Én és a Maffia!?

11.Rész

SARA szemszöge:

1 hónappal később:

Elkezdődött az egyetem utolsó éve, amit már nagyon vártam ugyanakkor Daniel mostanában nagyon furán viselkedik, ezt úgy értem hogy vagy üzleti úton van vagy éjjel nappal dolgozik, tehát van amikor nem is találkozunk de olyan is volt hogy nem beszéltünk. Ha ez nem lenne elég rengeteget veszekszünk, ez megy nagyjából Kim szülinapja óta. Este viszont randink lesz így átjött drága barátnőm hogy kiöntsem neki a szívem és segítsen készülni.

- Hova is mentek?- kérdezte Kim a szekrényben elmélyülve

- Vacsizni megyünk valahova aztán meg beszélni akarok vele hogy most mi is van-mondtam miközben a sminkemet csináltam

- Akkor vedd fel ezt meg vigyél egy dzsekit-mutatott fel egy piros combközépig érő ruhát

- Okés, akkor kiveszed hozzá a fekete bőrdzsekit?-kérdeztem de közben már ki is vette- Amúgy neked most van valakid?

- Hát... nincs-tudtam hogy ez nem igaz de nem akartam firtatni majd elmondja-Mikorra jön a lovagod?

- Hétre-válaszoltam miközben megnéztem az időt-basszus Kim van 5 percem és a hajam nem áll sehogy

- Akkor csak hagyd kiengedve-gyors felöltöztem, ahogy végeztem meg is szólalt a csengő és gondolom drága testvérem kinyitotta így siettem is le mivel nem találkoztak még

- Szia Daniel! Mehetünk ha gondolod

- Szia Sara-na igen a becézést is elhagyta- akkor induljunk

-Sziasztok-köszöntünk el egyszerre-Hova megyünk?-kérdeztem már a kocsiban

- Majd meglátod-tette combomra kezét amitől csak még jobban összezavarodtam, hogy akkor most mi is van köztünk, mivel ilyet is csak az első randinkon csinált azóta nem-Viszont utána szeretnék majd beszélni veled-és már rettegtem

- Okés én is szerettem volna úgy is

Az út további része csendben telt Daniel az utat figyelte én pedig a gondolataimba merültem.

- Itt vagyunk-parkolt le a kocsival a tengerpart mellett

- De hisz itt nincs is semmi-szálltam ki a kocsiból

- Tudom, csukd be a szemed-tettem amit kért és hagytam hogy vezessen-Most kinyithatod-amint elvette kezeit a szemem elől rögtön könnyezni kezdtem-Tetszik?-bizonytalanodott el az a férfi aki mindig magabiztos volt

- Tetszik-e? Az nem kifejezés! Ezt csak nekem?

- Igen csak neked Мой дорогой! (szépségem)-azt hittem már nem is emlékszik erre

- Köszönöm-adtam egy puszit arcára és öleltem meg

- Na együnk

Rengeteget beszélgettünk és a kaja is nagyon jó volt. De eljött az este azon része mitől rettegtem. Elkezdünk a parton sétálni és beszélgetni

- Figyu valamit el kell mondanom -csak ne azt amire én gondolok-amikor volt Kim szülinapja ugye elmentünk beszélgetni Alexejjel

- Igen, gondolom munka-forgattam meg a szemem mert nem hiszem el hogy ez az ember folyton dolgozik

- Tudom mit gondolsz de ez most fontos- vett egy mély levegőt és folytatta-Haza kell utaznom Oroszországba

- Mi? Mennyi időre?- kerekedett el a szemem

- Nem tudom lehet csak néhány hónap de lehet hosszútávra- és itt végén volt azt hittem lehet ebből valami de nem-Épp ezért azt szeretném mivel nem tudom mennyi időről van szó, hogy gyere velem