[befejezett]
Vajon lehet valakit szeretni, ha még sosem láttad az arcát?
Theo két éve követte el azt a végzetes lépést, hogy véletlenszerű csapatot választott a kedvenc videójátékában, és ezzel örökre összecsatolta a nevét Augustéval. Háromszáz vide...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
August egy CratC értesítésre kapta fel a fejét miközben az ágyában feküdt. Theo! Amióta Theo rányomta a telefont, nem érzett késztetést arra, hogy elhagyja a szobáját. Rettegett attól, hogy megbántotta Theot és elrontott mindent kettőjük között. Theo nagyon fontos volt neki, miért nem képes összeszedni magát és elmenni a találkozóra? Az emberek okozta szorongását is képes elfelejteni ha Theo ott van mellette. Az ő Teddyje, az egyetlen ember, aki mindig jó hatással van rá, képes mindig megnyugtatni és komfortálni.
August egy gyors mozdulattal oldotta fel a telefonját, majd megnyitotta az értesítését. Theo küldött neki egy üzenetet, amiben bocsánatot kért mindenért. August rosszul érezte magát, mivel Theonak nem kellett volna semmiért se bocsánatot kérnie. Ő volt a hibás a szorongásával együtt, nem Theo. Theo nem tehet arról, hogy feltett egy ártatlan kérdést, mert August bizakodóvá tette.
Teljesen fair az, hogy Theo rákérdezett a találkozóra. Sok jel arra mutatott, hogy August készen áll erre. A streamje Simonnal, ahol fanartokat néztek és a kamera végig be volt kapcsolva, még úgyis, hogy August nem látszott, de a jelenléte érződött. A kisujj kép, most pedig a kamera bekapcsolása a buta álarccal, minden arra utalt, hogy August kezd megnyílni. De nem, August elsiette a dolgot és a vállán ülő ördög azt hajtogatja neki, hogy becsap mindenkit.
– Bassza meg – sóhajtotta August, majd a hátára fordulva szipogni kezdett. A szobájában lévő szörnyű forróság sem segített kitisztítani a fejét, csak rontott a helyzeten a homlokán gyöngyöző izzadság.
A melegtől August ágya hirtelen sokkal kényelmesebb lett, mint előtte, a matracban kellemesen besüppedő teste megtört a fáradtságtól. A magas hőmérséklettől és a fejében zsongó gondolatoktól elnyomta az álom. Ahogy megfordult, a feje alatt a puha párnája mintha egy kemény kővé vált volna.
Meglepődve, reflexből a feje alá nyúlt, de érzetre még mindig egy párnán feküdt. A párna sokkal minőségtelenebbnek és használtabbnak érződött, mint az előbb. August rögtön felkelt és meglepetten realizálta, hogy a szülei házában van. Az éjjeliszekrényén lévő óra reggel nyolcat írt.
A fiú felkelt az ágyból, majd felkapta a telefonját. A háttérképe egy Simonnal közös kép volt, amit pár éve csináltak. August ezt már évekkel ezelőtt megváltoztatta egy másik képre. Mi történik?
– Jó reggelt, Dante! – nyitott be August szobájába a gyönyörű anyukája. Fiatalos volt, piszkos szőke hajú és zöld szemű, csak mint a fia. – Izgatott vagy a bál miatt?
Augustban egyre több kérdés gyűlt fel. A bál? August már elmúlt tizenhét éves és nem is a szüleivel élt.
– Persze, már nagyon várom – biccentett August fáradtan. Úgy érezte, mintha egy pillanatot sem aludt volna.
– A reggeli készen vár rád a konyhában, szóval ha megéheztél, gyere ki. – Amilyen gyorsan jelent meg a szobában olyan sebességgel tűnt el a szobából August anyukája.
