Bad | minsung ✓

13

Jisung másnap reggel Minho karjaiban ébredt. "Ezt minden nap meg tudnám szokni..."

- Hmm?Jisung ébren vagy? - motyogta Minho, és kezdett felébredni.

- Bocsi, hyung felébresztettelek?

- Nem, semmi baj.

Egy ideig csönd volt, de Jisung úgy döntött, hogy megszólal.

- Apám tegnap este megtagadt engem. - sóhajtott.

- Mi?

- Igen, olyan volt, hogy "ha annyira velük akarsz lenni, akkor menj", és akkor el jöttem.

- Jisung. - Minho a kezét Jisung arcának oldalára tette, és hüvelykujjával gyengéden meg simitotta az arcát.

- A saját házamba is betörtem, és elloptam a pénzt...

- Kicsim, miért...?

- Hogy érted? Nem örülsz, hogy visszaszereztem a pénzt? - Jisung a homlokát ráncolta.

- Nem, nem erről van szó, csak…

- Csak?

- Nem tehetek róla, de sajnálom, hogy tönkretetted a kapcsolatodat a szüleiddel csak miattunk.

Jisung elmosolyodott, és biztatóan megcsókolta.

- Semmi baj. Amúgy nem lesz nagy változás - sóhajtott Jisung. - Apám sosem törődött velem, csak akkor, amikor arról beszélt, hogy idősebb koromban örökölöm a céget, amit nem is akarok.

Minho hallgatott, és hagyta, hogy a fiatalabb tovább magyarázzon.

- És anya olyan hamis, mindig úgy tesz mintha törődne velem de aztán csak felhívja az egyik barátomat, hogy foglalkozzon velem, mint annak idején, amikor lebuktam, és felhasad az ajkam át hívta Seungmint, hogy megvigasztaljon! - Jisung felnyögött, amit Minho teljesen imádnivalónak talált.

- Úgy tűnt, már régóta szereted volna ezt kiadni. - mosolyodott el Minho.

- Igen, még soha senkinek nem beszéltem a szüleimről.

Csend lett, de Jisung úgy döntött, hogy ismét megtöri.

- Hyung, mi van a szüleiddel?

- A szüleim olyanok voltak, mint a tiéd, soha nem foglalkoztak velem. - Minho felsóhajtott. - Mivel soha nem törődtek velem, középiskolás koromban elég rossz dolgokat csináltam, így még jobban meg utáltak.

- Mit csináltak? Ki dobtak?

- Igen, végül belefáradtak, aztán találkoztam Chan hyunggal.

Jisung megértően bólintott.

- Menjünk reggelizni, már mindenki felkelt, odaadhatod nekik a pénzt is.  - mondta Minho és felállt.

Jisung bólintott, és követte.

- Ó, Jisung itt van? Mikor került ide? - kérdezte Changbin, miközben a pár bement a konyhába.

- Tegnap este jött. Han vezérigazgatótól meghozta az 5000 dollárt.  – mondta Minho. - Ja, és ezentúl velünk fog lakni.

- Jisung tényleg megkaptad a pénzt?! - kérdezte meglepetten Hyunjin.

- Igen. - mondta, és átadta a pénzt Channek. - Tessék.

Reggeli után Minho és Jisung visszament a „szobájukba”.

- Akarsz ma randizni? - kérdezte Minho.

- K-komolyan?

- Igen, menjünk moziba, vagy ilyesmi.

Jisung elpirult a randevú gondolatától.

- Megyek zuhanyozni és készülődni, felveszem a ruháidat, oké? - kérdezte Jisung, és kiugrott a mosdóba.

- Oké, ma elmegyünk neked is ruhát vásárolni. - mondta Minho, majd ledőlt az ágyára, és lapozni kezdett a telefonjában.

Mindketten nagyon gyorsan elkészültek.  Jisung sima fehér pólót viselt szakadt farmerrel, Minho pedig piros pulcsit, fekete szakadt farmerrel.

A fiatalabb elmosolyodott magában. "Még jó, hogy nem vettem fel kapucnist, így ha hideg lesz, Minho odaadhatja az övét."

- Indulásra kész? – kérdezte Minho.

- Igen, egy pillanat, hadd hozzam a telefonom.

Jisung telefonja egész nap ki volt kapcsolva, nem zavartatta a bekapcsolását, így most először ellenőrizte.

(group chat) felix: he jisung hová tűntél?
(group chat) seungmin: yeah, a szüleid mondták hogy elmentél
(group chat) jeongin: el mentél minhohoz?;)

Jisung zsebre dugta a telefonját. 
" Természetesen nem érkezett üzenet a szüleimtől."

Elmosolyodott, és megfogta Minho kezét.

- Induljunk.