, ezt a dalodat már holnap után ki szeretném rakni a Youtubera, hogy megnézzük milyen a fogadtatás. Úgyhogy holnap 1-kor jövök érted.
-Rendben! Köszönöm a segítséget!-mosolyodtam el, majd az ajtóhoz kísértem.
-Szóra sem érdemes, ez a munkám. További szép napot!-mondta, majd elment.
  Holnap 1 óra. Már vesszük is fel az első zenémet. Örültem egy kicsit neki, legalább a hétvégén el leszek foglalva, sőt még egy új zeném is ki fog jönni, ami nem egy random szedett vetett videó, hanem profi emberek munkái.
  Szimi nagyon elfáradt ma, szóval elmeséltem neki mindent, majd aztán a szobájába ment pihenni. Én elénekeltem párszor a választott számomat. Valahányszor, amikor ezt a számot éneklem, jól eső bizsergés megy át a testemen. Eggyé válok a hangommal, és elfelejtek minden rosszat.