Attack on titan multifandom

Jean x Reader

És végre kicsöngettek. Az utolsó órámnak is vége lett, én pedig a cuccaimat magamhoz kapva indultam el az iskolából. Jeannal azt beszéltük, hogy elém jön, és együtt megyünk el valahova. Mivel még nem ért ide, a sulim előtt várakoztam rá. Éppen az instát pörgettem végig, amikor meghallottam azoknak az embereknek a hangját mögülem, akik rendszeresen szoktak sértegetni és bántani a suliba. Legszívesebben csak eltűntem volna innen, láthatalanná akartam válni.

-Nocsak, nocsak. Tán nem anyucit várod? - jött felém a négy tagból álló fiúcsapat. Mindenkibe valamilyen féle módon belekötnek. Mindenkit megaláznak, megszégyenítenek.

-Semmi közöd hozzá, hogy kit várok és miért. - vágtam hirtelen vissza, amire még én is meglepődtem.

-Az igeen. Még aztán hirtelen milyen kis harcias lettél. - emelte meg hírtelen rám a kezét, én pedig csak csukott szemmel készültem fel a legrosszabbakra. Mivel semmit nem éreztem, úgy döntöttem kinyitom a szemem, és meglesem mi történik körülöttem. Jeant pillantottam meg előttem állva, ahogy rosszatakaróm csuklóját szorítva tartja őt vissza. Itt állt előttem, és engem próbált védeni.

Jean itt olyan stílusát mutatta meg amit még soha. Mély hangjától még én is megijedtem, hiába nem nekem szánta ezeket a szavakat amivel elűzte a fiúcsapatot.

-Jól vagy? - fordult hirtelen felém, majd két keze közé fogta arcom. - Mégegyszer a közeledben látom őket, nem ússzák meg ennyivel. De most már itt vagyok, és nem esik bántódásod. - nyomott egy apró puszit az arcomra majd mégegyet. Nem sokkal később elmélyítette a csókot, nem érdekelve hogy még mindig egy iskola épülete előtt vagyunk.

-Menjünk haza, bujjunk össze, és nézzünk meg valami filmet. - vetette fel ötletét Jean.

-Jó ötlet. Menjünk. És Jean.

-Igen?

-Köszönöm. Tényleg.

-A barátnőmért mindent. Senki nem érhet hozzád rajtam kívül. Világos?

-Világos. - kuncogtam.

-Helyes. - szorított magához.

Ezután Jeanhoz indultunk, és ez amíg oda nem értünk elmeséltük egymásnak, hogy milyen napunk volt. Mindig is szerettem a vele töltött pillanatokat, melyet soha, semmire nem cserélném le. Hozzájuk érve pedig eltöltöttünk egy csodás délutánt. Együtt, kettesben.

__________________________________
Sziasztok. Bocsánat, hogy mostanába nem volt annyi rész, de tényleg nagyon nem volt időm. Hétvégén nem leszek itthon, tehát valószínüleg akkor sem lesznek részek, de utána igyekszem részeket hozni.

A kérések továbbra is nyitva vannak, engedjétek szabadjára a képzeletetek és merjetek kérni nyugodtan. (ennél a résznél azért nem jelöltem meg senkit, mert magamtól írtam)

Valamint nagyon szép hétvégét kívánok nektek előre is!