Vezess (Larry ff) /Befejezett/

29 fejezet

Louis szedd össze magad! A helyzet enyhén szólva is katasztrófa. A Sirettes ügynek nem látjuk a végét és lehet, hogy tetszik Harry. Ha valakit képes vagy bámulni egész nap és a gyomrom pillangózik a mosolyától az azt jelenti...? Istenem miért vagyok ennyire elcseszett?! Harrynek sose kellenek egy éjszakánál többre! Soha nem nézne rám úgy, ahogy... ahogy én nézek rá, amikor nevet... Épp elég bajunk van én meg ezt csinálom..

-Holnap lesz a következő futam! Vezetted már a kocsit? – kérdezte Greg Harrytől.

-Nem, de holnap úgyis el kell jutnunk odáig. Majd akkor vezetem. – rántott vállat Harry. Greg nem tűnik valami vidámnak ettől az ötlettől...

-Ez egy sport autó! Egy igazi mestermű! Sima földúton 120km/h, amivel átlagba menni fogsz, a versenyen meg bőven 300 felett. Örülök, hogy van önbizalmad, de szállj le a földre...- cseszte le enyhén Harryt.  Láttam az arcán, hogy nehezen fogja vissza magát, de próbál nem vissza szólni Gregnek.

-Én a földön vagyok, de ha jól emlékszem kettőnk közül én nyertem. Nyomozó vagy és nem az apám! Nem vagy egy taknyos kölyök, akinek hatszor kell valamit a szájába rágni! – morgott vissza Harry. Eddig bírta... Niall már beállt közéjük, ha véletlen eldurran valamelyik srác agya.

-Nyugalom. Csak mindenki ideges. A bátyám állása, Louisnak pedig a családja függ ezen. Érthető, ha idegesek vagyunk... – próbált a lehető legnyugtatóbb hangján beszélni Niall.

-Pont ez az. Ő nem fogja fel ennek mekkora is a tétje. Ő az, akit a legkevésbé érinti ez az egész. – mutatott Greg Harryre.

-Ha leszarnám már rég nem lennék itt! – lépett még közelebb mire Niall kinyújtotta a kezeit, hogy még csak véletlenül se ugorjanak egymásnak.

-Én nem leszek védő fal! Greg te vegyél be valami nyugtatót vagy valamit, Harry te meg kapd el Louis egy körre vagy valami, de én ezt nem bírom. – az arcom olyan vörösre váltott két perc alatt, mint a főt rák. -Jaj, még nem vagytok együtt? – vigyorgott Niall. El akarok tűni! Látni, hogy nem vagyunk egy pár! Akkor miért húzza az agyam direkt!?

-Nem... – néztem rá egy pillanatra majd lehajtottam a fejem.

-Attól még mondjuk dughattok. – rántott vállat gondolkodva Niall. Istenem....

-Niall állj le! – nevetett Greg. De örülök neki, hogy jól szórakozik... én nem annyira! Mármint nem lenne bajom vele csak... Nem a szexel! Nem arra gondoltam! Ha együtt lennénk... ez az Tomlinson holnap már kérd is meg a kezét! -Szegény srác, hogy elpirult.. szóval még nem csináltátok. Ne aggódj egy idő után természetesen fogsz tudni reagálni erre. – most ennek megkellett volna nyugtatni?! Miért kell erről beszélni egyáltalán??

-Szóval te nyilván egyszerre hat nővel csinálod napi hússzor, igaz? – szólt vissza Harry. Most csak én gondolom úgy, hogy megvédett? Bár lehet már ezt is csak én beszélem be magamnak.

-Rá tudsz cáfolni?

-Nem, de elég undorító lehetsz, ha csak így dobálgatod az embereket. Kivételesen jó személyiséged lehet, ha kurva kell, mert normális lány nem marad meg melletted. Rá tudsz cáfolni?- dobott felé Harry egy puszit mire nem csak én, de Niall is elmosolyodott.

-Nagyon aranyos ez a cica harc, de nyugodjatok le! Harry te pedig holnap nagyon figyelj. Szurkolunk neked! – veregette meg a vállát Niall. -Tudod, hogy csak poénkodtunk, ugye? Ne vegyél minket túl komolyan. Ez olyan haverok közötti szurkálódás. – ölelt magához. Haverok vagyunk? Ez már mindenképp haladás az eddigi életemhez képest. Bólintottam, hogy megértettem majd biccentett Gregnek, hogy ideje menni. Ismét kettesben drága Harry...

-Szerinted rosszul kellene érezném magam azok miatt, amit mondtak? – kérdeztem tőle mikor leült mellém.

-Nem, de ők se gondolták komolyan. Biztos vagyok benne, hogy Greg se volt már senki ágyába minimum egy éve. Csak nézz rá! A puszta jelenléte is irritáló néha.

-Ezt csak azért mondod mert beszólt.

-Lehet. De nem értem, hogy miért érzed rosszul magad. – mondjuk azért mert olyan dologgal piszkálni, amihez tényleg nincs bátorságom. Lehet, hogy nem mernék oda állni Harry elé, hogy „Mi lenne, ha ma csinálnánk?” ez sose menne. Ezer százalék, hogy Harry már képzeletben szexelt velem. A legrosszabb pedig az, hogy Harry kezd annyira fontos lenni, hogy bánt, amiért én ezt nem adtam meg neki. Jesszus most úgy beszélek róla, mintha már együtt lennénk...

-Nem tudom, csak. – tudom, hogy egyszerűbb lenne neki megmondani, de nem tudom. Ehhez is béna vagyok, de mihez nem?! Már azon lepődnék meg ha nem így lenne.

-Nem értem miért jobb ezt mondani, mint az igazságot, de oké. – szóval ő meg tudná ezt mondani?! Csak megrántom a vállam. Erre most mégis mit mondhatnék? -Baszki miért olyan nehéz mondani? Szerintem nem foglak kinevetni vagy lebaszni érte. – utálom, amikor így beszél velem.

-Nem te vagy tapasztalatlan! Fogalmam sincs, hogy viszonyulnak ehhez az egészhez. Eddig csak nőre gondoltam. Nem tudom mit csináljak! Van valóság alapja néha annak, hogy piszkálnak...

-Louis.. most őszintén tudsz jobb embert, aki taníthatna téged melegnek lenni? – nem tudok jobbat, de félek, hogy beléd szeretek, mert már így is túl közel van ez az érzés...

-Honnan tudod, hogy csak meleg vagyok?

-Jó akkor biszex. Viszont, ha pasival vagy az gyakorlatilag ugyan az. Vagy minek érezd magad? – most mondjam azt, ami először eszembe jutott? Nem...

-Mi van, ha... ha én Harryszexuális vagyok? – ahogy ezt kimondtam elnevette magát. Alap esetben biztos rosszul érezném magam, de róla van szó. Ezért a nevetésért bármit elviselek... Jó ez nagyon ragaszkodóan hangzott. Meg persze poénnak szántam... nyílván..

-Ez határozottan a legjobb beállítottság, amit idáig hallottam.  Bár rossz lehet neked, ha csak ilyenekre gerjedsz.. – mosolygott még mindig. A haját a füle mögé túrta én pedig csak egy pillanatra vesztem el és katasztrófa..

-Mármint tökéletesekre? – ahogy ezt kimondtam lesápadtam. Ezt én tényleg hangosan kimondtam?! Harry meglepetten nézett rám.

-Azta már bókolsz is? Ezt hagyd meg nekem szépfiú. – valahogy sejtettem volna, hogy Harrynek nem lehet bókolni. Persze ez nem direkt volt, de akkor is. Ehhez ő „túl pasi". Talán ez a valami, ami jobb a lányokba ők nem viszakoznak és hagyják, hogy bókoljunk.

-Oké – nem akartam többet mondani.

-Aranyos volt oké? – bökdösött meg, de ettől csak rosszabbul érzem magam. Utálom, ha megszánnak.

-Szóval te jobban csinálod? - mindent jobban kell tudnia? Neki se mehet minden!

-Tudod, amikor bele nézek a szemeidbe, akkor érzem úgy, hogy a lehető legközelebb vagyok a tökéletshez, mert azokban a csodákban tudok igazán elveszni. Az az egyetlen hely ahonnan sose szeretnék kikerülni. Mert ott minden tökéletes, mint te... – szerintem levegőt elfelejtettem venni. -Jól csinálom? – vigyorgott rám mikor látta, hogy még mindig nem jutok szóhoz. Kapna bárki is levegőt, ha a szemébe nézve bókolnak? Vajon fogsz nekem még ilyet mondani magadtól?...

Sziasztok💙💚
Ide ért a mai adag. Remélem mindenkinek tetszett. Legyen nagyon szép napotok 🥰🥰🥰