A tűz védelmezője I. A sárkánytűz tündére

5.fejezet: Ismerkedés

Madison szemszöge:

Kimentem az iroda ajtón és az iroda előterében vártam Sebastiant. Valahol jó érzéssel tölt el hogy Sebastian fog körbevezetni, hisz már valamennyire ismerjük egymást. Mielőtt félreértés történne, Sebastian nem az esetem. Kedves és udvarias, de nekem túl merevnek és kötelességtudónak látszik. Azzal én tökéletesen megelégszem ha barátok lehetünk. A gondolataimból az ajtó nyitódása zökkentett ki. Elsőnek egy idősebb férfi jött be akinek katonásra volt nyírva a rövid barna haja. Először megijedtem hogy ki ő és mit akar, de aztán bejött mögötte Sebastian is amitől megnyugodtam. Amikor meglátott az álla a padlón koppant, ezek szerint nem tudta miért kell idejönnie.

-Szia, annyira ijesztő vagyok hogy meg sem tudsz szólalni? - hecceltem hogy magához térjen a döbbenetből.

Gyorsan megrázta a fejét, majd tekintetét az idősebb férfira szegezte.

-Kérlek, mond hogy ő az. - nézett reménykedve a férfi szemébe.

Ő az? Talán valami rosszat tettem?

-Igen ő az, remélem tisztában vagy a feladatoddal. - nézett Sebastianra szúrósan.

Nem mondanám ellenségesnek, de barátságosnak sem, inkább.. tekintélyt parancsolónak. Amikor rám nézett én rémülettel teli szemekkel néztem rá.

-Nos, én Maximus Reed vagyok, a harcosok tanára. Velem nem lesz semmi féle órád, ettől függetlenül ugyan olyan tisztelettel viselkedj velem mint a többi tanárral. - mondta kissé fenyegetőn amitől összerezzentem.

Sebastian észrevette és magára terelte a figyelmet.

-Szerintem megértette. Mellesleg elmondanád hogy miért kell körbevezetnem és vigyáznom rá? - kérdezte kíváncsian.

Úgy látszik nem mondták meg neki hogy egy állítólagos hercegnőre kell vigyáznia.

-Ezt majd Madison elmondja ha érdemesnek talál rá. - lépett ki az ajtó mögül Ms Serena.

Talán élvezi hogy másokra a frászt hozza vagy csak mindig teleportál?

-Most pedig vezesd körbe és mutasd meg a szobáját. - intézte szavait Sebastianhoz.

Sebastian bólintott és elindultunk a nagy udvar felé. Ő nem szólalt meg, az én agyam pedig azon kattogott amit Ms Serena mondott. Hogy érdemesnek találom? Gondolom nem mindenki nézne jó szemmel egy hercegnőre, de szerintem Sebastian nem olyan, így megálltam és vártam a kérdő tekintetét hogy belekezdjek a magyarázatba.

-Minden rendben? - kérdezte szemöldök ráncolva.

-Igen, csak szeretném elmondani hogy miért is kell figyelned rám. - hajtottam le a fejem.

-Szóval én azért kerültem ide mert nem akármilyen tündér vagyok. Állítólag én vagyok.. a sárkány tűzének tündére, aki túlélte Dominó pusztulását. A király és királyné gyermeke vagyok akitől azt várják hogy védjem meg ezt az erőt és élesszem fel vele a birodalmam, amiről eddig semmit sem tudtam. Azt hittem egy egyszerű lány vagyok, de nem, persze hogy tőlem lehetetlen dolgokat várnak el amiket nem tudok megtenni. - adtam ki magamból ami nyomasztott.

Óvatosan felnéztem Sebastian arcára, de semmi érzelmet nem láttam rajta.

-Sebastian én.. - nem tudtam végig mondani mert közbevágott.

-Nem kell szabadkoznod. Ez bárkinek nagyon sok lehet. Biztos vagyok benne hogy lehetetlen dolgokat nem várnak el sem tőled, sem senkitől és idővel mindent meg fogsz oldani. Ezt most tedd félre magadban, gyere megkeressük a szobádat. - küldött felém egy bíztató mosolyt.