Szerelem Egy Másik Bolygóról

1. rész: Portál a világunkba

Minden egy szép nyári reggelen kezdődött.

A nap sütött, és enyhe szellő járta át a levegőt.

Mama éppen a süket testvére, Öcsi koszos tányérjait mosogatta.

-Mama: Huh, na ezzel is kész vagyok. Öcsi! Idd meg az Unicumodat, de hagyj nekem is egy üveggel! -mondta hangosan az öregasszony

-Öcsi: Pó

Miután Mama mindennel végzett, és az Unicumját is megitta, kiment a kertbe kapálni.

Az asszony énekelgetve kapálta a földet, és szedte le a már megérett zöldségeket.

-Mama: Huh, de fáj a hátam, leülök kicsit. -mondta pihegve Mama

Miután leült kicsit az udvaron és a kedvenc magazinját: A Nők Lapját olvasta

-Mama: Nem is tudtam, hogy ezzel a praktikával akár 10 évvel is fiatalabbnak tűnhetek. -mondta magában

Egyszer csak nagy robajt hallott

-Mama: ÖCSI!!!! MONDTAM, HOGY MI HALLJUK HA FINGASZ!! -Üvöltötte

De mivel Öcsi a szobájában volt, nem tudta, hogy a testvére kiabál neki.
Mama beletörődött, és folytatta a magazint.

Egyszercsak egy még nagyobb zajt hallott. Olyan volt, mintha az ég dörgött volna csak százszor hangosabban.

Ekkor már érezte, hogy itt bizony nem az öccse lesz a hibás.

Úgy hitte, hogy nagy vihar közeleg.

-Mama: Ajajj, a ruhák! Gyorsan-gyorsan be kell vinni őket!

Az asszony szaladt a szárító felé, de az égen egy hatalmas lila foltot vett észre.

Hirtelen leverte őt a víz, és megtorpant, annyira megijedt.

Pár perc múlva összeszedte magát, mondván, hogy ő már a 2. Világháborút is túlelte csupán egy kapával a kezében.

Átkiáltott a szomszédasszonynak:

-Mama: IRÉNKEEEEE!

-Irénke: MI AZ MARIKA? -kiáltott vissza élesen az öregasszony

-Mama: Gyere ki! Nézz csak fel az égre!
Arra, bezony, a templom felé.

Irénke kijött és rikoltozni kezdett.

De Mama kezdte nyugodtabban kezelni az esetet.

-Mama: Csak hívjuk a rendőröket, bezonyára valaki csak gyújtogat... ez amolyan tűzijáték lehet

Gond csak egy volt: Semelyikük se tudta a rendőrök telefonszámát.

Sok óra és még több pletyka elteltével Irénke elment megetetni a tyúkjait.

-Mama: Na, akkor szia Irénkém, én is adok egy kis vizet a tyúkoknak, hisz olyan meleg van.

-Irénke: Rendben, Marikám!

Azonban Marika nem a jószágjaihoz ment, hanem elment megnézni a lila folt forrását.

Pont a templom felett volt, ami tőle nem is volt olyan messze.

Elért a templomhoz, azonban Szent Mihály arkangyal szobra mellett egy különös lényt pillantott meg...

Folytatjuk...