𝐄gy megfoszlott világ

14 1 2
                                    

𝐻iába támadtak hősink a Lángosra, az ismételten egy hatalmas rotyogó fingást eresztett ki fenékfuratából, és ez miatt ez dolog miatt zuhanásnak indult a helikopáter. Amikor a kopár sivatag kegyetlen homokjára érkeztek törmelékei, Géza alájuk szorult, és nem volt mit tenni. 

- MOST MEGDÖGLESZ TE PUDVÁNY! - Üvöltött Sanyika bá' az irgalmatlan Lángos irányába, és eszetlenül rárohant ellenfelére. Ám a kegyetlen cudar forróságban még a levegő is megfagyott, amikor az Egy Szent Lángos hatalmatos erejével felemelte a Seriffet, és szorongatni kezdte a torkát, pont, mint a sztár vársz filmekben. Ám itt a szituáció korántsem volt tréfa, hiszen Siklódi Seriff Sándor az életéért küzdött. Az entek sokasága, a teljes CSRÉF  egyesülete tüzet szüntetett azért, hogy a véletlenség fanyarúságából nehogy bajtársukat lőjék agyon. 

- Most jól rám figyel mindenki, aki itt tartózkodik. Eddig még tűrtem az ostoba szórakozásaitokat, de itt az ideje, hogy megmutassam kivel is van dolgotok. - Szólalt meg a Lángos öblös hangján, és a homokvihar kellős közepette egy előidézett  tőrrel hasbaszúrta a tehetetlen Sándort. Az irgalmatlan tetteket követően a seriff szörnyű sikolyokat hallatott, és a bosszútól forró vére homokra cseppenése messzi elhallatszott. 

-  Ez itt a 482-es rügy minden egységnek, Sándor elesett, ismétlen Sándor elesett! - Szólt be vókitókiján Bélus, kinek bűntudata hatalmasabb volt, mint a Világ összes fájdalma. 

- Nyugalom már! Nem öltem meg. Még nem. Látom a bamba pofátokon a meglepődést, de nyugalom. Ezzel a késsel pusztán a lelke egy darabját távolítottam el. A többi része idővel elfoszlik, és az enyém lesz. Megérdemlitek a lassú halált, ha nem vagytok képesek felfogni grandiózus terveim. - Fölényeskedett a Lángos, aki ezután folytatta a csatát, és Bélus emberei közül ötnek eltörte a nyakát. Csak úgy, a semmiből. A Lángos hatalma határtalan volt, és úgy érezte eljött az idő e hatalom prezentálására. 

- HA MÉGEGY ENTNEK A LEVELE SZÁRA IS GÖRBÜL HALOTT VAGY! - Kiáltotta Bélus egyetlen menedékéből, egy hatalmatos szikla mögül, de ő is tudta, hogy ezen a ponton esélyük sem levett már. 

- Nem akartam ezt tenni. Ti fordultatok ellenem, és majd mikor a két galaxist egyesítem, érezni fogjátok a következményeket. - Mondta búcsúbeszédét a Lángos, aki tervében annyira magabiztos volt, hogy fő ötletét még előre is vetítette, majd eltűnt a kegyetlen időjárásban, s porfelhőben. 

- Tudtam... ez a marha... egyesíteni akarja a két galaxist... tudtam.... - Állt döbbenten a történtek előtt Lász, a Ló, kinek figyelmét teljesen elkerülte a tény, hogy Géza és Sanyika is súlyos sérülést szenvedtek.

- SZAROK A TERVÉRE! KÉT EMBERÜNKNEK SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGE! - Kiáltott Bélus, majd az entekkel azonnal kiemelték Gézát a végzetes helikopáter romjai közül, és megkezdték sebei ellátását. Ám Sanyikával... más volt a helyzet. Ott állt megtörten az Obelixszx előtt, s érezte, ahogy lelke egy része elhagyja halandó testét. Vércseppjei oly hangosan érték a homokot alant, mint megannyi szikla tömkelege. Innentől hát a seriff versenyt futott a halállal. Ránézett véres tenyerére, miután hirtelen a sebéhez kapott, és látta eljövendő végzetét. Egy lábával térdet hajtott, majd vértől fröcsögő kezével a homokba nyúlt. E gyötrelmes sorsot nem törölte le sem homok, sem pedig a túlontúli világok a lelkek útvesztőjében. Bélusnak eközben minden egyes szívdobbanása hatalmas ostorcsapásként érte lelkiismerét, elvégre ő rángatta bele ebbe az akcióba Sándorékat. A feszültséget vágni lehetett volna a levegőben. Egy pillanatnyi csendesség után, hol a káromkodó homokvihar szitkozódása már már nyugalmasnak tűnt, Sándor büszkén felemelkedett az Obelixszx árnyékában, majd a bajtársaira nézett. 

- Addig nem fogok meghalni, míg ő életben van. Erre megesküszöm. - szólalt meg Sanyika, majd folytatta - Mostantól újra én vagyok a góré! Bélus! Küldd el az enteket. Nem akarok több áldozatokat. Lász! Vázold nekem hogy mit tudsz a Lángos tervéről, és eközben Kokk Esztebán... Te jöjj rá, hogyan mehetnénk a Lángos után. Jó a szaglásod, és ismered a mondást, vak szem is talál tyúkot. - Adta ki a parancsot Sándor, majd a hatalmas Obelixszx dombjáról csatlakozott a többiekhez. Senki nem merészelte megkérdőjelezni a seriff újonnani vezetését, hiszen aki az eljövendő halála hírét így fogadja, az megérdemel minden tiszteletet és támogatást. Bélus konzultált a katonáival, és visszaküldte őket a táborba, miután azok rögvest meggyógyították Géza sebeit. Esztebán pedig azonnal nekilátott szaglászni az Obelixszx körül, hiszen sejtette, hogy ott lehet a válasz kérdésére.

-Khm.. Sándor, kérted, hogy mondjam el mit tudok erről az egészről. Eddig azért nem mondtam semmit, mert én magam sem voltam biztos benne, de most... A Lángos a mi galaxisunkat egy másikkal akarja egyesíteni, hogy ezáltal megszülessenek az ultrahülyék. Ő a fogyatékot egy áldásnak látja, és minden vágya az, hogy ez beteljesüljön. Nézzetek most idiótának, vagy valami, de szerintem ez a rohadék az időben is tud utazni. Elég ideig színleltem, hogy a szövetségese vagyok, és gyakorlatilag az is voltam, egészen addig, amíg ti nem jöttetek a képbe. Nem az a rohadék vagyok, akinek ti engem láttok, Sándor. - Nézett mélyen a seriff szemébe Lász, a ló, majd a tények vázolása után rövidesen eltűnt a vihar végtelenjében, hogy egy röpke pillanatra egyedül legyen a gondolataival.

- Ahj... A CSRÉF  is fontolgatta az időutazás valószínűségét, engem tíz évvel ezelőtt ezért állomásoltak a GuX vállalatnál, Tróger City-ben. Ezt az anomáliát kideríteni. Ki gondolta volna, hogy tudtomon kívül a lángos engem is ki fog használni... - Szólta ki e szavakat száján Bélus, melytől egy hirtelen felismerés realizálódott Sándor fejében.

- Ácsi, ácsi, ácsi! - kapott az öreg a bajuszához - Ti már egyszer majdnem legyőztétek őt, ugye Bélus? Még a hírekbe' is benne volt, ti állítottátok meg a Végösszeszarakodást, ráadásul az egyetlen atyaisten Sandu Ciorba segítségével! Mi van akkor, ha azért olyan elszánt ez a kis köcsög Langos', mert tudja, hogy Sandu le lett gyengítve a Hullahoppos Néger által!? Mi van akkor, ha visszament a múltba pont amiatt, hogy bebiztosítsa a jövőjét?! Innen tud mindent előre! Ezért van két lépéssel előttünk! - Realizálta a Lángos teljes gondolatmenetét Sanyika bá', aki hihetetlenül okosnak érezte magát egy mezei haldokló seriffhez képest, mert az is volt. 

- Kotkodáááács! Megpiszkáltam valami kavicsot és kinyílt az Obelixszx fölött valami kapu! - Rikácsolt Kokk Esztebán, aki olybá tűnt, megtalálta a Lángos egérútját. A jó híreket tapasztalván Sándor betöltötte revolverét gekkókökényekkel, és Bélusékkal az élén készen állt átlépni a cudar portál rejtélyes végtelenségét. 

...


Epised From 2 Külföldia ~ A Dupla Watafakk!Where stories live. Discover now