𝑨 𝑷 𝑷 𝑬 𝑨 𝑹 𝑨 𝑵 𝑪 𝑬

3. Fejezet

-Magának meg mi van a hajában Charlotte? - Néz rám furán a kék szemű férfi.

-Csat? - Inkább kérdezem, mint mondom. Nem értem, hogy mi baja van vele.

-Szedje ki, nem tetszik. - Bámul mereven a szemembe.

-Mi? Nem! - Mondom rögtön, meggondolatlanul.

-Maga csak azért van még itt, mert David a lelkemre kötötte, hogy egy évig nem rúghatok ki senkit innen, úgyhogy jobban teszi, ha azt csinálja, amit mondok. - Mosolyog rám tenyérbemászóan.

-Jó, kiszedem. - Forgatom meg a szemem újra Hannah felé fordulva, aki csak csodálkozva bámul ránk.

-És ha kérhetem még ma kezdje el a munkát, nem pletykálásra való a munkahely. - Ezzel bevonul az irodájába és hangosa becsapja az ajtót.

-Ez egy seggfej. - Mondom felháborodva, amire a recepciós csak bólogat. - Jó, hogy nem már stílust is kell változtatnom miatta. - Dohogok és az irodámba veszem az irányt, miután átvettem Hannah-tól a mai elintéznivalóim listáját.

-Charlotte! - hallom meg egy fél óra elteltével a kiabálását. Azonnal felállok és az irodájába sietek, ahova kopogás után be is nyitok.

-Itt vagyok. - Mondom, mintha nem lenne nyilvánvaló.

-Azt látom. - Forgatja a szemét. - Fél óra múlva tárgyalásom lesz az olasz üzletfelekkel és szeretném, ha itt lenne. Úgy értesültem Davidtől, hogy kiváló a nyelvtudása és attól tartok az enyém már kicsit megkopott.

-Rendben, itt leszek. Egyéb kívánság addig?

-Vegye már ki azt az átkozott hajcsatot! - Néz végig rajtam.

-Mindenkinek meg akarja majd változtatni a stílusát a cégnél vagy ez személyes utálata a masnis hajcsatok iránt? - Vizslatom felvont szemöldökkel majd a hajamhoz nyúlok és óvatosan kiszedem a csatot belőle így hullámos, sötétszőke hajam minden akadály nélkül keretezni tudja az arcomat. - Csak mert tudja akkor le kell közölnöm a vállalati pletykalapunkba. - Mosolygok rá gúnyosan, ám ő csak gondterhelt arccal pillant vissza rám.

-Erre inkább nem mondok semmit. Fél óra múlva legyen itt. - Mondja még, majd int a kezével, hogy távozhatok. Nekem ne integessen itt! Bunkó!

Az irodámba visszaérve egyből előveszem a telefonomat és írok Kate-nek: 

Ez a seggfej kivetette a hajamból a kedvenc masnis csatomat!

Mi? PEDIG AZ A KEDVENCEM!! Milyen seggfej?

Conrad Meyer... Mint kiderült ő lett az új fejes, csak David

elfelejtett nekem szólni a főnökváltásról.

Ez a pasi egy őstulok!

Ráadásul fél óra múlva segítenem kell neki tárgyalni az olaszokkal.

Pfff, ez tényleg egy bunkó! Ebédszünetben egy kávé?

Úgy érzem nagyon ki vagy most. 

Uuh, az jó lenne, akkor majd találkozunk az épület előtt.

És igen, eléggé ki vagy akadva.

Nagy önuralom kell hozzá, hogy ne menjek vissza felképelni ezt a barmot!