The Maze Runner: Ez csak a kezdet

16. fejezet

A Tisztás egy óriási hangyabollyá változott. Mindenki nyüzsgött. A Tisztársak rövid időn belül tudomást szereztek a hirtelen összehívott Gyűlésről. Csak erről beszélt mindenki.

Thomas, Minho és Natalie a tárgyalóterem közelében álldogálltak. Onnan tökéletesen látták, hogy a Tisztársak kis csoportokban állnak és - biztosak voltak benne, hogy - arról sutyorognak, mi történhetett.

Az Elöljárók már mind bent voltak a - kívülről elég rozogának  tűnő - faházban.  Már csak Newtra és Albyra vártak. A Nap már lassan eltűnt a falak mögött. Az állatok békésen legelésztek az istálló mellett. A lenge szellő néha megrezegtette a fák leveleit.

Natalie karba tett kézzel bámult maga elé.  Végigjátszotta a lehetőségeket a fejében, hogy vajon mi lesz odabent. Hirtelen lépések zaja hallatszott, mire mindhárman felkapták a fejüket. Alby és Newt közeledett feléjük.

Elsőként Alby ment be a terembe. Mögötte Newt, Thomas, majd Minho. Amikor Natalie elindult befelé, Alby az útját állta. Láthatóan nem akart illetéktelen személyt beengedni a Gyűlésre. Szikrázó szemmel nézett a lányra, Natalie azonban pislogás nélkül meredt rá. Egy szót sem szóltak, mégis izzott köztük a levegő.

Végül - Natalie legnagyobb meglepetésére - Alby egy nagy sóhaj kíséretében, lesütött szemmel félreállt és beengedte Nataliet.

Amikor a lány átlépte a küszöböt, minden szem rá szegeződött. Newt először felhúzott szemöldökkel bámult rá, majd elismerően elmosolyodott és bólintott. Minho büszkén kihúzta magát és megvillantott egy ezer wattos mosolyt. Thomastól csak egy halvány mosolyra futotta, mert láthatóan izgult. Serpenyő és Winston tátott szájjal, de sugárzó arccal meredtek rá. Gally összehúzott szemöldökkel és gyilkos tekintettel csóválta a fejét, a többiek nagyrészt csodálkozó arcot vágtak.

Natalie helyet foglalt egy távolabbi széken, majd Alby becsukta az ajtót és leült Newt és Minho közé, szemben Thomassal. Natalie még életében nem járt a teremben, így most alaposan körbenézett.

Egy kör alakú, nádtetős, - Gyűlésteremhez képest - viszonylag kicsi házban ültek. Az Elöljárók székei mind a kör egyik felén helyezkedtek el, szemben, a középen ülő Thomassal. Natalie a kör másik oldalán foglalt helyet és onnan figyelte az eseményeket.

-Szóval - kezdte Alby - Newt azt mondta, Minho kérte, hogy hívjuk össze a Gyűlést. Minho, kérlek mondd, hogy mit szeretnél.

A Futár felállt és körbe-körbe mászkálva magyarázni kezdett.

-Thomasnak Futárnak kéne lennie. Mielőtt bárki bármit mondana, - tette fel a kezét az Elöljárók felhördülései miatt - engedjétek meg, hogy befejezzem. Kérlek. Köszönöm. Tehát. Eredetileg nem az én ötletem volt. Ennek a bököttenk az agyából pattant ki öt nappal ezelőtt - mutatott Thomasra.

-Nem szántam volna Futárnak, hisz épeszű ember nem tesz ilyet egy Zöldfüllel. Ám ő itt már öt napja azzal győzköd, hogy legalább had próbálja meg. És eleinte elküldtem gondolván, hogy majd úgy is felhagy a kérleléssel, de nem. És ez alatt az öt nap alatt nekem bebizonyította, hogy elég elszánt és komolyan gondolja. Csak egy napra szeretném megmutatni neki, hogy milyen ez és közben felmérném a képességeit  - fejezte be Minho.

Ekkor azonban bomba robbant a teremben. Mindenki a saját igazát hajtogatta, legfőképp azt, hogy:,, szó sem lehet róla! " meg ,, ezt mégis, hogy gondoltad?!"

Az Elöljárók ordítoztak egymással,  vagy éppen Minhoval  - Gally esetében a Zöldfüllel. Newt próbálta lecsendesíteni őket, ám nem járt sok sikerrel. A teremben akkor volt a hangzavar, hogy Natalie még a saját gondolatait sem hallotta.