Elbaszott egy társaság

Seventh

Daniel szemszöge

Október 25. 16:30

- Hugi, mit hallottál abból, amit mondtunk neked? - érdeklődtem

- Nagyon sok mindent. - mondta halkan

- Ugye megbocsájtasz nekünk? - kérdeztem elhaló hangon

- Nem tudom, Dany, nem tudom. - válaszolta

- Megértem. - mondtam és lehajtottam a fejem

- Na, de mesélj, mi történt veled.! - mondta egy kicsit izgatottan

- Semmi, csak befulladtam, elestem, beütöttem a fejem a konyhaszekrénybe, így lett egy kisebb agyrázkódásom. Aztán, meg amikor te elkezdtél ébredezni, akkor elájultam. Ennyi. - feleltem

- És, szabad tudni, hogy mi volt a pontos ideje annak, amikor történt? - kérdezte sejtelmesen

- A pontos idő, az tegnap 16:20 volt. - feleltem

- Ez nem lehet igaz. - mondta, majd felnézett a plafonra

- Mi? - kérdeztem

- Ugyan akkor csúsztam el én is. - válaszolta, majd végig futott rajta a hideg.

- Azazz? - kérdeztem, mert nem értettem, hogy mire akar kilyukadni

- Arra gondolok, hogy amikor én elcsúsztam, akkor fulladtál be te is. Amikor én ébredeztem, akkor te elájultál. - fejezte be az elméletét

- Éééés? - továbbra sem értettem

- A szervezetünk "együtt" működik. - mondta és engem is megcsapott a felismerés

- Szóval ha valamelyikünkkel történik valami, akkor a másikkal is? - kérdeztem

- Pontosan - válaszolta egy kis mosollyal az arcán, ami hamar eltorzult

- Mia, mi történt? - kérdeztem tőle aggodalmasan

- Semmi, csak fájnak az arcomon lévő sebek - válaszolta összeszorított szemekkel

- Hozzak valamilyen krémet? - aggodalmaskodtam

- Nem kell, itt van a polcon elvileg - válaszolta

Hamar megtaláltam, majd a kupakot levéve nyomtam a kezemre. Elkezdtem óvatosan bekenni a hegekkel fedett arcát.

- Ugye jól csinálom? Nem fáj így? - kérdeztem

- Igen, jó ez így. Nem, nem fáj. - válaszolta, majd megjelent egy kis mosoly az arcán

Még beszélgettünk egy kicsit. Aztán láttam, hogy csukódnak le a szemei, így lassan kigurultam a szobából

Kint a fiúk mellett a Nagyiékat láttam meg. Nathan mellett ült még 2 házaspár. Biztosan ők a szülei és a nagyszülei.

- Sziasztok! - köszöntem a Nagyiéknak - Csókolom - köszöntem a fiú családtagjainak

- Szia pici unokám - köszönt Nagyi

- Hát Te hogy hogy ilyen kerekesszékben ülsz? - kérdezte Papa

- Hát, befulladtam és randiztam a konyhaszekrénnyel, így lett egy kis agyrázkódásom - válaszoltam

- Ó, istenem. De ugye jól vagy? - aggodalmaskodott Nagyi

- Persze. - válaszoltam, bár még folyamatosan szédültem

- Hogy van Mia? - kérdezte Papa

- Jobban van. Sokkal jobban. - válaszoltunk mosolyogva 3-man, Eathen meg csak ült lehajtott fejel