Cseszd Meg! {+18}

6.

Trinity:
- Üdv ismét az élők között - ugrik a nyakamba Liberty, amikor odaérünk Derek bárja elé. - Nem tudom, hogy hogyan csaltad ki a szobájából, de egy istennő vagy - közli Charityvel, amikor őt is megöleli.
Szarul érzem magam, hogy a barátaim így éreznek ezzel és velem kapcsolatban, de igyekszem most már jobban figyelni erre, mert tudom, hogy valahol baromira igazuk van. Plusz, most itt vagyok, nem akarom elrontani a hangulatot, ki akarom használni, hogy a lányokkal lehetek. Nem tudom, hogy pontosan mi sül ki belőle, de ha randit nem is sikerül szereznem, legalább kikapcsoltam Libertyékkel és Dereket is láthattam. Mondjuk tény, hogy Ryder elől elég sokat menekültem ide mostanában Derekhez, de akkor általában tanultam, így az mégsem volt az igazi vele töltött idő.
- Köszi, de nem csak az én érdemem - szorítja magához Charity a vörös barátnőnket.
Jó lett volna, ha Vanity is itt van, de várható volt, hogy nem jön, az időbeosztása valahol még kötöttebb, mint az enyém és amúgy sem sokszor vannak egy helyen Libertyvel. A pontos okát nem tudom, mert közben meg rajtunk keresztül folyamatosan a másik felől érdeklődnek, de nem is fogom erőltetni, majd elmondják, ha akarják, hogy pontosan mi is folyik vagy éppen folyt közöttük régen, mert azt tudom, hogy egykor még legjobb barátnők voltak az általánosban és egy darabig a gimiben is.
- Hanem Dereké is?
- Nem nyert - rázza meg a fejét a legjobb barátnőm.
- Zack? - érkezik az újabb tipp a vöröstől.
- Még mindig nem.
- Kyle?
- Nem fogod kitalálni - sóhajtok fel a további találgatást megelőzve, amitől persze neki azonnal leesik.
- Ne! Ryder?! - kiáltja meglepetten.
- Ő csalt ki a szobámból először - ismerem be, még ha nem is szívesen.
Jó lenne tagadni, de sajnos tény, hogy Ryder kis szövege a halálos ágyról, meg a visszaemlékezésről volt olyan hatással rám először, hogy csatlakoztam a filmhez, amit a többiek választottak. Utána már Charity vett rá erre a randis dologra, de a kezdő löketet Ryder adta meg és ezt sajnos ő is tudja, azóta is hallgatom, ahányszor csak hozzám tudja vágni a dolgot. Érdekes, az éjszakánk után történteket soha nem akarta ennyire sokszor vagy ennyire alaposan megbeszélni.
Mielőtt felülemelkedhetne rajtam a méreg ettől a gondolattól, a hely felé biccentek.
- De mindegy, hogy pontosan hogyan is kerültem ide, a lényeg, hogy itt vagyok, a barátnőimmel, szóval menjünk be, érezzük jól magunkat - vigyorodom el, ami annyira jó, hogy ne Ryder legyen a téma.
Vagyis úgy egy percig, mert amint beérünk és elfoglalunk egy asztalt, amit Derek nekünk tartott fel speciálba, Liberty újra felhozza a srácot témának.
- Hogy bírod az együttélést vele? Charity mesélte, hogy vannak konfliktusok - néz a szemembe megszabadulva a dzsekijétől.
Majdnem minden férfi szempár az asztalunk felé pillantgat, főleg, miután Charity és én is megszabadulunk a legfelső rétegünktől és talán a másik két barátnőmnek nem tűnik fel, de én látom, hogy hányan nyúlnak a nadrágjukba, hogy eligazítsák a lenti zűrt, amit mi hárman okoztunk. Tagadhatnám, de felesleges lenne, megszoktam ezt a szitut, úgy tizenötéves korom óta tudom, hogy mit tudok kiváltani egy férfiből, amint picit is nőies lettem, megtapasztaltam mindezt és nem is tartok attól, ha ki kell használni. Ha a pasik csak ez alapján néznek és csak ennyit akarnak, akkor én miért ne használhatnám ki őket a testemmel és a vonzerőmmel? Tény, hogy a műtétem után a magabiztosságom és az önképem is romlott, de azóta ezerszeresen is visszanyertem az erőmet, úgyhogy ismét nyeregben vagyok. Ryder anno valamennyit megint visszavetett belőle, de nincs mitől tartani, mert azóta nem egy férfi bizonyította, hogy mit sem veszítettem a vonzerőmből. Ha csak egy éjszakáról lenne szó, akkor nem is tétlenkednék vagy haboznék most, könnyű lenne bármelyik pasit megszereznem innen, de Charity teóriája szerint randiznom kellene, abban pedig nincs annyi tapasztalatom. Nyilván nem egyen voltam már, de Derekkel mondhatom azt el, hogy valóban jól is éreztem magam, hiszen már voltunk annyira érettek, hogy valóban értelme is volt. Viszont azóta eltelt félév, kijöttem a formámból, gőzöm sincs, hogy ma este megtalálom-e a partneremet, akit valószínűleg utána csúnyán pofára is ejtek, mert semmi időm nincs egy kapcsolatra.
- Azok vannak - ülök le az asztal azon oldalára, ahonnan belátom az egész helyiséget, ahogy azt apa tanította régen. - Néha szívem szerint felképelném, de igyekszem uralkodni magamon.
- Miért érzem azt, hogy Ryderről van szó? - lép az asztalunkhoz vigyorogva Derek, amire azonnal felpattanok és boldogan fogadom a szoros ölelését.
- És én miért érzem úgy, hogy úgy is tudsz mindent? A srácok itt buliztak az újoncokkal a múltkor, biztos, hogy Ryder panaszkodott.
- Amikor Rydert kérdeztem az otthoni szituról, ő is hasonló választ adott, veled kapcsolatban, hogy te már biztos elmondtál mindent - nevet fel a legjobb fiú barátom.
- Ajjaj, ezt nem kellett volna - ingatja a fejét Liberty mosolyogva. - Látod az arcát? Mindjárt kiakad, amiért egy lapon emlegetted Ryderrel.
- Azért emiatt nem fogok kiakadni - nyújtom ki rá a nyelvem, miközben visszaülök az asztalunkhoz. - Mennyire számíthatunk rád ma este? - kérdezem Derektől, aki megöleli a két barátnőmet is.
- Most épp nyugi van, úgyhogy egy kicsit le tudok ülni pihenni, de ha megint jön egy nagyobb hullám, akkor beállok segíteni. Amúgy sem akarom zavarni a csajos estéteket.
Hihetetlenül becsülöm Derekben, hogy ő is beáll a pult mögé és segít az alkalmazottainak, nem csak a feladatokat osztja nekik. Ugyan extrás koktélokat nem tud annyira keverni, de amit csak tud, azt megcsinálja. Nem meglepő, hogy az alkalmazottak is odavannak érte, mint szinte minden ember, aki kicsit is ismeri őt.
- Te is hiányolod Trinityt - néz össze a két lány - úgyhogy ma estére hivatalosan is felavatunk nőnek - kacsint rá Charity, mire a fiú felnevet.
- Ez igazán megtisztelő, köszönöm.
- Natalie biztos örülni fog ennek a hírnek, ha ma este odaér hozzád - kacsintok én is rá, de Liberty leint.
- Nem lesz panasza, a nők köztudottan jobbak az ágyban, mint a férfiak.
- Ha ezt most Ezra hallaná, tuti, hogy kiakadna rád - jegyzem meg, de nem tudok parancsolni az arcizmaimnak.
- De Ezra nincs itt, ahogy egyik másik srác sem, ugyanis Dereket hivatalosan is kineveztük mára nőnek, szóval nem is akarok ma Ezrára koncentrálni. A mai terv, jól érezni magunkat, kitárgyalni mindent és ha úgy van, akkor Trinitynek randipartnert találni - jelenti ki magabiztosan, s kihúzza magát a székén.
- Ellenkeznem kellene és megvédeni a férfitársaimat az ágyban lévő teljesítményük miatt, de olyan meggyőző volt, hogy nem vitatkozom vele - vigyorog Derek a fejét ingatva.
- Nem is lenne értelme - jegyzem meg - ugyanis jogos a felvetése.
- Ezt most próbálom nem magamra venni azok után, ami köztünk volt - csíp finoman a combomba, mire elhessegetem a kezét és küldök neki egy puszit.
- Tudod, hogy a jelenlévők mindig kivételek - nyugtatom meg.
- Hát persze - bólogat tettetett komolysággal. - Inkább térjünk át rátok, mint téma, mert ebből már nem jöhetsz ki jól.
A következő órában jól kibeszélünk mindent, ami csak jön. Charity elmeséli, hogy milyen érzés együtt lakni Zackkel hat év hullámvölgyes várakozás, barátság és egy év kapcsolat után, én, hogy hogyan viselem Ryderrel a dolgokat és miért tűntem el mostanában, Derek a nagybetűs életről mondja el a maga dolgait és arról, hogy mennyire boldog még mindig Natalie-val, Liberty pedig kipanaszkodja magát az egyik seggfej tanárával kapcsolatban, akinek az okoz örömöt, hogy szívatja a hallgatóit, majd egy kicsit felhozza Ezrát is, amit nem tudok szó nélkül hagyni. Derek ebből kimarad, mert jön egy nagyobb hullám megint és beáll a pultba segíteni, majd eltűnik a mosdóban hátul, ami a személyzetnek van fenntartva. Én is azt szoktam használni, amikor beugrom Derekhez, hogy szabaduljak otthonról.
- Ha már itt tartunk - nézek a lányra - én megkapom, hogy el vagyok tűnve, de elárulnád nekem, hogy te, mióta mi beköltöztünk a srácokhoz, miért csak akkor jössz át szinte, amikor mi nem vagyunk ott?
Mivel Liberty és Ezra amolyan legjobb fiú-lány barátok, így eddig is sok időt töltött a fiúknál, viszont nem kerüli el a figyelmem, hogy mostanában messze nincs náluk - vagyis a beköltözésünk miatt nálunk - annyit, mint eddig. Pontosabban van, csak akkor, amikor rajtuk kívül senki vagy csak kevesen vagyunk otthon.
- Erről inkább Ezrát kérdezd, én is felvetettem már neki ezt. Mondjuk én azt kérdeztem tőle, hogy szégyell-e előttetek, mire teljesen kiakadt, hogy mégis hogyan gondolhatok ilyet. Nem tudom, hogy miért mindig így jön ki a lépés mostanában, de komolyan - ingatja a fejét.
Charityvel váltunk egy gyors pillantást és szemmel lekommunikáljuk a dolgokat, majd mind a ketten bólintunk.
- Erről határozottan beszélni fogunk Ezrával - jelenti ki Charity komolyan, de persze a szeme huncutul csillog.
- Így van, alaposan gatyába rázom, hogy észheztérjen - húzom ki magam, amitől Libertyből kiszakad egy kis kacaj.
- Kérlek, azt hadd nézzem végig.
- Az első sorba kapsz jegyet, ne aggódj - kacsintok rá.
Örülök, hogy össze tudtuk hozni ezt és pont úgy jött ki, hogy szabadnapom van a munkahelyemen, mert be kell ismernem, hogy tényleg nagy szükségem volt már erre a kikapcsolódásra.
- Ezt Max küldi nektek - tesz elénk egy tálcát Derek, amikor visszatér hozzánk a mosdóból. - Azt mondta, hogy vonjam le a fizetéséből, mielőtt ti ki akarnátok kifizetni.
- És le fogod? - vigyorodik el Charity, miközben az egyik pohárért nyúl.
- Inkább azért kellene levonnod, amiért nem hozza ide, nem azért fizeted? - szól közbe Liberty.
- Maxet azért fizetem, hogy jó koktélokat keverjen és jól nézzen ki a pultban - nevet fel Derek, majd a srác felé pillant - ami abból kiindulva, hogy a csajok mennyi borravalót adnak szerény személyének, megy neki.
A srác felénk néz, mint aki pontosan tudja, hogy róla beszélünk, majd magabiztos mosolyt villant, amitől megjelennek a gödröcskék az arcán.
Azt hiszem, hogy megvan a ma esti áldozatom.
- Kár - biggyeszti le az alsó ajkát a vörös barátnőnk -, megnéztem volna közelebbről még egyszer
Lehúzom a piát, amit kaptunk, majd felállok az asztaltól.
Mindig kicsit furcsa belegondolni, hogy a házibuliban ivás nagyobb kihívást jelent számomra, mint az ilyen helyeken, bár nyilván Derek bárja akkor is kivétel lenne minden hely közül, ha tavaly egy bárban drogoztak volna be, nem egy házibuliban.
- Én megnézem közelebbről. Megvan a randipartner - közlöm a lányokkal, mire ők ujjongva szurkolni kezdenek.
Amikor hátranézek, látom, hogy Derek is vigyorogva figyel és rám kacsint.
Nem hiszem el, hogy ennyi ideig nélkülözni tudtam a barátaimat.
Számban az áfonyás-vodka ízével lépek oda a pulthoz, ahol Maxnek épp nincs vendége, így csak a poharakat mossa és törölgeti el és az ajkain bujkáló mosolyból kiindulva, biztosan tudja, hogy hozzá jöttem.
- Áfonyás-vodkát kaptunk - szólalok meg -, ennyire biztos voltál benne, hogy az bejön, vagy ilyen kiszamíthatóak vagyunk?
Tény, hogy ma ittunk egyet belőle - az általa kapottal együtt kettőt - de alapvetően inkább koktéloztunk, vagyis nem lehetett biztos abban, hogy bejön majd a dolog.
- Ezt ittátok a bár megnyitóján is - feleli egy poharat törölgetve - és ahányszor benézel ide, szinte mindig ott van a rendeléseid között legalább egyszer, gondoltam, hogy most is jól fog esni. Mostanában nem sok esélyem volt küldeni neked, mert ahányszor itt voltál, tankönyv volt a kezedben, bent a raktárban, a nyugiban, de ma, ahogy látom, csajos este van - pillant a lányok felé, majd vissza rám.
- Azta! Nem tudom, hogy mindez inkább lenyűgözzön vagy megijesszen.
- Egyértelműen az első - vágja rá vigyorogva. - Nyugalom, nem vagyok valami őrült zaklató, csak nagyon jó megfigyelő, remek memóriával.
- Igen? Mi a bizonyíték? - támaszkodom a pultra mosolyogva.
Max tekintete végigsiklik rajtam, egy kicsit megpihentetve azt a mellkasomnál, majd összeakasztja az enyémmel.
- Bizonyítékot akarsz? Rendben - lép közelebb hozzám a pult túloldaláról, majd az egyik asztal felé mutat, ahol egy csapat egyetemista korú srác ülnek. - Ők minden este sört isznak valamilyen töménnyel. A két legbelül ülő mindig vodkát kérnek, a szőke velük szemben a Jägermeisterre esküszik, mellette a göndör rumozni szokott, az ötödik srác meg mindig mást, de leginkább Orgazmust akar.
- Mind azt akarunk, nem igaz? - búgom, mire Max ram kapja a tekintetét és vigyorogva megnedvesíti az ajkait, de mielőtt reagálna, rámutatok egy másik asztalra, s közben aligha véletlenül, úgy helyezkedem, hogy megérintsem a fiú karját. - Mi a helyzet azzal a négy lánnyal?
- Ők még viszonylag újak itt, de hárman közülük, a két barna és a göndör, mindig tequilát isznak, abból is a Silvert, a negyedik pedig viszkizik, mindenki nagy meglepetésére. Nem sokszor látni nőt, aki azt az italt választja és ehhez még hozzájön, hogy az a lány a legkisebb termetű.
Apával, amikor hazamegyek, én is szoktam viszkizni, de tény, hogy nem sok nőtársamról hallottam, aki odalenne ezért az italért, a barátnőim sem szokták érteni, hogy hogyan tudom meginni, anya pedig egyenesen szappanízűnek nevezi, amivel persze rendszeresen kiakasztja apát.
- Oké, azt hiszem, hogy elhiszem, hogy jó megfigyelő vagy, semmi több - nézek fel rá. - Határozottan jó döntés volt téged választani, amikor Derek a segítségemet kérte a pultban dolgozókkal kapcsolatban.
- Neked köszönhetem, hogy itt dolgozom? - vonja fel az egyik szemöldökét. - Akkor nem csak egy vacsorával, de minimum még egy mozival is illene ezt megköszönnöm.
A mellkasomhoz kapok.
- Max Redfield, most randira hívsz?
- A megnyitó óta tervben van, de sosem volt megfelelő az alkalom, pedig már akkor határozottan megindult valami köztünk - fordul felém teljes testével és oldalra biccenti a fejét.
Ez tagadhatatlan és valahol csalódott is voltam, amikor néhány ártatlan flört után annyiban is maradt a dolog, bár Max mentségére legyen mondva, hogy aznap állati nagy volt a tömeg, szerintem pisilni sem volt idejük a pultban és én is értelemszerűen inkább a barátaimmal voltam. Ezért is választottam őt ma este. Mert már nem vagyunk teljesen idegenek és nem mellesleg állati jó pasi a fekete, göndör hajával és a szürke szemével, meg a kidolgozott testével.
- Ezt tettem - bólint határozottan.
- Mielőtt bármit is mondanék erre, úgy érzem, hogy előre szólnom kell, hogy általában nem szokásom randizni és szinte semmi időm nincs bármi komolyra, szóval, ha ilyen jellegűek a szándékaid, akkor még most visszavonhatod a meghívást.
Max felnevet, s a mély, öblös hangtól a bennem lévő vágy még inkább feléled.
- Egyelőre csak egy randit mondtam, szépségem, nem adtam ígéret-gyűrűt, vagy kértem meg a kezed. Nem vonok én vissza semmit.
Nem gúnyolódik, csak cukkol és nekem ez nagyon tetszik, ahogy az is, hogy nem akadt ki a reakciómon, de még csak meg sem remegett.
- Oké, de ha a randi után csak egy szép éjszakánk lesz, aztán semmi folytatás, mert összetöröm a szíved, nem köphetsz az italomba, ahányszor idejövök és nem lehet kínos a szitu, világos? Barátként kell elválnunk.
- Szóval teljesen biztos vagy abban, hogy te töröd össze az én szívem - fürkészi az arcom kíváncsian.
- Miért, talán az a célod, hogy te törd össze az enyémet? - vonom fel a szemöldököm.
- Ilyen szemben sincs - rázza meg a fejét -, csak tetszik a magabiztosságod, bár nem is igazán vártam mást tőled. És elfogadom a feltételek, ha összetöröd a szívem, én akkor is boldogan látlak majd itt és barátként viselkedem veled.
- Szóval akkor biztosan nem zavar, ha csak egy randi lesz és egy szép este?
- Tudod - hajol közelebb hozzám, hogy az arcunk csak néhány centire kerül egymástól és letéve a poharat és a rongyot, kisimít egy tincset az arcomból - édes, hogy az egyik pillanatban még azt hajtogatod, hogy készüljek fel, mert összetöröd majd a szívem és nekem nem szabad emiatt kiakadnom, míg a másikban azért aggodalmaskodsz, hogy ez nem zavar-e majd - leheli a szavakat az ajkaimra, s ahogy az ujjai végigsimítják az arcom, borzongás fut át a testemen. - Úgyhogy megnyugtatlak, Trinity, biztosan nem fog zavarni, ellenben az igen, ha most nem tudom meg a válaszod a randival kapcsolatban.
Újabb mosoly szökik az ajkaimra.
- Kedden dolgozol?
- Szabadnapos vagyok - rázza meg a fejét.
- Hatig edzésen vagyok, utána ráérek - harapom be az alsó ajkam, mire a tekintete a számra siklik.
- Akkor kedden - simítja meg még egyszer az arcom, majd elhajol tőlem.
Azt hiszem, hogy pár nap és kiderül, hogy igaza volt-e Charitynek.

Sziasztok!
Nem szokásom a részek alá írni, de szeretném megosztani veletek, hogy a Ko-fi oldalamon elérhető az újoncokkal történt iszogatás egy része. Ez egy támogatói oldal, így kötelességemnek érzem elmondani, hogy nem ingyenes a dolog, de ha esetleg így is érdekel titeket, hogy milyen is volt az iszogatás, akkor ott bepillanthattok az estébe.