14

29 2 1
                                    

Jimin szemszöge:

Valaki kihívta a mentőket akik ki is értek. Csak remélni tudtam, hogy nem túl későn...

Az eszméletlen Yoongit feltették egy hordágyra és lélegeztető maszkot helyeztek rá.

- Fel tud még állni? - jöttek oda hozzám is segíteni

Kezemnél fogva megragadtak. Üvölteni tudtam volna a fájdalomtól, de megszólalni sem tudtam.

Yoongit betolták a mentő autóba aki úgy festett mint egy alvó Csipkerózsika vagy inkább Hófehérke a mostani ében fekete haja miatt.

De azóta se ébredt fel...

3 napja itt vagyok a kórházban és csak magamat tudom okolni a történtek miatt...

A kórterem üveg ablakán kukucskáltam be várva a csodára...

Nagyon álmos és kimerült voltam ezért sikerült bealudnom pár napnyi alvatlanság után

Egy idegen házban tértem magamhoz
Felpattantam hirtelenjében az ágyból, de elfelejtettem, hogy megsérültem.

A fájdalmamnak most viszont hangot is adtam. Pár káromkodás is kicsúszott a számon ami talán enyhítette egy kicsit ezt az egészet majd eszembe jutott a legfontosabb dolog is... Hol van Yoongi?

És mit keresek itt?
De ez csak mellékes

A lényeg az, hogy megtaláljam és végre éppségben magam mellett tudjam őt...

Lementem nagy nehezen a lépcsőn majd végül a konyhába értem ahol a kezembe kaptam egy serpenyőt ha esetleg meg kellene védenem magam az elrablóimtól

Így most biztos úgy nézhettem ki mint Aranyhaj amit Yoongi tuti szóvá is tett volna. Fájó szívvel gondoltam vissza azokra az emlékekre amikor még alig néhány napja vele voltam...

- Jézusom, kit akarsz te ezzel fejbe csapni? - jött át a szomszédos szobából Jin akit követett Namjoon

Jin elvette tőlem a palacsintasütőt és Namjoonnal aggódó tekintettel mértek végig engem

- Mit keresek nálatok? - kérdeztem értetlenül

- Ja, ide hoztunk. Nem akartuk, hogy megint a kórházban éjszakázz - mesélte nekem Joon

- Az nem lett volna gond - Érte bármit... - De köszönöm. Mi van Yoongival? Jobban van? - szegeztem nekik a kérdést amire ijedt fejjel néztek össze.
Egyre feszültebben várakoztam a válaszra mire Jin végre megszólalt

- Haladjunk szépen sorjában - nyögte ki nagy nehezen - Van egy jó és egy rossz hírem. Melyiket akarod elöbb tudni? - vizslatott engem elgondolkodó tekintettel

- Természetesen a jót, meg a rosszat is. Nem számít - feleltem türelmetlenül

Azt hittem végre megnyugodtam, de csak nyugtalanabb lettem

- Yoongi jobban van, de - sóhajtott egyet

- De mi?

- A sofőrt nem kapták el

- Az a mocsok - szorítottam ökölbe kezemet

- Még nem - lépett hozzám közelebb Joon aki a vállamra helyezte kezét nyugtatásként és egy hamiskás mosolyt igyekezett felvenni arcára

- De még elkaphatják és akkor - kapkodott egyre indulatosabban levegő után Jin - És akkor megmutatjuk neki, hogy-

- Drágám, kérlek nyugodj meg! - karolta át kedvese nyakát Joon

Hogy Kell Szeretni? {Yoonmin ff~}♡ Where stories live. Discover now