Hagriddal egy hajóba szálltunk ami elvitt minket egyenesen a Roxfortig.Amikor kiszálltunk mi tátott szájal nézelődtünk egészen a bejáratig.Beérve a nagy terembe kellet menni ahol helyet foglaltunk és vártuk hogy Dumbledore elkezdje a beszédjét.Nem kellett sokat várni és már el is kezdte, a beszédjét amit minden tanévben elmond.Miután ez megvolt elindultak az elsősök a süveghez.
-Most hogy beosztottuk az elsősöket a házukba még nincs vége mivel 2 új diák érkezett hozzánk akik a 4 évesekhez csatlakoznak majd.Meg kérném Sarah Parker-t és Anna Howard-ot hogy fáradjanak a süveg elé!-miután kimondta a nevem a szívem hevesebben kezdett verni.Lassan felálltam és reméltem hogy Anne is követ majd elindultam a süveg felé a hosszú folyosón.Elsőnek én voltam az akit a süveghez szólítottak és nagyon féltem ettől az egésztől.
-Sarah...drága Sarah...hova is vegyelek téged....ez nagyon nehéz döntés a számomra...hisz megvan benned mind az ami a Mardekárba kell....azonban az is ami a Griffendélbe....Mardekár vagy Griffendél...hmmm.....tényleg nem lehet nálad eldönteni deee.....legyen a...GRIFFENDÉL!
Miután kimondta hogy Griffendél nagyon megkönnyebbülten.Nem akartam hogy Malfoy-al egy házba kerüljek.Mosolyogva leültem a Griffendélesek közé majd Anne-re pillantottam aki épp most ült le a székbe.
........HUGRABUG!
Hogy miii?Ez nem lehet igaz hogy nem egyházba raktak....
Szomorú tekintettel nézett rám Anne majd leült a saját háza padjához.Körül néztem a terembe de tekintetem megakadt Malfoy-on mivel épp szúrós tekintettel figyelt engem.Én csak felhúzott szemöldökkel végig néztem rajta amikor valaki megszólalt mellőlem.
-Sarah igaz?-fordultam felé és egy aranyos göndör barna hajú fogadott
-Igen-mosolyogtam rá
-Én Hermione Granger vagyok!-nyújtotta a kezét mosolyogva én pedig szintént mosolyogva fogtam vele kezet
-Tudod valahogy éreztem hogy Griffendéles leszel!-mondta büszkén
-Habár nagyon elgondolkozott a süveg ami nem minden napi-nézett egy percre a süvegre
-Örülök hogy nem Mardekáros lettem.Mivel ott vagy valami Malfoy aki...
-Beképzelt,szívtelen,egoista féreg-fejezte a mondatom Hermione
-Pontosan!-nevettem majd újra a fiúra néztem aztán rájöttem hogy még mindig mosolygok ezért gyorsan levettem az arcomról.
Miután vége lett a lakomának elindultunk mind a saját klubhelyiségünkbe vagyis hát mindenki rajtam kívül mivel én épp a mosdóba voltam
Király....és igy mégis honnan tudjam hogy hova menjek?
Gondoltam miután benyitottam az üres nagyterembe.Elindultam a folyosón valamerre hátha megtalálom a többieket de ahelyett inkább egy kivezető utat találtam szerintem az udvarra.Az ég gyönyörű volt teli volt ragyogó csillagokkal mivel ugyse tudtam hova induljak ezért kimentem és körülnéztem ott.Amikor egy tóhoz értem halk síró hangot hallottam.Oldalra pillantottam és egy síró Malfoy-t láttam egy fa előtt ülve.
Az Malfoy....de mi baja lehet...Most oda menjek hozzá?...Várjunk....neki vannak érzései....mert a vonaton nem ugy láttam...
Gondolataim után lassan közeledni kezdtem a tavat bámuló Malfoy felé.
-Malfoy?-néztem a fiúra aki alig pár lépésre volt tőlem mire ő ijedten oda kapta a fejét és gyorsan felállt a földről
-Mit keresel itt?-törölte le a könnyeit
-Én csak eltévedtem és láttam hogy sírtál...
-Én nem sírtam!És ha eltévedtél talán jobb ha haza mész!Griffendél királynő!-vágta hozzám idegesen a szavakat
-Neked meg mi bajod....-néztem rá érthetetlenül
-Te vagy a bajom!Minek vagy még itt?!-lépet közelebb hozzám és már csak alig pár cm volt közöttünk
-Tudod mit nem is értem miért sajnáltalak meg!-mondtam majd hátat fordítva neki elindultam visszafelé.A folyosón sétálva Hermione rohant velem szembe
-Hol voltál?Ilyenkor már nem szabad kint lenni!-karolta át a vállam majd húzni kezdett a klubhelyiségünk felé asszem.
-Tiéd a 16 os szoba szerencsés vagy!Nincs szoba társad-mosolygott rám miután felértünk a lépcsőn
-Pedig téged szívesen elfogadtalak volna szobatársnak-nevettem
-Na igen én is de most nekem mennem kell!Ilyenkor már a saját szobánkba kell lennünk-mondta majd ment be a 8 as szobába.Én elindultam megkeresni a 16 ost majd benyitottam oda.Kipakoltam majd letusoltam amikor ezzel megvoltam befeküdtem az ágyba és aludni próbáltam de nemtudtam nem Malfoy-ra gondolni.Mármint nem azért hanem hogy miért sírhatott.
