7.

142 17 0
                                    

Lassan, de sikerült eljutni a bárpultig, ahol egy seregnyi ember próbált italt rendelni a három pultostól. Amíg Kendall csápolt, hogy észrevegyék őt addig én körbe néztem, hogy a szememmel megkeressem a mosdó irányát.

- Te mit kérsz? - próbálta túlharsongni a zenét Arthur amint utolértek minket.

- Nos. Valamilyen koktélt. Mindegy milyet. - válaszoltam majd kissé arrébb léptem - Mindjárt jövök. Megkeresem a mosdót.

A tömegen átpaszíroztam magam, hogy eljuthassak a túl oldalon lévő falhoz, aminek a végén láttam a mosdó jelét. Az itt lévő emberek már igencsak jól érezték magukat, hiába volt még fiatal az este. A többség korombelinek tűnt, de láttam olyanokat is akik sokkal fiatalabbnak tűntek. Talán hamis személyivel juthattak be. A mosdóhoz érve fellélegeztem. Bent tompának tűnt a kint tomboló zene.  A dolgomat elvégezve megmostam a kezemet, majd miután megszárítottam a falnak dőltem és elővettem a telefonomat. Ellenőriztem, hogy írt-e még Nijiro azonban több üzenet nem érkezett. Kissé mintha csalódottnak éreztem volna magam, bár igaz én voltam valójában az aki nem válaszolt. A tükörben megigazítottam a hajamat, majd elindultam kifelé a mosdóból. Amint kinyílt az ajtó ismét fülsüketítővé vált a zene, ami kissé zavaró volt így, hogy még nem szoktam meg. Épp próbáltam belevetni magam ismét a tömegbe amikor valaki megragadta a karomat.

A szívem nagyot dobbant. Akaratom ellenére Nijiro utolsó üzenete jelent meg lelki szemeim előtt, miszerint ő is szórakozóhelyen van, azonban mikor hátra fordultam láttam, hogy feleslegesen gondolok ilyen lehetetlen dolgokra. Arthur állított meg. Nem is értem, hogy fordulhatott meg a fejemben, hogy más az.

- Gyere. Ahhoz az asztalhoz ültünk.

Elvezetett minket a másik oldalra ahol valóban ott ült Kendall és Bruno. Az asztalon két ugyanolyan koktél volt illetve két whiskey.

- Csaaajszi! Na kinek sikerült egyből magára vonni a figyelmet? - nevetett fel Kendall amint az asztalhoz értünk.

- Gyors volt. Mi ez? - kérdezem az ital fel bökve.

- Sex on the beach.

Belekortyolok a szívószálon keresztül, de azonnal köhögni is kezdek az íze miatt. Ez nem hagyományos koktél volt. Borzalmasan erős íze volt a megszokotthoz képest.

- Ja igen. - nevetett fel Bruno - Sex on the beach plusz vodkával.

- Miért is kellett bele plusz vodka? - köhögtem tovább ami miatt Arthur elkezdte kissé ütögetni a hátamat.

- Hogy jól kezdődjön az este.

Kendall hamar felhörpintette a saját koktélját és ez elég is volt ahhoz, hogy Brunot magával rángassa egy táncra. A kezénél fogva húzta maga után a fiút be a tömegbe, hogy aztán igazán csábosan kezdjen el táncolni.

- Azt hiszem Kendallnek nem tartott sokáig, hogy berúgjon. - nevettem fel miután ismét belekortyoltam az italomba.

Arthur is kortyolt egyet a whiskeybe majd elmosolyodott. - Gyorsan itta meg a koktélt. Ha hamarosan még egyet inni fog tuti hányni fog.

- Remélem nem. Én egy szobában vagyok vele.

Igaz én még a felénél sem járok a koktélnak, de határozottan érzem, hogy ez is elég volt ahhoz, hogy becsiccsentsek.

- Ott is maradhatok a szobában ha attól jobban érzed magad.

Levettem szememet a táncoló párról ás Arthurra néztem aki szintén engem nézett. Megitta az italát és már csak a pohár tetején köröz az ujjával.

- Annyira azért nem vészes a helyzet, de kösz.

- Rendben. - vonja meg a vállát, majd feláll és közben végig simít a karomon - Megyek hozok magamnak még egyet. Te kérsz valamit?

Megráztam a fejem és a koktélomra böktem, mire ő elindult a pult felé. Neki valószínűleg nem fog olyan jól sikerülni ez a hadjárat, mint Kendallnek. Neki valószínűleg több időbe fog telni mire italhoz jut. A telefonom rezgésére lettem figyelmes ezért feloldottam, hogy megnézhessem. Egy üzenet érkezett. Kissé levert a víz és mielőtt megnyitottam volna ismét belekortyoltam az erős italba.

njr_mk : És bejutottál?

Aria.Nelson. : Igen. Már az italomat iszom.

njr_mk : Ez gyors volt. Akkor jól elvagy. :)

Aria.Nelson. : Igen. :D És te?

njr_mk : Eddig nem igazán volt kedvem itt lenni igazából, de most már van. :D

Ismét ittam egy kortyot.

Aria.Nelson. : Megjött a kedved útközben? :)

njr_mk : Most jött meg a kedvem. Határozottan úgy érzem jó ötlet volt ide jönni végül. :D

Aria.Nelson. : Ha ennyire élvezed akkor miért telefonozol ahelyett, hogy buliznál?

Képzeletben vállon veregetem magam amiért fel mertem tenni ezt a kérdést és iszok még egy kortyot az italomból miközben várom a választ.

njr_mk : És te?

Aria.Nelson. : Én jelenleg iszogatok és várom, hogy vissza térjenek a barátaim. Te jössz.

njr_mk : A többiek már részegek. Akivel táncolnék az úgy látom nem nagyon akar, szóval... :)

Egy kissé hátra hőkölök. Írogat nekem mintha ismerne, de épp arra vár, hogy a csaj akire nyomulni akar kedvet kapjon táncolni? Egy kis sértődöttséget érzek magamban és az utolsó kortyokat is megiszom a poharamból, hogy vissza tudjak írni.

Aria.Nelson. : Fel is kérhetnéd táncolni ahelyett, hogy velem beszélgetsz.

njr_mk : Úgy gondolod? Igazad lehet. Lehet azt kéne tennem.

Most már a számat is eltátom egy kissé és úgy döntök, hogy nem válaszolok rá. Zsebre teszem a telefonom és felállok a helyemről. Kendallék felé veszem az irányt, hogy beállhassak a tömegbe táncolni. Ahogy észre vesz a szobatársam sikítani kezd és int a kezével, hogy jöjjek csak, habár ők még mindig ketten táncolnak. Tőlük kissé arrébb állok meg és kezdek el a zene ritmusára táncolni. Nem vagyok profi táncos, azonban nem lehetne azt mondani, hogy rosszul táncolok. Próbáltam csak a zenére koncentrálni, hogy ne is gondolhassak az üzenetekre. Nem is értem miért esett rosszul az amit írt, de így, hogy az italtól kicsit kábultabb lettem nem tudok uralkodni a gondolataimon.

Mosolyogva táncolok a zenére, átadom magam a ritmusnak, azonban megérzem, hogy valaki keze a derekamra csúszik. Arthur - gondoltam. Vissza tért a pulttól, hamarabb, mint gondoltam és csatlakozott hozzánk. Mosolyogva fordulok meg, hogy szembe lehessek vele azonban lefagyok amikor meglátom ki áll előttem. Nijiro fogja a derekam, ajkán apró mosoly bujkál. Mikor látja, hogy annyira meglepődtem, hogy nem táncolok tovább kissé közelebb hajol.

- Táncolnál velem? - harsongja túl a zenét én pedig csak bambán bámulok rá.

Nem is hiszek a szememnek, többször pislogok, hogy biztos legyek benne, hogy valóban itt áll előttem. Azonban amikor kicsit közelebb húz magához rájövök, hogy ez a valóság. Tényleg itt van velem szemben. Zavartan mozogni kezdek a zenére, kezemet a vállára teszem, ő pedig mosolyogva néz rám.

- Kicsi a világ, igaz? - kiabál a fülem mellett, amitől kissé megborzongok, ahogy megérzem a leheletét a fülemen. - Amíg meg nem láttalak meg se fordult a fejemben, hogy pont ezen a helyen lehetsz.

Lelkitársak (Nijiro Murakami)Where stories live. Discover now