Ryan és Leila visszatértek az A univerzumba, ahol a Földünk is található.
"Hol vannak?" -hajolt a lány Ryan fölé.
"Most teljesen más úton haladnak, mint az eddigiek. De ezúttal sem érnek messzire"- nevetett fel a fiú." -Addig fogjuk őket irtani, amíg abba nem hagyják az Űr bolygatását. "
A fiú autópilótába állította a hajót és felállt a székből. Kinyújtózkodott és az ablakhoz lépett, Leila követte.
"Mit szólsz, jó ötlet volt Jacket magunkkal hozni? "-kérdezte, aggodalommal a hangjában a fiú.
" Persze, miért? "- támaszkodott a vállára gyengéden a kék hajú.
" Hát mert ő ember.. És nem tud semmit az univerzumokról.. És elárultuk neki ezeket a titkokat. Szerinted egyáltalán felfogja őket? "- pillantott Ryan a lány szemeibe.
" Szerintem már kezdi sejteni. De nézd, én úgy érzem, hogy kezdi megszokni ezt az új életet. Hiszen nincs már vele Karen, és szerintem inkább beletörődött az itteni sorsába, minthogy árvaházban töltse az életét. Valóra vált az álma, űrhajós lett "-mondta el Leila a véleményét.
" Igazad van... És úgy látom, szereti a növényeket. Mi lenne, ha megkérnénk egy Okko-t, hogy adjanak egyet neki örökbe?"
"Ez nagyon jó ötlet"- egyezett bele vidáman Leila. -" De nézd, azt hiszem az ott a rakéta"- mutatott a távolba.
Ryan bólintott és újra végigvezette kezét az oldalához kötött fegyvereken. Ezúttal viszont előhúzta őket és megpörgetve mindkettőt, a kijárat felé indult. Leila is lassan elővette a kardját, miközben gyors léptekkel követte a fiút.
A főkijárat előtt a kék hajú leakasztott két maszkot és az egyiket Ryannek nyújtotta. Miután feltették, elindultak a földi rakéta fele.
"Érzékelnek minket"- adta a lány tudatára Ryan, mikor észrevette, hogy a rakéta megáll. Leila bólintott és felmutatta hüvelykujját. A rakétához lebbent és megkapaszkodott annak az oldalában. Ryan követte példáját, de a másik feléről. Láthatóan az emberek féltek kimenni, ezért csak bentről tartották számon az eseményeket.
" Úgysem menekülnek"- hallotta Leila a fiú gondolatait.
" Még hagyjuk őket? Vagy csapjunk le rájuk? "
" Minden alkalommal új féle taktikákat kéne alkalmaznunk. Ha most támadunk, lehet megbánjuk. Azóta ők is biztosan kieszeltek egy tervet. "
Ryannek igaza volt. Az emberek teljesen fel voltak készülve mindenféle modern csapdával. Hiszen már megtanulták, hogy a két fiatal mikor támad és azt is, hogy mindig betörnek és úgy támadnak.
A két fiatal nem tágított helyéről.
"Meddig kell még itt üljünk?"
" Fogalmam sincs, Leila. Szerintem bevetem a titkos fegyveremet. "
"Miért titkos? "
" Mert te nem tudsz róla. Mini bomba."
Leila érzékelte a büszkeséget Ryan gondolataiban.
"Ryan, hiszen megígérted, hogy.. "
" Tudom, tudom, bocsánat, de tényleg jó ötlet volt elhozni egyet, na"-mentegetőzött a fiú.
"Jó, na, csak csináld akkor, hogy mehessünk már vissza Jackhez. Nehogy valami bajt kavarjon. "
"Oké, mindjárt dobom. 3-ra"
1, 2, 3
Ryan ledobta a mini bombát és Leilaval együtt kétfelé széledtek. Óriási hangzavar keletkezett, mivel a kis bomba magával robbantotta a rakétában található összes többi fegyvert. Az űrhajó lángra lobbant és ezernyi darabkára szakadt szét.
"Szerintem itt már senki sem maradt életben"- mondta el a véleményét a lány, mikor összetalálkoztak Ryannel.
A fiú helyeslően bólintott és a két fiatal visszatért a hajóhoz.
Ezúttal nem küldtek az embereknek üzenetet.
YOU ARE READING
✩•̩̩͙*˚Aqua Neel˚*•̩̩͙✩
Science Fiction.・。.・゜✭・.・✫・゜・。. 2 univerzum őrző fiatal és egy fiú története, akik arra ügyelnek, hogy az emberiség ne tegyen szert a világ ősi titkaira. A 3 főszereplő idővel egyre közelebb kerül egymáshoz és két szimbolikus tárgy fogja jelképezni barátságukat...
