kávé, irodalom, nyakkendő,
cigizel a zöldes fűmezőn.
ők talán túl színesben látnak,
s inkább sötétes félhomályban
jársz bűnösként, életre vágyva.
elhiszed, ez itt mind te vagy, Neil,
noha mindig, minden csak nihil.
a holdat nézve esti fényben
nem kell neked e nihil-élet.
és hogy jön az éjszakai szél,
ráeszmélek, a mezőn Neil - én,
s a csoda fiú nincs is már ott,
csupán bennem van ő is, mint holt.
YOU ARE READING
léleklenyomatok.
Poetrynekem taglalnom kell a fájdalmaim, én nem vagyok, s nem is leszek színész. szárnybontogatások, lélekdarabok abból az életszakaszból, amikor már elviselhetetlen. poetry || 2020 ...
