Én és a Maffia!?

22.Rész

SARA szemszöge:

Pár nappal később:

Este olyan hajnal 1 felé mennek haza Kimék szóval ma elmegyünk együtt ebédelni és kibeszélünk mindent is, kezdve azzal, hogy akkor most mi van velük. Nemsokára indulunk, persze jön velünk egy rakat őr, de nem baj ettől ugyan olyan jó lesz. Oda érünk majd a pincér az asztalunkhoz vezet.

- Szóval kivel mi a helyzet?-kérdezem amikor leülünk.

- Nagyon úgy néz ki hogy többet járok majd ide-mondja Liam.

- Akkor ez azt jelenti hogy együtt vagytok?-kérdezi Kim.

- Még nem de alakul-mondja boldogan.

- Én mondtam hogy összeilletek-mondom én is boldogan- De mikor kerültetek közelebb? Tudod mit? Mondj el mindent.

- Hát ugye megismerkedtünk elkezdünk beszélni meg írogatni aztán elhívtam Daniel bulijára ahova nem is akart jönni mert hogy a főnöke meg milyen lenne de végül egy vacsiért cserébe eljött. Azóta minden nap beszélünk telefonon és remélem nem megy tönkre a távolság miatt.

- Ugyan menni fog-mondja biztatóan a barátnőnk mire elmosolyodik.

- Te?-kérdezi Liam- Nyertél mi?

- Vesztettem-mondja szomorúan.

- De hisz megvolt nem?-kicsit összezavarodtam.

- Igen, de azt hittem sikerül valami komolyabb is azért annál hogy néha lefeküdtünk.

- Szerintem csak idő kell neki-mondja a barátunk- Nem úgy néz ki mint aki tudja hogy mit kell tenni egy komoly kapcsolatért.

- Igaza van.

- Jó de nekem pont az nincs, legközelebb ki tudja mikor jövök vagy jöttök ti vissza.

Megebédelünk és közben beszélgetünk hogy kinek milyen a suli meg stb. Kb. olyan 3 óra múlva haza mentünk és segítettem bepakolni nekik a maradék dolgokat, majd levittük a kocsihoz ami kiviszi később őket. Még néztünk egy filmet majd átjött Jack meg Alexej hogy elköszönjenek mindenki elvonult és csak indulás előtt egy órával találkoztunk újra. Ahogy elment mindenki ketten maradtunk Daniellel.

- Rég voltunk ketten-ölelem meg.

- Bizony-viszonozza, majd az ölébe kap.

- Mit csinálsz? Tegyél le- mondom nevetve de egész a hálóg meg sem áll, ott lerak az ágyra és felém mászik.

- Szerintem tudod mit csinálok-mondja perverz hangon és a nyakamat kezdi csókolni.

- Sejtem-sóhajtok fel- De még nem vagyok benne biztos- megyek bele a játékba.

- Akkor meg kell, hogy győzzelek- elkezdi levenni a nadrágom, bugyim és a felsőm miközben én nagyokat sóhajtok majd amikor lent megérzem a kezét felnyögök.

- Ahh- válaszul belém dugja egy ujját- Daniel- finoman ujjaz majd még egyet feldug közben a nyelvével a csiklómat izgatja- Nem így akarok elmenni-jegyzem meg.

- Akkor hogy?-kérdezi mint aki nem tudja de közben folytatja az előző tevékenységet.

- Tudod jólhh....

- Nem, mond ki-gyorsít.

- A farkadtólhh-mondom nyögve mire ő leveszi a ruháit megcsókol felgörgeti a gumit és felnyomja magát-Ahhh- nyögök a csókba.

- Ez az babyh- hosszú ideig csókolózunk amibe hol ő, hol pedig én nyögök bele majd fordít rajtunk így én kerülök fentre elkezdek mozogni és a nyakát csókolni- Babyhh olyan jó vagy- fogja meg a derekam és bele markol.

- Nekem... nem kell sok...- mondom nyögve mire Daniel kezdi el diktálni a tempót nagyjából 15 perc múlva egyszerre, egymás nevét nyögve megyünk el. Én a mellkasára dőlök ő pedig átölel de nem veszi ki- Szeretlek- adok egy csókot.

- Szeretlek baby-viszonozza- Hiányoztál.

- Te is nekem- kiveszi és maga mellé fektet én pedig nem sokkal később elalszok.

Reggel:

- Jó reggelt-mondom reggeli hangon.

- Neked is-ad egy csókot- Hogy aludtál?

- Ritkán alszom ilyen jót-mondom mosolyogva- De te hogy hogy mellettem vagy? Nem dolgozol ma?

- De, csak később kell bemennem-ad egy puszit.

- Akkor menjünk le reggelizni aztán meg nekem is mennem kell-kiszállok az ágyból és felveszem a tegnapi pólóját.

- Hova is mész?

- A városba mert szeretnék venni itthonra pár dolgot de ne aggódj jön velem két őr is-lemegyünk megreggelizünk, átbeszéljük a napot majd összekészülünk és külön-külön elindulunk.

Olyan 3 felé írok neki hogy én végeztem és bemennék hozzá, merre van, de nem ír vissza szóval haza megyek és kipakolok mindent amit vettem hogy kicsit otthonosabb legyen a ház ne pedig ilyen pasis. Olyan 6 felé Daniel is hazaér.

- Sara itthon vagyok- kiabál az ajtóból így kimegyek hozzá.

- Szia kicsim-adok neki egy csókot amit hosszasan viszonoz- Szar napod volt?

- Aha, de ne foglalkozz vele inkább mutasd meg miket vettél-fogja meg a derekam.

- Csak pár dolgot ,hogy otthonosabb legyen a ház-indulok el a nappali felé.

- Miért nem tetszett?-kérdezi mosolyogva- Amúgy szép lett.

- De csak túl pasis volt így kicsit családiasabb.

- Már csak a gyerekek hiányoznak-fordul felém nagy vigyorral az arcán.

- Majd egyszer- mondom boldogan mert nem hittem hogy akar- Van egy dolog amit nem vettél még észre itt plusz úgy az egész házban-nézek a kandalló felé ahova tettem ki pár képet, ahol mi vagyunk vagy a családjával van de olyan is ahol barátokkal, bár nem sok van neki-Remélem nem baj.

- Nem, sőt nagyon is tetszik-jön oda és ölele meg- Köszönöm-ad egy csókot.

Miután megnézte,, hogy hova mi került kicsit beszélgettünk még ,hogy ő fel akarja újítani a lakást meg kicserélni néhány dolgot, majd megvacsoráztunk kicsit dolgozott még én meg átnéztem hogy mi kell a sulihoz mert jövő héten kezdem. Ezt követően fürödtünk mert szokássá vált konkrétan hogy együtt fürdünk majd viszonylag korán elmentünk aludni.