Attack on titan multifandom

Levi x reader

Icephoenixer kérésére ^^

A fal tetején sétáltam, és vártam hogy Levi végezzen a jelentések írásával. Megbeszéltük, hogy itt fogunk találkozni amint végzett. Amíg várakoztam, fogtam magam és leültem az 50 méteres fal szélére. Lábaimat lógatva néztem fel az égre, és hagytam hogy a nap égesse az arcomat. Csak élveztem a helyzetet, és hirtelen eltűnt előlem a fényesség. Ugyanis valaki befogta a szememet. Egyből tudtam hogy ki volt az illető. Amint realizáltam, hogy bizonyára Levi áll mögöttem, elmosolyodtam.

-Na, végeztél? - kérdeztem tőle kedvesen.

-Végeztem. - egyenesedett ki, így újra napfény érte az arcomat.

Felálltam eddigi helyemről, majd leporolva magam szembe néztem Levial. Ő közelebb lépett hozzám, majd derekamba marva húzott mégközelebb magához, majd apró puszikat kezdett el hinteni ajkaimra. Majd mégtöbbet, és ezt egészen addig, míg el nem mélyítette csókunkat.
Vállába kapaszkodva viszonoztam a csókját, és úgy éreztem ha nem tartana, már rég nem állnék a lábamon. Jelenleg a legboldogabb embernek éreztem magam, amiért pont az ő karjaiba lehetek.

-Tch, kölyök! Komolyan képes vagy így szétesni a karjaim között? - vált újra a régi Levi Hadnaggyá, de hangja mégis kedvességet sugárzott. Tudtam hogy nem szemtelenségből mondja, vagy azért hogy megbántson ezért nem is tudtam haragudni rá. Csak nagyokat pislogtam rá, amikor hirtelen eszembe jutott valami.

-Aki utoljára ér vissza, az fogja megírni a másik helyett is a jelentéseket. - vigyorodtam el majd rohanni kezdtem.

Hallottam, hogy morgott valamit még az orra alatt, majd utánam futott. Hamar le is előzött, és akárhogy próbáltam, hiába rövidek neki is a lábai, mégis legyőzött. (írói megjegyzés: a 3. lába viszont nem olyan rövid már...)

-Tee... - néztem rá haragosan.

-Én? - nézett rám érzelemmentes arccal.

-Azért hagyhattál volna győzni. - durciztam. - Te kertitörpe. - mondtam ki suttogva, vigyoromat pedig alig tudtam visszafogni.

-Hogy mondtad, kisasszony? - nézett egyből felém.

-Kertitörpe vagy, mégis legyőztél. Jó mondjuk én is az vagyok de na...

-Ezért tudod hogy büntetés járna? Meg kéne tanítanom neked, hogy így nem beszélünk, főleg velem. - emelte ki a mondat végét.

-Ójaj. - kezdtél el rohanni a szobátokba, hogy ott kulcsra zárd magad, de tudtad hogy ezt már tényleg nem úszod meg.

__________________________________
Sziaszia mindenkinek! Képzeljétek, ma érkezett meg az aot-os nyakláncom. Felderítős.