Angel and Devil

Part 7: Fárasztó reggel

Reggel egy sikolyra ébredtem. Azonnal kipattant a szemem ahogy a mellettem fekvő Alexé is.
-Mi volt ez?~ A. D.
-Nem tudom.- és ebben a pillanatban valaki benyitott.
-Bocsi. Felébresztettelek titeket?- kérdezte Bella.
-Hát... IGEN.- kaptam fel a vizet.
-Amúgy mi történt?-kérdezte kedvesen Alex
-Izi már megint megijesztett.-panaszkodott
-Azt hittem valami baj van. Ne ijeszteges.- akadtam ki megint.
-Bocsi apu.
-Mi van?
-Semmi, semmi- és kiment én pedig sóhajtva dőltem hátra. Aztán rá jöttem, hogy Alex egy szót se szólt már régóta. Mikor megfordultam csak annyit láttam, hogy alszik. Oda fordultam hozzá és átöleltem.
Fél kéne kelni de nincs kedvem. Á, alszok még 10 percet, de szén ( az öcsém macskája) nem így gondolta.
-Hát te hogy jutottál be?
A macskát simogatva aludtam el újra.

. . .

Hát a 10 percből 3 óra lett és méghozzá arra keltem, hogy az öcsém rám ugrik.
-Kelj fel bátyó. Már dél van.
-Oké. Kelek már csak szállj le rólam.- mosolyogtam rá.
-Oké. Ja és ebéd után kardozol velem, ugye?- nézet rám boci szemekkel
-Most nem lehet.
-Miért?
-Mert ma megbeszélésre megyek.
-Ne már. Játssz velem.- duzogott
-Majd vacsora után, rendben?
-Oké.- szállt le rólam.Mikor az öcsém kilépett az ajtón már keltem is ki az ágyból. Komótosan felöltöztem és szépen lassan kisétáltam a kertbe. Ahol Alex épp olvasott.

-Mit olvasol?- kérdeztem.
-Fantasy.- válaszolt röviden a könyvből fel sem nézve.
-Aha. Bővebben.
-Sárkányos.- mondta megint fel sem nézve a könyvből.
Már épp mondani akarta valamit amikor édesanyám megelőzött.
- Fiam!
- Igen anya?
- Apád és a nagybátyád várnak a nagy teremben.
- Rendben. Megyek!- indultam el a nagyterem felé.

Szuper egy újabb megbeszélés. Sajnos egyre többön kell részt vennem mivel már felnőttem.

2024.03.05.