12 Felejtsük el oké?

167 7 1
                                    

[Sarah szemszöge]

Miután végeztem a reggelivel indultam az első órámra ami a repülés óra volt.Na igen...Én akkor nem voltam amikor az újjak megtanultak repülni...Na mindegy majd lesz belőle valami.Elindultam ki az udvarra barna hajú Mió barátnőmmel mivel ott lesz tartva az óra.Kiérve csatlakoztunk a sorakozó diákokhoz majd már jött is a professzor.Körül néztem és a szemem ismét megakadt a szőke fiún a szemem aki éppen éppen egy zöld almába harapott bele miközben a fekete démon Pansy mesélt neki valamit.
-Jól van gyerekek!A mai órán folytassuk amit a múlt órán elkezdtünk!-mondta el a tanár mire mindenki elő kapta a seprűjét
-Ömm professzor!Én az előző órán nem voltam itt és még nemtudok repülni...
-Mrs.Parker igaz?-vágott a szavamba a professzor
-Igen...
-Miért nem volt jelen a múlt órán amikor mindenki megtanult repülni?-állt elém a professzor idegesen
-Ömm én sajnos rosszul éreztem maga...
-Rendben!Mr.Malfoy!-fordult a nevetgélő szőke felé mire ő ide kapta a fejét
-Igen professzor?-jött ide és áll a professzor mellé majd rám nézett
-Mivel maga olyan kiválóan tud már repülni ezért mutassa már meg Mrs.Parkernek hogyan kell repülni!-nézett hol a szőkére hol rám majd a mondata után ott is hagyott minket kettesben
-Na de professzor!Miért pont ő...
-Nincs kifogás nekem dolgom van!-rázott le ezzel a mondattal majd már el is vonult oldalra
-Mi az talán félsz Parker?-mosolygott felém a seprűjét fogva
-Nem félek csak simán kinézem belőled hogy lelöksz a seprűről!-forgattam meg a szemem majd a végére tettem egy mosolyt
-Haha!-gúnyolódott mosolyogva
-Figyelj...amúgy beszélhetnénk?-kérdeztem súgva közelebb lépve a fiúhoz
-Miről?-kérdezte a seprűjét piszkálva
-Tudod...a tegnapról...
-Ja az...semmi!Nem volt semmi.Felejtsük el oké!?-mondta de egy másodpercre se vette le a szemét a seprűről
-...Oké!-feleltem
-És ha lehet ne mond senkinek-mondta miközben nagy levegőt vett majd ráült a seprűre
-Nem is akartam!-vágtam rá mire a fiú felém kapta a fejét
-Ülj fel!-biccentett maga elé a seprűre
-...Mármint...melléd?-néztem a fiúra kikerekedett szemmel
-Igen!Másképp hogy akarod hogy megtanítsalak?-kérdezte rám nézve
-Nem nem!Én biztos nem ülök veled egy seprűre!-tettem össze a kezem duzzogva
-Oké!...akkor egyest kapsz!...sőt talán meg is buksz!-vigyorgott felém tekintve a seprűjén a szőke
-...Ajjh oké!...De igérd meg hogy nem löksz le-ültem rá a seprűre a szőke elé
-Nem igérek semmit Parker-felelte mosolyogva mire hirtelen felrepült a seprűvel majd megállt a levegőben.Én ijedten néztem le a földre ami nem volt valami közel
-Jo én ezt nem csinálom!Vigyél le!-kiáltottam ijedten összeszorított szemmel
-Tériszonyod van Parker?-kérdezte a hátam mögül a fiú
-Eddig nem tudtam róla-takartam el az egyik kezemmel a szemem
-Jajj vigyázz!-döntötte meg kicsit a seprűt a fiú majd hirtelen vissza rántotta
-Ne már Malfoy kérlek!-könyörögtem neki ijedten miközben a remegő seprűt fogó kezemet néztem
-Jolvan nyugi csak vicceltem-nyugtatott a szőke
-Hát k*rvára nem volt vicces!Most pedig vigyél le!Inkább megbukok mint hogy mégegyszer veled üljek egy seprűre-magyaráztam remegő hanggal még mindig a kezemet bámulva
-Jolvan sajnálom oké-suttogta majd nyújtotta előre a kezét és tette rá az enyémre
-Ne félj nem lesz semmi baj oké-sugta a fülembe amitől nekem végig futott a hideg a testemen
-Ooké-feleltem ijedten mire a fiú megfogta a derekam majd közelebb húzott magához
-Most mit csinálsz?-néztem hátra a fiúra mire ő nem mondott rá semmit csak előre hajolt megfogta a kezem majd az egyiket a másik elé tette
-Tanítok!-mosolyogott az arcomba
-Ezt nevezed tanításnak?!-kérdeztem idegesen
-Igen!-biccentett előre mire én oda kaptam a fejem.Én irányítottam a seprűt a szőke keze már nem is volt a seprűn.Nekem tátva maradt a szám
-Na?Talán még is tanítottam?-tette rá a fejét a vállamra mosolyogva
-Talán igen-mosolyogtam majd kis idő után leszálltunk a seprűről épp ekkor csengettek ki.Én mosolyogva rohantam göndör hajú Griffendéles barátnőm felé.
-Sziaa!Képzeld!Megtanultam repülni-mondtam izgatottan majd kicsattanva a boldogságtól
-Talán valami mást is csináltatok fent?-kérdezte mosolyogva a szemöldökét mozgatva Mió
-Mi?Nem fúj!-húztam össze a szemöldököm levéve a mosolyt az arcomról
-Szólva akkor nincs köztetek semmi?-kérdezte mosolyogva a végén
-Nincs és soha nem is lesz!-vágtam rá
-De miért is kérdezed?-kérdeztem érthetetlenül
-Ja...semmi!-vágta rá mosolyogva majd indult befele az udvarról
-Akkor mi ez a mosoly?!-rohantam utána kíváncsian mire valaki elém állt
-Szia!-állt elém a barna hajú Hugrabugos fiú.Cedric
-Sziaa!-mosolyogtam a fiúra
-Figyelj tudnál nekem segíteni?-kérdezte mosolyogva
-Aha persze!-feleltem kedvesen
-Van egy matek feladat amit nem értek és mivel neked jobban megy mint nekem ezért...gondoltam hogy segíthetnél megoldani a házimat -magyarázta a tarkóját vakarva
-Segítek persze legyen mondjuk órák után a könyvtárban?-kérdeztem mosolyogva
-Oké és köszi-mondta majd már sietett is az órájára mivel épp ekkor csengettek be.Én is így tettem majd beérve a terembe leültem a szőke mellé mivel mellette ülök a terembe.Amit leültem mellé a fiú rám tekintett és csak nézett
-Mi az?-kérdeztem feszülten
-Hóó...neked meg mi bajod?-lepődött meg amiért rá morogtam
-Semmi csak álmos vagyok-mondtam majd tettem le a padra a fejem a kezemre
-Igen én is-mondta majd tette ugyanezt mit én.Én azért voltam álmos mert este nem tudtam aludni egy bizonyos dolog miatt.Pontosan a szőke fiú is emiatt volt álmos de ezt egyikünk se tudta hogy egyikünk sem aludt túl sokat az este a csók után.Mivel eléggé felkavaró volt.Mert úgy kezdődött a mi történetünk hogy utáljuk egymást és hogy a családunk is úgymond utálja a fajtánkat szóval ez így sehogy nem jön össze.Én kb az egész órát végig aludtam de Malfoy szerintem nem mivel amikor az óra végénél felkeltem ő éppen firkálgatott a füzetébe és nem volt valami most keltem fel feje.
-Jó reggelt csipkerózsika!-mosolygott le rám gúnyosan
-Mennyit aludtam?-ültem fel gyorsan és kérdeztem súgva nehogy a tanár meghalja
-Hát...-épp ekkor szólalt meg a csengő
-Baszki!-ütöttem magam fejem miközben már mindenki pakolt és kifele ment a mellettem ülő szőke is így tett majd a végén dobott nekem egy rövid mosolyt.Elkezdtem pakolni vissza a táskámba amikor észre vettem hogy a füzetbe bele van írva a mai óra anyaga.Malfoy volt az.Mosolyogva néztem a füzetet majd amikor rájöttem hogy mosolygok gyorsan levettem az arcomról és bevágtam a táskámba a füzetet.Ma szerencsére kevés órám volt ezért hamar végeztem.Épp sétáltam a folyosón amikor valaki megszólított
-Sarah!-kiáltotta egy ismerős hang mire én reflexből oda kaptam a fejem.Hermione volt az Ron-nal és Harry-vel
-Sziasztok!-mosolyogtam melléjük állva
-Sziaa-mosolygott Mió
-Hali-vigyorgott aranyosan Ron
-Hova tűntél az első óra után?-kérdezte összehúzott szemöldökkel a lány
-Oh igen...Cedric-el beszélgettem-feleltem
-Ohh tehát Cedric-húzta ravasz mosolyra a száját a barna hajú lány
-Csak megkért hogy segítse neki a háziban-magyaráztam
-És mit mondtál?-kérdezte Ron miközben épp valamit tömött az arcába
-Mondtam hogy találkozzunk a könyvtárban pontosan 10 perc múlva-mosolyogtam rájuk
-Tehát randizol vele!-vágta rá Mió
-Nem!Nem is ismerem!....
-Még!-vágott a szavamba Ron
-Mi van Weasley osztod azt a maradék eszed?-csatlakozott hozzánk a szőke Mardekár király
-Neked mindenbe bele kell szólnod Malfoy?!-kérdezte idegesen barna hajú barátnőm a szőke fiúra nézve
-Oh nocsak Granger!Csak nem bejön a vörös patkány?-nevetett idétlenül
-És ha igen?!Neked nem mindegy amúgy?!-álltam neki idegesen mire a szemével gyorsan végigmért és nem mondott rá semmit
-...Jó a hajad Potter!-borzolta össze majd ment el tőlünk
-Ennek meg mi baja?-akadt ki Mió
-Azt hiszi ezzel menőbb-vágta rá flegmán Ron
-...Na mindegy!Nekem mennem kell!-mondtam mosolyogva majd megölelve Miót siettem a könyvtárba.

Miért szeretlek? /Draco Malfoy/Where stories live. Discover now