Másnap reggel nagyon fájt a fejem.Alig tudtam összeszedni magam.Összekaptam magam és kimentem egy kicsit a friss hideg havas levegőre.Amikor megláttam hogy Hermione is ott volt.Na meg Malfoy?Sétáltam lassan oda a ropogó hóban.Vitáztak
-Jaj mert te talán jobb vagy mindenkinél?!-üvöltötte Hermione Malfoynak
-Hát még szép!-mondta önelégülten a fiú és ekkor léptem oda hozzájuk mire mind a ketten rám néztek és elhallgattak
-Szia Sarah!-ölelt meg Hermione
-Mi ez a kiabálás?-kérdeztem
-Hát Malfoy szerint mivel sárvérű vagyok így egy senki vagyok...
-Mert így is van!-vágta rá a fiú mire én felé kaptam a fejem idegesen.A fiú csak nézett rám és miután leesett neki keresni kezdte a szavakat de csak makogott
-Én nem úgy...te más vagy...
-Semmi baj nem kell itt mentegetőznöd.Régen úgy is sárvérűnek hívtál.Vagy nem emlékszel?-néztem a fiúra majd karoltam meg Hermione-t és indultam vissza be a Roxfortba
-Nem normális!-mondta idegesen Mio
-Ne foglalkozz vele-mondtam a nagy terembe sétálva.Mivel ma szombat volt így nem kellett sehova sietnünk így most mentünk enni.Leültünk Ron és Harry-vel szembe.Harry-vel még mindig nagyon nagy köztünk a feszültség azóta mióta csúnyán hozzám vágta a szavakat
-Sziasztok!-köszönt Ron nekünk a fejét tömve
-Hali-mondtam mosolyogva mire Harry felállt a székből és kiment a teremből
-Okééé-mondtam majd kezdtem el enni amikor hirtelen valaki megfogta a vállam majd ült le mellém
-Sziasztok-mosolygott Brain karját áttéve a vállamon
-Hali-mondtuk egyszerre mind a hárman
-Sarah.Nincs kedved reggeli után beülni valahova?-nézett rám mosolyogva
-Hmm...de!-mondtam Hermione-ra nézve majd vissza a fiúra
-Rendben!Akkor a bejáratnál tali-mondta mosolyogva majd állt fel a padról és ment vissza a saját asztalához.Ahogy néztem a fiút mosolyogva véletlenül rátévedt a szemem a kb 4 emberrel arrébb ülő Malfoy-ra.Ő is engem nézett.Szinte szuggerált a szürke csillogó szemeivel amikor lepattant mellé a sátán Pansy.A fiú természetesen hirtelen őt kezdte el figyelni mivel ahogy észre vettem be nem állt a szája
-Szóval igen...Sarah itt vagy?-beszélt hozzánk Mió csak én nem nagyon figyeltem ezért utánna nézett már mit nézek annyira
-Else hiszem hogy ennyire zavar hogy vele látom beszélgetni...-mondtam ki de igazából ezt egyáltalán nem akartam majd miután magamhoz tértem rájöttem hogy mind a 2an engem figyelnek így gyorsan fordultam vissza mosolyogva feléjük levéve a szőke fiúról a szemem
-Sarah minden oké?-nézett rám aggódva Hermione megfogva a kezem ami a combomon pihent
-Igen.Persze!-mondtam a lány arcába mosolyogva ami persze full kamu volt majd fordultam vissza a szőke fiúra mivel majd megevett a kíváncsiság na meg a féltékenység.De bár ne tettem volna.Mert amint vissza fordultam annyit láttam hogy Pansy Malfoy szájára tapadt mint egy pióca.Rögtön levettem róluk a szemem majd hirtelen álltam fel a padról és indultam meg gyors tempóban az ajtó felé a szememet törölgetve hogy ki ne folyón véletlenül egy könnyem se.Amire persze jó páran felkapták a fejüket mivel pont akkor kellett síri csendnek is lenni.Siettem kifelé az ajtón majd miután bezáródott hagytam hogy jöjjenek az érzelmek.Hangosan sírni kezdtem és folytak ki sorban a könnyeim.Közbe haladtam a folyosón nehogy valaki olyan kiváncsi legyen hogy még utánam jön csak azért mert kiváncsi hogy sírok e itt vagy nem.Kisétáltam egészen az udvarig és addigra már kicsit meg is nyugodtam.Csak sétáltam a fehér hóba egészen a tóig
-Sarah!-kiáltott a hátam mögött utánam valaki és közeledett felém sietve a ropogós hóba.Fordultam meg
-Mit szeretnél?-kérdeztem a kisírt kissé még könnycsepptől csillogó szemeimmel
-Tudom hogy láttad...
-Engem már nem érdekel mit csinálsz!-vágtam a szavába sokkal magasabb hangerővel
-Na persze!Azért sírsz itt mi?-kérdezte körülnézve a szép fehér tájon
-Talán igen kicsit rosszul esett.De felőlem azt csinálsz amit akarsz Draco-mondtam full komoly fejjel
-Hát d...
-Itt kezdődött minden emlékszel...
.....
-Hé minden oké?-néztem érthetetlenül a fiúra mire a fiú hirtelen kirohant a könyvtárból.Én aggódva rohantam utánna amikor kiérve az udvarra hirtelen megállt majd vissza felém fordult.
-Hagyj már békén!-mondta sírva a szőke
-Minek tenném hisz de se hagysz!-magyaráztam lassan közeledve a fiú felé.Mire a fiú térdre hullva zokogni kezdett.Mit mondjak megszakadt a szívem a látványtól.Letérdeltem a fiú elé majd a fejét a vállamra tettem hogy hadd sírja ki magát.
....
