Naruto - Múlt és a jövő

Születés és halál

Itachi éppen fut a Harmadik Nagy Shinobi háborúban, mert ebben nőtt fel. Háborúban született és élt. Éppen a frontvonalon van. Már a végére ért oda. Rengeteg halottat látott és embereket kik harcolnak.

- Erre a napra emlékszem. Nem akarom ezt. Most minden ki fog derülni - nyelt egyet Itachi.
- Nyugalom. Biztos minden rendben lesz - suttogta Kisame.

- Szóval ez a... Shinobi Világháború - nézte egy hegytetejéről az éppen alatta zajló harcot. Majd, amikor kitisztult az ég és a harc is abba maradt, akkor már egy élő ember sem volt.
- Vizet, vizet - hallott meg Itachi maga mellől egy hangot. Így azonnal vizet akart neki adni. A Ninja meg is köszönte neki, de amikor az ellenséges Ninja rá jött, hogy a fiú egy Konohai azonnal Itachi- ra támadt. De Itachi reflexből egy tőrrel elvágta az ellenséges Ninja nyakát. Itachi mellé lépett az apja.

- Atya ég - lepődött meg Ino.
- Ezt látni gyerekként - suttogta Tenten.
- Igen, ráadásul az a Ninja még meg is akarta őt ölni - mondta Lee.
- Igen - sóhajtott Sai.

- Apám, miért próbált ez a Shinobi megölni engem? Nem csináltam semmit... - érdeklődött Itachi.

- Bátyám - könnyezett be az emlékek hatására Sasuke.
- Akkor ő lenne az én nagybátyám? - lepődött meg Sarada.
- Igen - mondta Sakura.

- Mert ez a háború - válaszolta Fugaku.
- ,,Háború,,?
- Ez nem az emberek háborúja. Ez a nemzetek háborúja. Ezért ölik egymást az idegenek értelmetlenül.

- Sajnos - mondta Shikamaru.
- Igen, de ennek szerencsére vége - mondta Temari.
- Igen...

- Hát ezért?
- Ilyen a Shinobi világ. Figyelj Itachi... Soha ne feledd ezt a látványt - ajánlotta figyelmébe Fugaku.

- Nem hinném, hogy valaha is elfelejtetted - suttogta Kisame.
- Ebben nem tévedsz - húzta el a száját Itachi.

- Jó - mondta Itachi. Majd rá pár napra meg is tartották a temetést.
- Sikerült fegyverszünetet kötnünk, de túl nagy áldozatokkal járt. A Harmadik minden felelősséget vállal és visszavonul. Vannak, akik támogatnak téged az előléptetésben, Kapitány, mint Negyedik Hokage. Kérlek... - mondta a temetésen az egyik Uchiha, Fugaku háta mögött.

- Még jó, hogy nem ő lett a Hokage - motyogta Itachi.
- Hát, igen - helyeselt vele Kisame.

- Elég a beszédből - rivallt rá Fugaku.
- Mit tegyünk Hatake Kakashi- val? Nem tartozik a klánunkhoz, mégis birtokolja a Sharingant. Megértem, hogy Uchiha Obito bátran harcolt. Tartsuk tiszteletben a kívánságát? Vissza kéne vennünk a Sharingant az Uchihaknak...

- Nem gondoltam, hogy baj, hogy nálam van a Sharingan - gondolta Kakashi.

- Épp csak véget ért a háború. Ne vessük el a viszály magjait - mondta Fugaku.
- Igenis.
- Végre béke van. Fenn kell tartanunk. Ez az Uchihak kötelessége... - Suttogta Fugaku. Ebben a pillanatban vett észre Itachi a síroknál egy férfit, aki nem más volt, mint Orochimaru. Így oda ment hozzá.

- Jah, ez lett volna a kötelességük - helyesbített Sasuke.
- Igen - helyeselt vele Hiruzen.

- Értelmetlen gyászolni a halottakat. Ha van értelme a halálnak, akkor ki kell használni azt - mondta Orochimaru az egyik sírkövet bámulva.
- Mi az élet értelme? - érdeklődött Itachi.
- Nincs neki. Akkor van értelme, ha örök - fordult Orochimaru Itachi felé, majd el ment. Majd másnap Itachi fel ment egy magas hegyre és a mélybe nézett.

- Már megint itt tartunk. Már, ekkor örök életű akart lenni - motyogta Tsunade.

- Nincs értelme... az életnek? - gondolta Itachi. Majd leugrott a hegyről, de meglátott néhány varjút, így elővett két kunai- t és a segítségükkel megtartotta magát a hegy oldalán, mielőtt még földet ért volna. Majd földet ért és az előtte lévő varjút kezdte nézni, mert elé szállt egy sziklára.

- Te megőrültél? Leugrottál? - akadt ki Mikoto.
- Fura gyerek voltam - vonta meg a vállát Itachi.

- Senki sem akar meghalni, igaz? - nézte a varjút Itachi. Majd a madár el szállt. És több ezer varjú repülte körbe Itachit.
- Srácok - nézte őket Itachi. Majd az összes elrepült onnan. Azonban Itachi a bal kezét kinyújtotta, így az egyik varjú a kezére szállt. Másnap Itachi be ment a kórházba.
- Egyébként is mi az élet? - gondolkozott Itachi. Mikoto vizsgálatra ment a kórházba.
- Vigyázz magadra - kérte az ápolónő.
- Nagyon szépen köszönöm - köszönte meg Mikoto. Majd Itachi és az anyja kiléptek a korház ajtaján.
- Anya... - szólalt meg Itachi.
- Tessék?
- Beteg vagy?
- Ó, dehogy. Tudod... Lesz egy öcséd vagy egy húgod. Igen, bátyus leszel - mosolygott Mikoto. Majd Itachi a fejét Mikoto hasára tette.

- De aranyos - olvadozott Hinata.
- Igen - mosolygott Choji.

- Anya, én fiútestvért akarok.

- De édes - gondolta mosolyogva Sasuke.

- De egy lány is aranyos lenne, nem gondolod?
- Van egy érzésem, hogy egy fiú lesz - mondta Itachi és, ekkor elkezdett havazni.
- Ó, havazik. Nyáron fog megszületni - nézett az égre Mikoto. És nyáron meg is született a kicsi. A kórházban vannak. A kicsit Mikoto tartja a karjaiban.
- Egy fiú. Ő itt az öcséd - mondta Mikoto.
- Egy élet... Egy új élet - gondolkozott el Itachi. Majd a kicsit megfogta Fugaku.
- Eldöntötted már a nevét? - érdeklődött Mikoto.
- Igen, Sasuke... Uchiha Sasuke - mondta Fugaku.
- Ó... ez egy szép név, de ez...
- Igen, ez a Harmadik apjának a neve. Már megkérdeztem erről a Harmadikat.

- Ezt nem is tudtam - mondta Naruto.
- Mi sem - lepődött meg Shikamaru.

- Értem.
- Sasuke... felemeljük, hogy sose kerüljön szégyen a nevére.
- Én is ilyen vagyok - gondolta Itachi. Majd kiment az emlékkőhöz a faluba.
- Születés... Halál... Születés... Halál...
- Hé, hé. Nem te vagy Itachi? Az Uchiha az osztályunkból? Játsszunk együtt? - szólt Itachi felé egy lány, aki nem más volt, mint Izumi. Éppen a fiúkkal játszott.
- Mit szeretnél ma csinálni? - kérdezte az egyik srác.
- Rúgd a dobozt. Játsszuk rúgd a dobozt - visított fel a barátja.
- Mi? Tegnap is azt játszottunk - mondta a srác. Közben el ment mellettük Itachi.
- Hé, haragszol ránk? Mondj valamit.
- Shuriken edzésem van most - mondta Itachi háttal állva nekik.
- Azta...
- Nos, akkor... gyakoroljuk mi is a Shurikent - mondta az egyik srác és fel vett egy követ.
- Ne, ne tedd - próbálta őket leállítani Izumi.
- Ez a srcác.
- Próbál menő lenni. Milyen beképzelt - a fiúk dobálták kővel Itachit, de egyszer sem tudták őt eltalálni.

- Atya ég - aggódott Sarada.

- Hé srácok, fejezzétek be - szólt rájuk Izumi, de ez sem használt.
- Fogd be. Ez a fiúk dolga - dobálták egyfolytában kővel Itachit.
- Az élet születik. Az élet meghal. Az élet... egy harc...

- Na igen. Mindig az élet és a halál érdekelte őt. Mindig is okos gyerek volt - gondolta Hiruzen.

- Hé, ne menekülj - szólt az egyik srác. Mire Itachi elkapta az egyik követ és feléjük dobta. Mire az összes követ eltalálta, eltérítette és az utolsót pedig kiütötte az egyik srác kezéből. Majd elsétált onnan. Mire az összes gyerek csak döbbenten nézte őt. Mikoto pedig találkozott Kushina- val.
- Azta, egy kislány? - nézte a kis Sasuket Mikoto kezében Kushina. Ők ketten gyerekkori barátok.

- Nem is tudtam, hogy jóban voltak - lepődött meg Naruto.
- Én sem - mondta Sasuke.

- Egy kisfiú - mosolygott Mikoto.
- Olyan aranyos. Mi a neve?
- Uchiha Sasuke - mondta Mikoto, majd haza ment. Otthon pedig Itachi vigyázott a kicsire, mert Mikoto főzött.
- Hé, anya... A Negyediknek is lesz egy babája? - szólalt meg Itachi.
- Igen, kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz. Én elmegyek ma este, szóval nyugodtan vacsorázz majd meg.
- Oké - mosolygott Itachi.
- Az apád is dolgozik, szóval vigyázz Sasuke- ra.
- Jó - mondta Itachi.

- Emlékszem erre az estére - nyelt egyet Itachi.
- Miért? Mi lesz este? - érdeklődött Kisame.
- Majd megtudod...
- Oké, akkor folytassuk a következő résszel - mondta Hagoromo, majd tapsolt egyet és megjelent a következő jelenet a vásznon.